A földrengések hatása éppen a laza üledékes területeken erõsebb. Magyarázat: rengéskor az esetek 99%-ában nem az a kõzettömeg mozdul el, aminek a tetején ülünk, hanem egy távolabb ill. mélyebben történt elmozdulás hullámként tovaterjedõ hatását érezzük. Valahogy úgy, mint ahogy a vízbe dobott kavics meglöki a vizet, és a hullámok körkörösen megindulnak kifelé. (Ezért nem egy döccenést, hanem egy oda-vissza lökést érzett Szilvi és Salo.) Laza, könnyen deformálható anyagban egy adott energiájú lökés nagyobb amplitúdójú hullámot tud kelteni, mint kemény kõzetben.
Persze hogy adott helyet végül mennyire ráz meg a rengés, az nemcsak ettõl függ: a réteghatárokon, kõzettömegek határain megtörõ és visszaverõdõ hullámok is interferálnak, egyes helyeken erõsítik, máshol gyengítik egymást, aminek a vége egy nagyon összetett mintázat lesz.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
