Csillagászat és űrkutatás – #9712 hozzászólás és válaszai

14 éve

#9 765

Csõrike írta #9 764

Hát akkor néztem is volna azt hiszem. :D De szép kis levezetés, egyenlõre még nem értem a jó részét, csak annyi, hogy nekünk belénk nevelték, hogy a sugár az az "r", mivel ugye az "a" a gyorsulás jele. :) De nem akarok…

(
Nyugodtan

. Anno belénk is belénk nevelték, de valójában az ilyen "változókat" úgy jelölsz, ahogy akarsz, csak fejben kell tartani. Viszont a megszokás (amit belénk neveltek) meg pont azért alakult ki, hogy ne kelljen mindig fejben tartani, hanem 'az' az és kész

.
)
Sok volt az r betû, a gázállandó R_d, a ró meg a sûrûség, így a magasságot meg jelöltem, mint függõleges koordináta, ezért lett 'a' a Föld sugara, hogy tudjam, hogy az egy állandó (nehogy véletlenül lederiváljam)

.
Nem tudom, emelt matekra jársz-e, vagy valahol tanultál-e deriválni/integrálni, de differenciálegyenleteket biztosan nem tanultál, valószínûleg ezért nem érted. De elárulok valamit: ezek a diff-egyenletek még a legegyszerûbbek közé tartoznak

. Ha természettudományt (fõleg, ha matekot vagy fizikát) fogsz tanulni egyetemen, akkor ezeket (jó esetben még az elejefelé) megtanítják majd.

Csõrike

14 éve

#9 764

Salo írta #9 761

Már majdnem írtam, hogy nem olvastad végig a hsz-eket, de rájöttem, hogy a Földtan fórumban volt róla szó :) . Próbáltam levezetni képletekkel, ez jött ki:…

Hát akkor néztem is volna azt hiszem.

De szép kis levezetés, egyenlõre még nem értem a jó részét, csak annyi, hogy nekünk belénk nevelték, hogy a sugár az az "r", mivel ugye az "a" a gyorsulás jele.

De nem akarok kotnyeleskedni, így is már egyszer "besültem" így fizika érettségi elõtt 4 hónappal mint kiderült.

Salo

14 éve

#9 761

Csõrike írta #9 760

Ja, hogy ti lyukat fúrtatok a Földbe... Így már tényleg más. De akkor meg elvileg csak a légnyomást kell számolni. Minél lejjebb mész, annál nagyobb. Vagy nem?

Már majdnem írtam, hogy nem olvastad végig a hsz-eket, de rájöttem, hogy a Földtan fórumban volt róla szó

. Próbáltam levezetni képletekkel, ez jött ki: Link , ennek magyarázata pedig itt van: Link (a magyarázatban lévõ link nem jó, abban hibás volt a levezetés).

Usrin: régóta figyeltem az elõréket. Az a jó ebben a rajban, hogy amikor a csúcs van, nálunk igen közel van a radiáns a zenithez, így megfelelõen sötét helyrõl akár a 120 környéke is észlelhetõ lett volna. Sajnos, mire oda jutottunk, erõsen felhõs lett, így nem is mentünk ki. Kora este még lehetett látni párat.
Egyébként furcsa dolog történt, idén két csúcsa volt a rajnak: Link .

Csõrike

14 éve

#9 760

Usrin írta #9 752

Szerintem elkerülte a figyelmed, hogy nem a kõzetnyomásról szólt a kérdés, Ez egy tisztán elméleti agytorna volt arról, hogy milyen LÉGnyomás állna be a Földön keresztülfúrt lyuk közepén. Ahogy írod, a kõzetnyomás…

Ja, hogy ti lyukat fúrtatok a Földbe... Így már tényleg más. De akkor meg elvileg csak a légnyomást kell számolni. Minél lejjebb mész, annál nagyobb. Vagy nem?

Usrin

14 éve

#9 752

Csõrike írta #9 751

Hát ez azért kérdéses. A kéregét elvileg tudják, a köpenyét is és a külsõ magét is, de a belsõ mag ismeretlen. Mint nagyjából maga az egész mélység. Most ugye elvileg te azt F/A-ból kapod meg (mármint a nyomást). Akkor…

Szerintem elkerülte a figyelmed, hogy nem a kõzetnyomásról szólt a kérdés, Ez egy tisztán elméleti agytorna volt arról, hogy milyen LÉGnyomás állna be a Földön keresztülfúrt lyuk közepén.

Ahogy írod, a kõzetnyomás számítása egyszerûbb, akár még a belsõ magra is (hiszen a Föld belsején áthaladó földrengéshullámok terjedése alapján a sûrûségeloszlást ismerjük).

godazoli

14 éve

#9 712

Felmerült egy kérdés. Nem csillagászat, de fizika:
Ha elméletben keresztülfúrunk egy lyukat a Föld középpontján át a túloldalig, azaz lesz egy feneketlen kutunk, mekkora légnyomást mérhetünk a Föld középpontjában?
Eddig nem sikerült kielégítõ választ találni. Persze véleményem van, majd meg is osztom!