2010-ben a Bükk környékén összpontosultak a rengések, amik a mostaninál is gyakoribbak, ugyanakkor gyengébbek, és emlékeim szerint kisebb fészekmélységûek voltak. Ezek alapján jött a lehetõség, hogy a Bükk karsztos…
2010-ben a Bükk környékén összpontosultak a rengések, amik a mostaninál is gyakoribbak, ugyanakkor gyengébbek, és emlékeim szerint kisebb fészekmélységûek voltak. Ezek alapján jött a lehetõség, hogy a Bükk karsztos kõzettõmegén át lejutó víz "csúszópályává" alakíthatta a vetõket, lehetõvé téve, hogy a feszültség ne gyûljön további évtizedeken keresztül (egy jövõbeli 4-es, 5-ös rengésig), hanem sok kis rengés formájában feloldódjon. De az általad írt nyomásnövekedés is egy lehetséges mechanizmus. A mostani esetben - a fõ rengés erejébõl és fészekmélységébõl kiindulva - a csapadék nem tûnik elegendõ magyarázatnak. A rengések szaporodása inkább annak tudható be, hogy a "nagy" rengéshez elõ- és utórengések kapcsolódnak. (Ha egy kõzetblokk nagyobbat moccan, akkor ennek hatására a blokk túloldalán fog feszültség elõállni, ott alakulhat ki rengés, stb... a hatás jó pár blokkon és vetõn keresztül tovagyûrûzhet.)
Értem, köszönöm. (Ennek örömére tegnap hanali 3:47 UTC-kor és délután 15:47 UTC-kor is kipattant egy 2,2-es és egy 2,6-os rengés is, ugyanazon a területen
.)
Bennem az is megfogalmazódott, hogy mivel maga a Nógrádi-medence környéke a statisztikák alapján az egyik legkevésbé földrengésveszélyes, nem lehet-e, hogy a földrengést nem egy régebbi vetõ mentén történt, hanem valóban "eltört" az alapkõzet? Nem tudom, Vadkerttõl keletre az alapkõzetben milyen sûrû a törésrendszer, de tudtommal az az alapkõzetnek is egy süllyedõ tömbje a Rétsági-medence alatt, így az a sejtésem, hogy ha csak a kõzetblokk mozdult el egyben, akkor valamelyik mészkõrög határához közelebb is meg kellene jelennie rengéseknek (ebbõl egy darabot láttunk, ami Szátok mellett van, ahol a Romhányi-rög északnyugati lejtõi vannak közel).
