Villámhír 09:38 Nyugaton, délnyugaton hullott jelentős csapadék

Csillagászat és űrkutatás

Meteorológia és társtudományai 11 235 hozzászólás
#185
Astroman írta #184

Itt gyönyörû, tiszta az ég, a szél nem fúj (még)! A derengõ Tejút szeli át a sötétséget, a Jupiter -2,7 magnijával ragyog a D-i horizont fölött, az M31 simán jön szabadszemmel és láttam valószínûleg egy Perseida…

Igen, a Jupiter tényleg gyönyörû :-) Viszont kimentem innen a meleg szobából, és még mindíg bazi hideg szél van, közben már világosodik az ég alja, és nincs egy darab NLC sem :-(
#184
PSP írta #183

Most jöttem be a kupola körüli körerkélyrõl, csontig hatoló szél van, szétfagytam. pár felhõ van délnyugat felé, de azok normál felhõk. NLC-hez még korán van, majd olyan 3 körül lesz érdekes. Eddig minden nap néztem…

Itt gyönyörû, tiszta az ég, a szél nem fúj (még)!
A derengõ Tejút szeli át a sötétséget, a Jupiter -2,7 magnijával ragyog a D-i horizont fölött, az M31 simán jön szabadszemmel és láttam valószínûleg egy Perseida rajtagot!
#183
Bellone írta #182

Felhõk vannak? NLC esélyes?

Most jöttem be a kupola körüli körerkélyrõl, csontig hatoló szél van, szétfagytam. pár felhõ van délnyugat felé, de azok normál felhõk. NLC-hez még korán van, majd olyan 3 körül lesz érdekes. Eddig minden nap néztem (tegnap nem, mert egész éjjel szar idõ volt), még nem volt, de két éve volt ( Link ). Senkit ne tévesszen meg, a kép KÉT ÉVE készült. Ha lesz valami, jelentem. Most melegszem.
Debrecen
#182
PSP írta #181

Szia! Nagyon egyszerû a válasz: már nincs Piszkéstetõn kamerája az OMSZ-nek [esõ] Pedig télen amikor kinn voltam, minden nap lekapartam a jeget a kamerát fedõ félgömbrõl (tök önszorgalomból, mert ez nem az itteni…

Felhõk vannak? NLC esélyes?
#181
akidobos írta #180

Üdv. PSP! Azt szeretném kérdezni,hogy a piszkési kamera már miért nincs az OMSZ honlapján? Tudsz Te errõl v.mit?

Szia!

Nagyon egyszerû a válasz: már nincs Piszkéstetõn kamerája az OMSZ-nek [esõ] Pedig télen amikor kinn voltam, minden nap lekapartam a jeget a kamerát fedõ félgömbrõl (tök önszorgalomból, mert ez nem az itteni kutatók feladata ám...). Nem tudom egyébként hogy miért szerelték le...

Egyébként most kinn ülök az 1 méteres távcsõ alatt a kupolában, és 3 monitor van elõttem laza
#180
PSP írta #178

Én is láttam minden nap innen Piszkéstetõrõl, de pont abban az idõszakban volt, amikor a távcsõvel a technikai felvételeket kell csinálni, meg fókuszállni meg objektumraállni, így nem volt idõm fotózni :(

Üdv. PSP!
Azt szeretném kérdezni,hogy a piszkési kamera már miért nincs az OMSZ honlapján?
Tudsz Te errõl v.mit?
#178
Én is láttam minden nap innen Piszkéstetõrõl, de pont abban az idõszakban volt, amikor a távcsõvel a technikai felvételeket kell csinálni, meg fókuszállni meg objektumraállni, így nem volt idõm fotózni szomoru
Debrecen
#177
djrafy írta #176

Már két napja várom az együttállásról a képeket. Nem csináltatok?

Én csak "sasoltam" technika hiányában és a város közepén nem is tudtam volna fotózni. A vasárnapi a Dunántúlon érdeklõdés hiányában elmaradt. laza Itt keleten meg csak nézni szoktuk az ilyeneket vidám
Noli csinált a szombati verzióról képeket, azt itt megtalálod pár hozzászólással korábban, akkor inkább vonalba rendezõdés volt, vasárnap meg egyenlõ oldalú háromszög.
Veszprém
#174
PSP írta #173

Hát látszik hogy csak a képet nézitek, de nem olvassátok el ami alá van írva... Idézem "474 és 389 sec" :-D :)

Mert olyan jó a kép, hogy azzal eltelik az ember szeme, és a betûk már nem férnek bele. :-)
Veszprém
#171
PSP írta #170

Hogy néz ki Budapest hajnalban Piszkéstetõrõl? Hát így: http://papics.eu/blog/?p=261 Fényszennyezés meg amit csak akartok...

Péter, ez hány perces expó?
#169
Szóval...
Amint látom, az világos hogy a szupernováknak (SN) több fajtája van. Alapvetõen két osztályba sorolhatóak. I-es és II-es osztály. Ezeken belül vannak még kisbetûvel jelölt alosztályok stb. A klasszifikáció a spektrális (színképvonalak alapján) és fotometriai (a fénygörbe alakja) tulajdonságok alapján történik. Bár a robbanás fizikai háttere nem játszik szerepet közvetlenül az osztályozásban, mégis ez határozza meg azokat a jegyeket amiket a besorolásnál használnak.
Ahhoz, hogy a SN robbanás bekövetkezzen nem kell 8 naptömeg. Az Ia típusú SN-k esetén ez a határ 1,38 naptömeg, az un. Chandrasekhar-határ. Az ilyen típusú SN-k kizárólag kettõs vagy többes csillagpároknál, tripleteknél stb fordul elõ. A lényeg hogy a rendszerben legyen egy már korábban elfejlõdött csillag (nevezetesen egy fehér törpe) és egy óriás csillag, melyrõl a fehér törpe anyagot tud "elszívni". Ha az anyag átáramlása a fehér törpére nem túl gyors, akkor idõvel a tömege átlépi a Chandrasekhar-határt és bekövetkezik a robbanás. Mivel a robbanó anyag mindig ugyanolyan tömegû, ezért a felszabaduló energia minden Ia típusú SN robbanásakor közel ugyanannyi (10^44 J). Ezért használhatók ezek a SN-k távolságmérésre.
A II-es típusú SN-k esetében a csillag tömege viszont minimum 8-9 naptömegnek kell lennie. Ez a tömeg elég ugyanis ahhoz, hogy az lehetõvé tegye a csillag magjának összeomlását. Ez nagyon rövid idõ alatt következik be, így a csillag külsõ anyaga rázuhan az elfajult anyagból álló magra. A több 10000 km/s-os sebességgel bezuhanó anyag szinte lepattan a magról, és ez, plusz a nagy neutrínófluxus egy, a csillag számára végzetes kifelé tartó lökéshullámot indít el kifelé. Ez maga a SN robbanás.
Az Ib és Ic típusú SN-knál nagyjából ugyanez zajlik le, azonban a színkép profilja teljesen más, mivel a progenitor (SN jelölt) a robbanás elõtt jelentõs anyagmennyiséget veszít a külsõ tartományaiból a nagy csillagszélnek köszönhetõen.
Mai tudásunk szerint a GRB-k (Gamma-Ray Burst, gammafelvillanás/kitörés) csak kis hányadáért felelõsek a az Ib ill Ic SN-k. Annyit azért tudunk, hogy eddig mindig távoli események okozták a GRB-t. Ez valószínûleg összefüggésben van azzal hogy rendkívül ritkák. Sûrûségük évente kb 2 GRB/ Gpa-3. (olyan kocka melynek éle 1 milliárd parsec. 1 pc=3,26 fényév) Az sem véletlen, hogy az olyan GRB-k melyek SN-kal hozhatók kapcsolatba, un "starburst" galaxisokban villannak fel, ahol a csillagkeletkezési ráta nagyobb mint 10 naptömeg/év. Ezekben ugyanis fõleg nagy tömegû 0 és W (a legnagyobb és legforróbb) típusú csillagok keletkeznek, melyeknek rendkívül erõs a csillagszele. Így aztán az már végkép nem meglepõ, hogy a szülõ galaxisok kb 50%-áról kimutatható hogy ütközésen estek/esnek át ami a starburstért felelõs.
Az elsõ olyan SN melyet GRB-tel azonosítottak az 1998bw jelet viseli. 40 Mpc-re volt (eddig a legközelebbi ilyen típusú objektum), ezért jól detektálható volt minden hullámhosszon, annak ellenére hogy a robbanás becsült energiája kissebb volt mint az várható lett volna. A spektrális analízisek alapján ennél a SN-nál vetõdött fel elõször az asszimetrikus robbanás lehetõsége. A jet tengelye és a látóirány szögére 15°-30° közötti értéket számoltak.
Az elsõ mérésekkel bizonyított asszimetriát a SN 2003dh-nál mérték, melyet szintén megelõzött egy GRB és a fénygörbe Ic-re engedett következtetni. A progenitor csillag korábban ledobott anyaga által okozott abszorpcióban találták meg a bizonyítékot.
Azóta sok SN-ról bebizonyosodott hogy kapcsolata van egy GRB-tel, de nem mindegyik ilyen robbanás okoz gammafelvillanást.Legalábbis a szokásos energiájú és profilú kitörést nem. Annak ellenére sem hogy a jet iránya is megfelelõ. De az is ok lehet hogy a SN a többi tartományban nagyon halvány. Tehát a folyamat pontos fizikai hátterét még nem ismerjük. A mag kollapszusának mindenesetre fõszerep jut abban hogy milyen lesz a robbanás. A lényeg: kb minden 50 ilyen típusú SN-ra 1 GRB jut.
Arról nem is beszélve hogy a gammafelvillanásoknak sem egy fajtája létezik. Vannak olyan GRB-k amit nem okozhat SN.
Veszprém
#166
Bellone írta #165

Csodálatos volt! :) Nagyon nagy szerencsém, hogy az a kevéske fátyol éppen délnyugat felé sodródott, a gomolyok pedig feloszlottak. Kb. fél kilenc óta dekkoltam a megfigyelõ helyemen, ami bár belvárosi, de elég közel…

Örülök, hogy sikerült!!
Itt felhõs is volt NY felé, meg le is feküdtem aludni...
Debrecen
#165
Noli írta #163

Sok sikert, itt már terpeszkedik egy nagy és gyönyörû üllõdarabka, amit én már tegnap tudtam.

Csodálatos volt! nevet
Nagyon nagy szerencsém, hogy az a kevéske fátyol éppen délnyugat felé sodródott, a gomolyok pedig feloszlottak. Kb. fél kilenc óta dekkoltam a megfigyelõ helyemen, ami bár belvárosi, de elég közel van hozzám, és viszonylag jó rálátás van nyugati és északnyugati irányba is (kb. 3° magasságig takarnak csak be az épületek). A Hold szépen haladt a pályáján a horizont felé, mikor 9 körül (nem vittem órát sajnos magammal) megláttam felette a Szaturnuszt, pár percre rá a Marsot, majd jó 10 perccel késõbb a Reguluszt. Egybõl rájöttem (bár nem néztem meg elõtte pontosan, hogy melyik-melyik), hogy az utolsónak feltûnõ égitest a "kakukktojás", mert nagyon pislogott (csillagokra jellemzõen). Nem sokkal háromnegyed 10 elõtt a Hold lebukott a házak mögé, és a Regulusz is, ami ekkor már haloványan pislogott csak (mert a légkör, és a vékony fátyolfelhõzet elvette a fényét) egyszerûen nem világított tovább. Pár percig még néztem bolygótársainkat, és kémleltem az északnyugati horizontot NLC után. Csak a cirruszokat láttam, amik a gyengén derengõ fényt megszûrték ahol vastagabban voltak jelen, és komor, feketés rétegfelhõ foszlányoknak tûntek. Azért nem vagyok elégedetlen, talán NLC-t látok máskor, bár azt sajnálattal és szomorúan tapasztaltam, hogy ezek a belvárosi megfigyelõhelyek az épületek és a háttérfények miatt szinte tökéletesen alkalmatlanok arra, amire használni szeretném... [esõ]
A Dunántúlon már olyan volt a felhõzet, hogy teljesen értelmetlenné tette a vizsgálódást, vagy amit írtál, hogy tegnap megörökítetted, ma van jobb dolgod is?
Veszprém
#164
djrafy írta #162

Nagyon szépek! Iso és Expo idõ mekkora volt? Sajnos ma már nemlátni innen az együttállást! ÉNY-NY fele ac-k ci fib-ok sora látható! :(

200-as ISO, az exp. változó, 1/30 sec.-tól a tûzijátékosaknál 6 sec.-ig (ez utóbbi esetben már 100-as ISO-val).
Veszprém
#163
Bellone írta #161

Köszi! Nagyon szépek, fõleg a 2. oldalon lévõ pár kép tetszik. Megyek is, mert meghoztad a kedvem (nem mintha egyébként nem akartam volna menni 8)), szétnézek a nyugati égbolton, csak elõbb le kell gyõznöm Manhattant és…

Sok sikert, itt már terpeszkedik egy nagy és gyönyörû üllõdarabka, amit én már tegnap tudtam.
Kaposfõ
#162
Noli írta #160

No, itt a tegnapi összes esti: http://ediacara8.atw.hu/0705cs

Nagyon szépek! Iso és Expo idõ mekkora volt?
Sajnos ma már nemlátni innen az együttállást! ÉNY-NY fele ac-k ci fib-ok sora látható!
szomoru
Debrecen
#161
Noli írta #160

No, itt a tegnapi összes esti: http://ediacara8.atw.hu/0705cs

Köszi!
Nagyon szépek, fõleg a 2. oldalon lévõ pár kép tetszik. Megyek is, mert meghoztad a kedvem (nem mintha egyébként nem akartam volna menni laza), szétnézek a nyugati égbolton, csak elõbb le kell gyõznöm Manhattant és a fényeit... [esõ]
#159
Snowhunter írta #154

A hét csillagászati képe: http://hirek.csillagaszat.hu/a_het_csillagaszati_kepe/20080705-hetkepe.html Tényleg gyönyörû!

Azt a midnenit! Hozzátok vissza az állam...
Az oldalán a képek... Te jó ég... Gyönyörûek! Ilyen-olyan ködök... Ááááá... nevet
Veszprém
#155
Snowhunter írta #154

A hét csillagászati képe: http://hirek.csillagaszat.hu/a_het_csillagaszati_kepe/20080705-hetkepe.html Tényleg gyönyörû!

:-) A Ladányi Tomi már megmutatta úgy két hete a képet, és azóta is gyötör a sárga irigység.... :-)
Veszprém
#149
Bellone írta #148

Csodás kép! Holnap (azaz már ma 8)) még közelebb lesz a Hold az égi társaihoz, gondolom ezzel nem mondtam semmi újat, de ha módodban áll fotózd le nekünk azt is. ;)…

A probléma csak az, hogy ma estére már záporokat mondanak nyugatra az elõrében, ami arra enged következtetni, hogy Veszprém se lesz derült...
Debrecen
#148
Noli írta #147

http://users.atw.hu/ediacara8/16.jpg?atw_rnd=1044759152 Van még egy rakás kép, de fél négykor kelek, már nincs idõm felpakolni. Majd holnap meló után.

Csodás kép!
Holnap (azaz már ma laza) még közelebb lesz a Hold az égi társaihoz, gondolom ezzel nem mondtam semmi újat, de ha módodban áll fotózd le nekünk azt is. kacsint
Link
#144
Bellone írta #142

8-szor mi? 8) 8-szor nagyobb tömeg kell a szupernóva elméleti kialakulásához, mint a mi Napunk, vagy 8-szor gyakoribb a "mezei" szupernóva, mint a hipernóva? Az elsõ esetben talán megbocsájtható, hogy picit mellélõttem,…

Így van, csak igen kevés szupernova egyben hipernova is. A hozzánk legközelebbi jelölt, az Eta Carinae a Tejútrendszerben van, kb. 7000-10000 fényévnyire, tömege 120-150 naptömegnyi. Becslések szerint úgy 20000 év múlva kerülhet hipernova-állapotba. A "határ", amitõl kezdve egy csillag SN-esély mellett egyben hipernova-esélyes is, kb. 20 naptömegnél van.
Veszprém
#143
Bellone írta #142

8-szor mi? 8) 8-szor nagyobb tömeg kell a szupernóva elméleti kialakulásához, mint a mi Napunk, vagy 8-szor gyakoribb a "mezei" szupernóva, mint a hipernóva? Az elsõ esetben talán megbocsájtható, hogy picit mellélõttem,…

8 naptömeg.
Én nem tanultam ilyesmit, én csak olvasni tudok. :-)
Debrecen
#142
Noli írta #141

8-szor. Amikor megismerkedtem a férjemmel, pont ilyeneken vitatkoztunk... (Romantikus beszélgetés a ragyogó csillagok alatt egy augusztusi éjszakán...)

8-szor mi? laza
8-szor nagyobb tömeg kell a szupernóva elméleti kialakulásához, mint a mi Napunk, vagy 8-szor gyakoribb a "mezei" szupernóva, mint a hipernóva?
Az elsõ esetben talán megbocsájtható, hogy picit mellélõttem, ha azt írtam el, igen régen tanultam már ilyeneket, és bizony felejt az ember. A másodikról hunyásom sincs, hogy egymás közt mi az arányuk. vidám
Veszprém
#141
Bellone írta #138

Kösz a választ! Akkor ha jól értem ezek a speciális szupernóvák csak egy kisebb (vagy nagyobb) részét alkotják ezeknek a "csillag elhalálozásoknak". A szupernóva mint jelenség sem minden csillag utolsó stádiuma, de ezt…

8-szor. Amikor megismerkedtem a férjemmel, pont ilyeneken vitatkoztunk... (Romantikus beszélgetés a ragyogó csillagok alatt egy augusztusi éjszakán...)
Debrecen
#140
Nyuli írta #139

De, a felfénylés a hipernova esetén is megvan, de míg a szupernova esetében ez milliárdszoros nagyságrendben történik (kb. egy egész galaxis fényessége), addig a hipernova billiószoros fényerõsséget ér el, azaz olyan…

Az a nagyobb felfénylés a hiernóváknál egyszerûen rövidebb, így intenzívebb mint a "mezei" szupernóváknál, vagy hasonló idõtartamú és csak egyszerûen nagyobb tömeg nagyobb fény elve érvényesül? Az arányuk (nem a fényesség aránya, azt az elõbb leírtad, és köszi érte, hanem a gyakoriság) milyen a két típusnál? Gondolom a szupernóváknak csak igen kis része képezi ezt a plazma-jetre képes hipernóvát.
#139
Bellone írta #138

Kösz a választ! Akkor ha jól értem ezek a speciális szupernóvák csak egy kisebb (vagy nagyobb) részét alkotják ezeknek a "csillag elhalálozásoknak". A szupernóva mint jelenség sem minden csillag utolsó stádiuma, de ezt…

De, a felfénylés a hipernova esetén is megvan, de míg a szupernova esetében ez milliárdszoros nagyságrendben történik (kb. egy egész galaxis fényessége), addig a hipernova billiószoros fényerõsséget ér el, azaz olyan fényességü lesz, mint egy galaxishalmaz. Viszont csak a hipernova bocsát ki a pólusain plazma-jetet, ami aztán a GRB-t okozza, mai tudásunk szerint.
Debrecen
#138
Nyuli írta #134

A gammasugár-villám egy erõsen fókuszált sugár, csupán néhány fokos nyilásszöggel, ezért akár egy közeli szupernova-robbanás is megúszható gond nélkül, és egy távoli is gondot okozhat. Kiegészítésként az elõzõhöz még…

Kösz a választ!
Akkor ha jól értem ezek a speciális szupernóvák csak egy kisebb (vagy nagyobb) részét alkotják ezeknek a "csillag elhalálozásoknak". A szupernóva mint jelenség sem minden csillag utolsó stádiuma, de ezt nyilván sokan tudják, csak bizonyos méretû (a mi napunknál legalább 5-6-szor (?) nagyobb tömegû) csillagoknál játszódhat le ez a folyamat. Ezeknek egy része a hipernóva? Ezek akkor nem is fényesednek sokszorosukra, hanem egybõl összeroskadnak? Ezt a gondolatot tovább folytatva akkor nem látunk nagy fényességet, csak jön a "gamma" észrevétlenül? Ilyet én sem kérnék, nem erre gondoltam... laza Milyen arányt képviselnek a hipernóvák a szupernóvák között? Van erre valami adat?
#136
Nyuli írta #134

A gammasugár-villám egy erõsen fókuszált sugár, csupán néhány fokos nyilásszöggel, ezért akár egy közeli szupernova-robbanás is megúszható gond nélkül, és egy távoli is gondot okozhat. Kiegészítésként az elõzõhöz még…

Ja, te a GRB-rõl beszélsz? nevet Na errõl majd késõbb, mert most mennem kell.