Most találtam a neten a csicsörkét, valószínűleg ő lesz az.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
?
?
Én nem szeretnék gyepet a kertembe, hanem virágos rétet:D A két macskánkból az egyik eltűnt úgy egy hónapja, a másik meg sokat van bent, Két napja kinéztem az ablakon, mindenfelé rengeteg madár. Az egyik…
Én nem szeretnék gyepet a kertembe, hanem virágos rétet
A két macskánkból az egyik eltűnt úgy egy hónapja, a másik meg sokat van bent, Két napja kinéztem az ablakon, mindenfelé rengeteg madár. Az egyik katángkórón(cikória?) kb. 10 tengelic csipegette a magokat, nem is sejtettem, hogy az is jó lehet valamire. Mellettük még egy jó csomó cinke más növényeken, meg egy általam nem ismert kismadárból még kettő: barna alap, fehér és zöldessárga foltok, verébhez hasonló. Ha valaki ismeri, ne fogja magát vissza
A beírásaid alapján nem gondoltam volna, hogy ilyen a kerted, de az irány nagyon jó. :) Kemény ellenszél és önző antropocentrikusság vagyon nemcsak városban, de faluhelyen is, ha valaki nem vágja le kéthetente az…
A beírásaid alapján nem gondoltam volna, hogy ilyen a kerted, de az irány nagyon jó.
Kemény ellenszél és önző antropocentrikusság vagyon nemcsak városban, de faluhelyen is, ha valaki nem vágja le kéthetente az árokparton a füvet. Nálunk volt, hogy a polgi küldött berregős embert ide, mert szúrta a szemét, no meg a közízlés... A "falusi folklórba" beépült állandó(!) motorzúgás (minden kerti munkát jó hangos géppel kell csinálni), az persze komfortzónán belüli mindenkinél. És az elhúzó darucsapatot ki hallja meg, a keresgélő harkályra ki figyel föl, a levelek hullásának játékos neszezésére ki figyel föl, a meglibbenő széllel érkező levegő illatát ki érzi? Nem fontos egyáltalán. Az álzöld faleveles zsákok látványa falusi utcákon egyenesen megdöbbentő. Elvitetik a magától lebomló tápanyagot, hogy helyette jól fölássák és megműtrágyázzák a veteményest. Ez a világ hamarosan összedűl, az ember vége lesz a természet egyedüli esélye.
Nálunk is azért már van jó pár "virág" is a gyepben, pl. százszorszép, gyermekláncfű (persze ezeket gaznak tartják, de a fű is egy gaz társulás, ha már itt tartunk...), amiket nem szedek ki, sőt a legkisebb gyerkőc nem…
Nálunk is azért már van jó pár "virág" is a gyepben, pl. százszorszép, gyermekláncfű (persze ezeket gaznak tartják, de a fű is egy gaz társulás, ha már itt tartunk...), amiket nem szedek ki, sőt a legkisebb gyerkőc nem is engedi, hogy lenyírjam eme virágokat, meg a feleségem szokott csinálni vegyes virágos kis kertet vegyes magkeverékből. (a pásztortáskát pl. kihuzigálom azért).
Tavaly óta meg a lehulló falevelek kb. 20 %-át ott hagyom, mert az is eredetileg odavaló lenne, persze ez nem erdő, hanem kert, ezért egy ilyen aranyközéputat próbálok. Meg nem kell annyit összegyűjteni, zsákolni...
Én nem szeretnék gyepet a kertembe, hanem virágos rétet:D A két macskánkból az egyik eltűnt úgy egy hónapja, a másik meg sokat van bent, Két napja kinéztem az ablakon, mindenfelé rengeteg madár. Az egyik…
Én nem szeretnék gyepet a kertembe, hanem virágos rétet
A két macskánkból az egyik eltűnt úgy egy hónapja, a másik meg sokat van bent, Két napja kinéztem az ablakon, mindenfelé rengeteg madár. Az egyik katángkórón(cikória?) kb. 10 tengelic csipegette a magokat, nem is sejtettem, hogy az is jó lehet valamire. Mellettük még egy jó csomó cinke más növényeken, meg egy általam nem ismert kismadárból még kettő: barna alap, fehér és zöldessárga foltok, verébhez hasonló. Ha valaki ismeri, ne fogja magát vissza
Kicsit én is röhögök magamban, hogy már két szomszédnál is én nyírom a füvet természetesen földig, mert úgy kérik, én meg megmondom őszintén, nem is tudom, mikor nyírtam magunknál utoljára, és ugyanakkora a füvem (najó,…
Kicsit én is röhögök magamban, hogy már két szomszédnál is én nyírom a füvet természetesen földig, mert úgy kérik, én meg megmondom őszintén, nem is tudom, mikor nyírtam magunknál utoljára, és ugyanakkora a füvem (najó, 2-4 cm-el magasabb)
Az is eszembe jutott (nem tudom, jól gondolom-e), de szerintem az elgazosodás is azért lehet, mert a füvet nem várjuk meg, hogy magot hozzon (perjék, csenkeszek), és persze, hogy nem terjed utána, csak az, amit nem szeretnénk. Most nyáron jobban megvártam, hogy bugásodjon, vagy füzéresedjen, hadd szórja a magokat, hátha.
1. A mindenható technokrata "tudás" ilyen és hasonló projektek ezreit köpi ki, főleg a "green business"jegyében. Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár. Közben újabb problémahalmazokat…
1. A mindenható technokrata "tudás" ilyen és hasonló projektek ezreit köpi ki, főleg a "green business"jegyében.
Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár.
Közben újabb problémahalmazokat indukál.
Erről Hamvas Béla sorai jutnak eszembe:
"A különös nem az, hogy a könnyítések között egyetlen állandó sincs. Sem eszköz nem volt, sem gép, amely ne mondott volna csődöt, nem volt elmélet, amely ne omlott volna össze, és tudás, amelynek biztonsága ne morzsolódott volna fel, és senki még nem szőtt maga körül olyan védelmet, amelyet ne téptek volna szét. A különös az, hogy nincsen könnyítés, amely ne lenne valamiképpen a valóság elől való kitérés. Talán lehetne, de ténylegesen annyira nincs, hogy az élet úgynevezett terhei könnyebbek, mint a súly, amit az ember a könnyítésekkel magára vesz."
2. Meg az ismerőseim, szomszédaim, akik még mindig ki vannak akadva a kertemre, amiben nem 2-3 cm-es fű nő, hanem vadoregánó-mezőtől kezdve sok minden más. Részemről (asszem Géczy Gábor is mondott ilyesmit), az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos része lenne, hogy a kerttel rendelkezők (ez akár a panelek között is lehet), kezdjenek el kis földi (ökológiai) paradicsomokat létrehozni.
3. Nemtom hogy állunk mostanában a degradálódó talajaink termésátlagával. Még nőnek némileg, vagy már csökkennek?
Kérdezném (bárkitől), hogy a trendekbe beleszámítják-e a CO2 növekedését (1980-340 ppm / 2023-424 ppm). Gyerekkoromban (80-as évek) volt egy rész a Deltában, ahol mutattak valami kalászost 600 ppm CO2-ben növekedni, ezek majd 2-szer akkorák voltak, mint a normál társaik.
Magyarul a pongyola megfogalmazásommal oda szeretnék kilyukadni, hogy a termésátlagok ~15-25%-al alacsonyabbak lehetnének az "eredeti" CO2 szinten?! Illetve ezzel számolnak-e tudósaink/mezőgazdászaink?
1. A mindenható technokrata "tudás" ilyen és hasonló projektek ezreit köpi ki, főleg a "green business"jegyében. Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár. Közben újabb problémahalmazokat…
1. A mindenható technokrata "tudás" ilyen és hasonló projektek ezreit köpi ki, főleg a "green business"jegyében.
Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár.
Közben újabb problémahalmazokat indukál.
Erről Hamvas Béla sorai jutnak eszembe:
"A különös nem az, hogy a könnyítések között egyetlen állandó sincs. Sem eszköz nem volt, sem gép, amely ne mondott volna csődöt, nem volt elmélet, amely ne omlott volna össze, és tudás, amelynek biztonsága ne morzsolódott volna fel, és senki még nem szőtt maga körül olyan védelmet, amelyet ne téptek volna szét. A különös az, hogy nincsen könnyítés, amely ne lenne valamiképpen a valóság elől való kitérés. Talán lehetne, de ténylegesen annyira nincs, hogy az élet úgynevezett terhei könnyebbek, mint a súly, amit az ember a könnyítésekkel magára vesz."
2. Meg az ismerőseim, szomszédaim, akik még mindig ki vannak akadva a kertemre, amiben nem 2-3 cm-es fű nő, hanem vadoregánó-mezőtől kezdve sok minden más. Részemről (asszem Géczy Gábor is mondott ilyesmit), az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos része lenne, hogy a kerttel rendelkezők (ez akár a panelek között is lehet), kezdjenek el kis földi (ökológiai) paradicsomokat létrehozni.
3. Nemtom hogy állunk mostanában a degradálódó talajaink termésátlagával. Még nőnek némileg, vagy már csökkennek?
Kérdezném (bárkitől), hogy a trendekbe beleszámítják-e a CO2 növekedését (1980-340 ppm / 2023-424 ppm). Gyerekkoromban (80-as évek) volt egy rész a Deltában, ahol mutattak valami kalászost 600 ppm CO2-ben növekedni, ezek majd 2-szer akkorák voltak, mint a normál társaik.
Magyarul a pongyola megfogalmazásommal oda szeretnék kilyukadni, hogy a termésátlagok ~15-25%-al alacsonyabbak lehetnének az "eredeti" CO2 szinten?! Illetve ezzel számolnak-e tudósaink/mezőgazdászaink?
Nincs technológiai megoldás. Semmilyen. Semmire. Nem ökológiai alrendszerek vannak különállóan (humán szempontból) bajban (pl. a talaj), hanem a teljes, általunk ismert és nekünk otthont adó Bioszféra van krízisben. A…
Nincs technológiai megoldás. Semmilyen. Semmire.
Nem ökológiai alrendszerek vannak különállóan (humán szempontból) bajban (pl. a talaj), hanem a teljes, általunk ismert és nekünk otthont adó Bioszféra van krízisben.
A Föld nevű bolygó nincs veszélyben. A rajta kialakult Élet jelenlegi(!) formája viszont annál nagyobban. Mert az ökonómiai törvényeknél, pl. egy istenített Samuelson kereslet-kínálati görbénél, összehasonlíthatatlanul erősebbek az egész bolygót átszövő Bioszféra ökológiai törvényei. Ezzel kb. az 1700-as évekig tisztában is voltak...)
Mert azokat nem ember alkotta.
Pl.: Egyetlen földi faj sem lépheti át a környezetének eltartóképességi határát, tartósan.
(Apró probléma a francia enciklopédisták óta, hogy nem tekintjük magunkat földi fajnak.)
Ennyi. Akármit is találunk ki, ez faktum.
Az időt lehet húzni, viszonylag sokáig.
Jelenleg ezt tesszük.
A mindenható technokrata "tudás" ilyen és hasonló projektek ezreit köpi ki, főleg a "green business"jegyében.
Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár.
Közben újabb problémahalmazokat indukál.
És az ökológiai és fizikai rendszerek működésében jól ismert "búgócsiga effektus" is egyre lassuló pörgést produkál.
Majd le fog állni és eldől.
(Molnár László meteorológus ezzel(!) nem állít hülyeséget, mert ez is törvény. Egy fennálló stabil fizikai-biológiai-ökológiai rendszer átbillenése egy másik stabil állapotba egyetlen pillanat műve. Ez amikor leáll a búgócsiga és feldől. Új stabil állapotba kerül. Csak ennek a homonida nem lesz a része...) .
Az egyre korlátoltabbá manipulált, s korlátossá váló emberi látás-, és szemléletmód miatt a Bioszféra krízis észrevétlen.
(Tisztelet a kivételnek.)
Pl. Hurrá végtelen nyár, nekem az milyen jó "jelenség".
A medence parton, vagy Palma de Mallorcan, egy olyan város, település, agglomeráció közepén élve mosolygunk, ahol csak input(!!) van a túléléséhez (be kell vinni a vizet, az élelmet, az energiát, mindent) és output nincs. (Nem önfenntartó, mint pl. az erdő. Nincs cirkuláció. )
A számlák kifizetése nem számít annak. És közben nem látom honnan jön a víz, de nem is érdekel. Legyen!
2022-ben volt, hogy nem volt....és, ha jól emlékszem, egyből középkor lett Békésben, a rommá égett napraforgó és kukoricatáblák között, amikor agyon akarták verni az jégkármérséklő rendszerek generátorainak üzemeltetőit. (Szintén gazdák.)
Illetve kisebb lázadás tört ki a solymári-pilismindenféle és térsége milliárdos vagy milliomos medencetulajdonosok között, hogy nem volt ivóvíz(!!!) elég a rendszerben a feltöltéshez.
Linné kissé mellé lőtt a "sapiens - bölcs" rendszertani besorolással (Mátyás akadémikus gondolata.)
Kérdezem: normálisak vagyunk?
Tehát a Bioszféra krízist csak és csupán humán fókuszú krízisre szűkítjük, mert így nagyobb üzlet.
Gondolkodásmódot fent direkt nem írtam, mert aki elolvasta a magyar közoktatás alapját jelentő, több mint 300 éves Ratio Educationis törvény első mondatát, és nem vak, az nagyon jól érti, hogy mit jelent ez: "...a köznevelés legfontosabb célja (!) a hatalomhoz (mindenkori) hű alattvalók nevelése."
Mi egy 4 éves gyerek legtermészetesebb állandóan idegesítő kérdése: Miért?
Mikor bemegy a közoktatásba 6-7 évesen, majd kijön a felsőoktatásból 23-25 évesen két dolgot biztos elfelejtetnek vele.
Kérdéseket feltenni a "dogmákra": Miért?
És mellé tenni az ősi latin bölcs másikat: Kinek az érdeke?
És valóban gondolkodni.
(Ez alól egyikünk se kivétel...vagy csak kevesen. Géczy Gábor fizikus-matematikust (sajnos már nincs közöttünk) nagyon érdemes erről - is - meghallgatni. 20 év egyetemi fizikus képzés után. )
A lényeg, hogy biológiai alapú válságra nincsenek technológiai, se közgazdasági megoldások.
E téren, a kis hazánkban nem igazán agyon népszerűsített erdőökológus akadémikusunkat, aki többek között az ENSZ Erdőfórum alelnöke is volt, így a világon máshol kb. mindenütt ismerik, Mátyás Csabát idézném újra.
Nagyon érdemes figyelmesen elolvasni a "Bioszféra észrevétlen krízise" című tanulmányát.
(Közérthető és nem hosszú változata alább.)
Link
Ahogy mondani szokta: "A pincéből kiabálok..."
Az alábbi "talajmentéshez" hasonló, csak más ágazati szegmensben érdekelt, tipikus "green biznisz" gyakorlati példát, a mediterrán és globális erdőtüzek kapcsán majd legközelebb röviden leírok. Tanulságos.
(A fentiek alapját többségében Mátyás Cs., Gréczy G. és más kiváló koponyákat hallgatva, tanulva, olvasva lopkodtam...talán néhány összegző gondolat saját
A nitrogén a baktériumok anyagcseréjét gyorsítja fel, és ha nem kiegyensúlyozott a talajbaktériumok közössége, akkor pl. a jelen lévő szerves anyagokból is termelhetnek savakat. Ezért jobb a "bio" gazdálkodás,…
A nitrogén a baktériumok anyagcseréjét gyorsítja fel, és ha nem kiegyensúlyozott a talajbaktériumok közössége, akkor pl. a jelen lévő szerves anyagokból is termelhetnek savakat. Ezért jobb a "bio" gazdálkodás, tartamkísérletekben még gazdaságosabb is... kiegyenlítettebb termésekkel és kisebb vízigénnyel/jobb vízmegtartással. David Pimentel tartamkísérleteit érdemes elolvasni. Ezért gond pl., ha az állati trágyában gyógyszermaradék van; az ilyen "tápanyag" nem csak a halastóban, hanem a szántóföldön is érdekes dolgokat tud művelni... - azáltal, hogy borítja a mikrobiotát, és a környezet anyagcsere folyamatait. A talaj élő komplex rendszer, ahol a bacik a kaját (N, P, S, K) egymás szájába adogatják. Ha a láncból csak egyet kilövünk ( pl. antibiotikummal, amire lehet sokkal érzékenyebb, mint a mi pocakunk hétpróbás bacijai,) borulni fog a lánc.
A jó megoldás az egészséges, nem szétszántott, nem széttrágyázott talaj, amin esetleg másodvetemény is van... ne verjetek meg érte, de én ezeket olvastam.
Pimentel és társai (2005): Organic and conventional farming systems: environmental and ecologic issues. Illinois. Régebben referáltam itt ebben a fórumban.
Jó kérdés.:÷i A CO2 kivonása, holott a technológia is környezetet szennyez, bár örölni lehet olyan villammotorral ami Hoover gát féle vizi energiából vagy napellemből nyerhető és a zuzalék mehet vonaton is ami detto…
Jó kérdés.A CO2 kivonása, holott a technológia is környezetet szennyez, bár örölni lehet olyan villammotorral ami Hoover gát féle vizi energiából vagy napellemből nyerhető és a zuzalék mehet vonaton is ami detto áramtermelésból származik. Inkább ez is egy fajta mellékág avagy másodlagos csatorna, ami fokozza a körforgást.
--
Ettől függetlenül lehet talajjavító hatása vagy sem?
Engem ez a kérdés foglalkoztat.
"Az Amerikai Egyesült Államokban a gazdák egy új módszerrel próbálják javítani a talajaik egészségét: porrá zúzott vulkáni kőzetet juttatnak ki a földekre. A módszer nemcsak a talaj pH-értékét képes helyreállítani..."
A talaj savanyodás létező jelenség.
Nem hiszem, hogy a mesterséges műtrágya évtizedekig vigan fenntartja a talaj egészségét, egyensúlyi állapotát.
Igy ennek alapján van valós veszélye a folyamatos műtrágyázásnak:
"A felső talaj azonban nem képes ellensúlyozni az ammóniaalapú műtrágyák savasító hatását. Dr. Francisco Calderon, a Columbia-medencei Mezőgazdasági Kutatóközpont igazgatója szerint ez az évek során a pH-szint 5-re és az alá csökkent."
szemben a globális évi 37 gigatonna kibocsátással... 75 év alatt 200 gigatonna. Azért lenne még teendő. ... és az őrlés, kijuttatás mennyi CO2 kibocsátással jár? ...
szemben a globális évi 37 gigatonna kibocsátással... 75 év alatt 200 gigatonna. Azért lenne még teendő.
... és az őrlés, kijuttatás mennyi CO2 kibocsátással jár? ...
A CO2 kivonása, holott a technológia is környezetet szennyez, bár örölni lehet olyan villammotorral ami Hoover gát féle vizi energiából vagy napellemből nyerhető és a zuzalék mehet vonaton is ami detto áramtermelésból származik. Inkább ez is egy fajta mellékág avagy másodlagos csatorna, ami fokozza a körforgást.
