Bioszféra

Meteorológia és társtudományai 36 518 hozzászólás
Veszprém
#816
Hari írta #812

Szeretem õket. De ugyanúgy szeretem a többi ásványt is. Nekem nincs nemesopálom, viszont tej-, üveg- (hialit), máj-, faopálom az van. Én is természetes állapotukban, csiszolatlanul szeretem jobban õket. Bár van néhány…

Ilyenem is van: Link
pénzesgyõri omladékból :-)
#814
MacGyver írta #813

Hari: én terepgyakon összekaparásztam egy csomó opált (zöldes, barnás, fehéres), adhatok ha kell.

Köszi! Esetleg csereberélhetnénk is. Van egy listám, mibõl tudnék.
#812
Noli írta #811

Hari, így szereted az opálokat? :-) Nekem van egy kicsinyke, 80- (nyolcvan) ft-ért vettem, tejopálnak árulták, és a kõ egyik felén valóban az is van, azonban a másik felén van nemesopál :-) Mütyürke felületen csak, de…

Szeretem õket. De ugyanúgy szeretem a többi ásványt is. Nekem nincs nemesopálom, viszont tej-, üveg- (hialit), máj-, faopálom az van.
Én is természetes állapotukban, csiszolatlanul szeretem jobban õket. Bár van néhány csiszolt kavics is. Fõleg jáspisok.
Veszprém
#811
Hari írta #809

Köszi! :)

Hari, így szereted az opálokat? :-)
Nekem van egy kicsinyke, 80- (nyolcvan) ft-ért vettem, tejopálnak árulták, és a kõ egyik felén valóban az is van, azonban a másik felén van nemesopál :-) Mütyürke felületen csak, de ott villog nekem. Piszokul szeretem az ilyen köveket is, de csak természetes állapotukban, ékszernek nem kéne (a jeggyûrûmön kívül nem is tudnék elviselni magamon semmi mást). Van egy bazi nagy sivatagi rózsám is, még a keresztapámtól kaptam, Algériából hozta. Jó arasznyi, és az áttetszõ fajta, kevés homokkal, ilyesmi: Link
Veszprém
#810
jaurinum írta #808

Hari, ezt neked: http://micro.magnet.fsu.edu/birthstones/pages/opal.html Noli, ezt ismered? http://micro.magnet.fsu.edu/galleria/index.html

Fú, nem, de nagyon szuper! Unalmas óráimban lesz mit böngészni :-) Van egy mikroszkópmániás ismerõsöm, majd neki továbbítom a linket :-)Köszönöm!
#807
jaurinum írta #805

Sejtosztódás interfázisa fénymikroszkóp alatt: http://micro.magnet.fsu.edu/cells/fluorescencemitosis/interphase1large.html

De jó absztrakt képet lehetne festeni errõl! nevet
Gyõr
#806
Noli írta #804

Köszönöm! Van olyasmi, amit nem tudsz a hazai növényekrõl? ;-)

Na ne már! nevet Olyasmi talán van, amit tudok. Olyan prof még nem született, aki a felét is ismerte volna a növények (legyen most csak a száras, tehát harasztoktól felfelé) tudományának. nevet
Veszprém
#804
jaurinum írta #796

Ez csak egy olyan melléktulajdonság, aminek az ember örül leginkább, mert tudja saját céljaira használni. Szaponinok alatt sok vegyületet foglalnak össze. Többnyire gombaölõ, antibakteriális hatású, védi a növényt a…

Köszönöm!
Van olyasmi, amit nem tudsz a hazai növényekrõl? ;-)
Veszprém
#803
jaurinum írta #801

Szennyesfehér. http://www.geog.ubc.ca/~brian/florae/images/babysbreathe.jpg Találtam egy képet a gyökerérõl: http://www.fao.org/docrep/x5387s/x5387s0n.jpg

Azta, ez mekkora már!
Nehezebb lehet kiásni, mint a 25 éves tormát...
#802
jaurinum írta #801

Szennyesfehér. http://www.geog.ubc.ca/~brian/florae/images/babysbreathe.jpg Találtam egy képet a gyökerérõl: http://www.fao.org/docrep/x5387s/x5387s0n.jpg

Tényleg szép növény.
#799
jaurinum írta #798

Hari, a növény a homokos, löszös területeket kedveli, a talaj mésztartalmában nem válogat. Így a Nyírségben is elõfordulhat, ami, ugye savanyú homok. Te nem láttad a környéken? Nincs most nálam egyik határozóm sem,…

A virágja milyen színû?
Gyõr
#798
Hari írta #797

Érdekesen néz ki a saponin. A Gypsophila paniculata az országban hol található meg?

Hari, a növény a homokos, löszös területeket kedveli, a talaj mésztartalmában nem válogat. Így a Nyírségben is elõfordulhat, ami, ugye savanyú homok. Te nem láttad a környéken? Nincs most nálam egyik határozóm sem, fejbõl nem tudom, hol van-nincs. De pl. a Dunántúlon a Mezõföldi löszterületeken, a Gyõr-Tata közötti Duna-teraszok homokján, a középhegységek hegylábi lösz-, és homoktakaróján (pl. Fenyõfõ) gyakori növény. A Duna-Tisza közi nagy homokhátságokon is tömeges. Amikor nyílik, nagyon szép a táj, szinte elözönli az addigra már kiégett, sárga homokvidéket.
#797
jaurinum írta #796

Ez csak egy olyan melléktulajdonság, aminek az ember örül leginkább, mert tudja saját céljaira használni. Szaponinok alatt sok vegyületet foglalnak össze. Többnyire gombaölõ, antibakteriális hatású, védi a növényt a…

Érdekesen néz ki a saponin.
A Gypsophila paniculata az országban hol található meg?
Gyõr
#796
Noli írta #795

Hangosan felröhögtem Lubomir Habzík nevén :-) Kollégák néztek rám hülyén. Köszönöm, hogy leírtad a tudományost szappanfû ügyben. Ruhát mosni mérgezõ, fogkrémbe meg jó? Komolyan, sose mosok többé fogat! :-) Inkább…

Ez csak egy olyan melléktulajdonság, aminek az ember örül leginkább, mert tudja saját céljaira használni. Szaponinok alatt sok vegyületet foglalnak össze. Többnyire gombaölõ, antibakteriális hatású, védi a növényt a kórokozók ellen, neki mellékes, hogy vízzel habzó elegyet képez. A legtöbb növény esetében a gyökérben összpontosul, a Saponaria-ban is, de kis mennyiségben tartalmazza a levél is. Van itt mikroszkopikus kép is a vegyületrõl: Link
Kertekben a Gypsophila elegans-t szokták ültetni (az én nagymamámnak is van), ez egyéves, virágkötészek használják elõszeretettel.
A nálunk õshonos G.paniculata-t (ami tipikus magyar pusztai, sztyepp-növény) nem szokták ültetni. Tõosztással lehetne elvileg. Minimum évtizedek, de, mivel az elemeknek (szél) kitett, nyílt, gyér növényborítottságú pusztákon nõ, akár évszázadokban is mérhetõ egy-egy példány (s gyökerének) kora. Kapaszkodniuk kell a homoktalajba, akár 8-10m-re is lehatolnak.
Másik Gypsophilánk pedig védett, kecses, szép, nyílt homokpusztai növény. Terem a környéken is. Szeretem. Link
Veszprém
#795
jaurinum írta #792

A Sapindus mukorossi valóban különleges egy fa. Van a pécsi egyetemi bot.ketben belõle, amikor november elején fotóztam, még csak puha, sötétzöld volt a termése. Mostanában lehet szedni, ekkorra szinte csonttá…

Hangosan felröhögtem Lubomir Habzík nevén :-) Kollégák néztek rám hülyén.
Köszönöm, hogy leírtad a tudományost szappanfû ügyben. Ruhát mosni mérgezõ, fogkrémbe meg jó? Komolyan, sose mosok többé fogat! :-) Inkább rágicsálom a saját termésû mentáimat, hogy ne legyen büdös a pofám... :-)
Ez a buglyos fátyolvirág van kerti verzióban is, nem? A mamámnak legalábbis sok volt belõle. Mennyi idõ alatt nõ meg ekkorára a gyökere?
Egyébként mi a szaponin szerepe a növények életében? Mondjuk a mosódió esetében maghéjban el tudom képzelni, hogy más növények csírázását gátolja, vagy ilyesmi. De mire jó egy növény levelében?
Gyõr
#794
astral írta #793

És mi újság Szársomlyón? Vagy még nem voltál hungaricumot cserkészni?

Szerda a napja. Csak kibírja addig. Bár elég nagy átállás hazánk legkorábban nyíló virágjának (ugye, általában február eleje) átállni a legkésõbben virítóvá. nevet
Tárnok
#793
jaurinum írta #792

A Sapindus mukorossi valóban különleges egy fa. Van a pécsi egyetemi bot.ketben belõle, amikor november elején fotóztam, még csak puha, sötétzöld volt a termése. Mostanában lehet szedni, ekkorra szinte csonttá…

És mi újság Szársomlyón? Vagy még nem voltál hungaricumot cserkészni?
Gyõr
#792
A Sapindus mukorossi valóban különleges egy fa. Van a pécsi egyetemi bot.ketben belõle, amikor november elején fotóztam, még csak puha, sötétzöld volt a termése. Mostanában lehet szedni, ekkorra szinte csonttá keményedik, megfeketedik a termése. Majd megnézem jövõ héten.
A mi Saponaria officinalis-unknál legalább 2x több szaponint tartalmaz.
Egyébként a szappanfüvet (hazánkban valóban elterjedt, Noli jól írtad) korábban sem használhatták tömegesen mosásra, lévén egyéb glikozidszármazék vegyületeik miatt erõsen mérgezõek. Ezért csak iparilag használják, pl. fogkrémadalékanyagnak.
Kipróbálni azért érdemes, vízzel megdörzsölve szépen habzik.
Van még egy ilyen növényünk is, a Gypsophila paniculata (buglyos fátyolvirág), homokpusztáink kiváló dísze. Biztosan sokan láttak már ilyent, nagy, fehér gömb alakú növény, ahol elõfordul, ott rendszerint tájképet meghatározóak fehér bokrai. Maga a növény elég büdös. Az érték vastag (emberi kar vastagságú!) karógyökerében van. Annak még magasabb a szaponintartalma. Szintén jó fogkrémbe, még a szûcsipar is használja.
Errõl jut eszembe, a Dunaszerdahely focicsapatában játszott egy védõ, Lubomir Habzík volt a neve. nevet
Veszprém
#791
kenya írta #790

A másik: felhívás a cikkbõl, járjál néha biciklivel. A múlt héten az egyik reggeli rádiómûsorban özönével jöttek a mélységesen felháborodott üzenetek arra a hírre, hogy 900 millió Ft-ot akarnak költeni kerékpárutakra.…

Szerntem a környezet gépjármû általi szennyezése csak a zsebtérkapuk elterjedésével lesz csökkenthetõ...
Egyébként annyit tudok, hogy a macskám fixen ismeri a teleportálás titkait, vagy kettõ van belõle egy azon idõpillanatban a lakás két különbözõ pontján :-) Õt kellene tanulmányozni :-)
Pécs
#790
A másik: felhívás a cikkbõl, járjál néha biciklivel. A múlt héten az egyik reggeli rádiómûsorban özönével jöttek a mélységesen felháborodott üzenetek arra a hírre, hogy 900 millió Ft-ot akarnak költeni kerékpárutakra. Nem mondom, sok pénz. De mindannyian tudjuk, mivel játszanak a biciklisek az utakon...Nesze neked, környezettudatosság. Addig nem is érdemes beszélni róla, amíg a puszta LEHETÕSÉGE nincs meg a választásnak. Pontosabban a mindenki által elérhetõ, reális lehetõsége. Mert a puszta esély megvan, de az nem elég.
Pécs
#789
Noli írta #788

Ezt értem, Attila, csak tipikus médiademagógia egy nõi magazinba így berakni a környezettudatosságra ösztönzõ szöveget. Mindezt úgy, hogy mellette ott van a túlvásárlásra ösztönzõ reklámok hada... Érted? Tudod, mi lesz…

Persze, teljesen igazad van, nem azért linkeltem be, mert mindennel egyetértek, amit leírtak. A probléma rendkívül összetett /micsoda felfedezés! :-)/ de sajnos kezdek hozzászokni, hogy ez a világ olyan szinten tele van szemforgatással, álhumanizmussal, álnemtudoménmivel, hogy iszonyat. Egyszer az egyik cégnél volt egy amerikai kolléganõm, aki amikor meglátott, széles mosollyal jött felém, "ááááá, de örülök, hogy látlak", aztán a másodperc törtrésze alatt lehervadt a mosolya és odafordult egy helyi emberéhez, akivel komoly megbeszélnivalója akadt. Megdöbbentõ volt ez a fokú felszínesség, ami sajnos a fogyasztói társadalmak egyik legfõbb ismérve. Vannak divatos dolgok, jóga, feng shui, mangalicahús, ökoakármi. Mindegy, ezekben is az a lényeg: pénzt lehessen csinálni belõlük. Meg trendi legyen. Részei egyfajta kollektív lelkiismeret-nyugtató kurzusnak, lám-lám, én mindent megteszek az egészségem és a környezetem egészsége érdekében. De legalább vannak emberek, akik igyekeznek valóban környezettudatosan élni és a "ma ne vegyél semmit" napra nemcsak legyintenek.
Veszprém
#788
kenya írta #785

Szerintem ezeknek az adatoknak nincs túl sok köze egymáshoz, csak felsoroltak néhány tényt. Ideillett volna, amit néhány hete belinkeltem, ha a Földön mindenki amerikai "módra" élne, majdnem hét földgolyó kellene a…

Ezt értem, Attila, csak tipikus médiademagógia egy nõi magazinba így berakni a környezettudatosságra ösztönzõ szöveget. Mindezt úgy, hogy mellette ott van a túlvásárlásra ösztönzõ reklámok hada... Érted?
Tudod, mi lesz ebbõl a cikkbõl? "Jaj szegény kisgyerekek!" - s ezzel elintézi.
No meg a mosódiós link egy olyan cikkben, ami pont a helyi termesztésû cuccokat akarja elõnyben részesíteni... Legyünk környezettudatosak, vegyünk indiai mosódiót, ezzel támogassuk a szegény indiai kisgyerekeket, akik biztos felmásznak a mosódió-fára és közben ki vannak téve mindenféle fertõzésveszélynek, támogassuk a nagykereskedõt, aki fillérekért átveszi szegény indiai kisgyerek szüleitõl a leszedett mosódiót, aztán támogassuk az OPEC tagállamait azzal, hogy ezt a párezer kilométert Indiától hozzánk berakjuk a rendkívül környezetbarát mosódióba... Esetleg ha rákap Európa erre a barátságos anyagra, majd kivágnak még fát Indiában, hogy a helyükre mosódiófát ültessenek...
Tudod, szép, hívjuk csak fel a figyelmet a lehetõségekre, de közben az lenne az igazán környezettudatos dolog, ha hazai termesztésû szaponintartalmú növénybõl próbálnánk valami mosásra alkalmas formát kihozni. Pl. az orvosi szappanfûbõl (Saponaria officinalis) rengeteg van nálunk, kertekben is terem, nem tudom, mennyi a szaponintartalma, talán Dávid meg tudja mondani. Miért nem ezzel foglalkozik az a cég, aki ilyen tudatosságra akar nevelni? Megmondom: az indiai mosódió képe remekül illik a mai nõk ezoterika-rajongó világképébe, egy szép és rejtélyes, távoli ország csodálatos növénye ez a dió, ollé, ilyet kell venni. Szóval ez a cég pénzzel foglalkozik...
Na de jól elmentem az eredeti témától.
Szerintem a januártól esedékes áremelések rendesen csökkenteni fogják a hazai lakosság átlagos ökológiai lábnyomát, hiszen lópikulát se fognak tudni venni. Attól tartok azonban, hogy legdrasztikusabban nem azt a réteget fogja érinteni, amelyiknek amúgy nagy lábon él, hanem azokét, akik gyermekcipõt hordanak...
Pécs
#786
A teljesség kedvéért: a cikk Zahorán Tamás tollából való, a címe: "Mekkora lábon élünk?"
Ezen kívül szép kis gyûjtemény van még az alábbi linken:
Link
Pécs
#785
Noli írta #778

A cikkben bekeretezett adatok közt szerepel valami, ami nem tetszik. Az, ami a gyógyítható betegségben meghalt gyerekekrõl szól. Ezek javarész afrikai, ázsiai szegény gyerekek - valószínûleg-, de hogy a fenében került…

Szerintem ezeknek az adatoknak nincs túl sok köze egymáshoz, csak felsoroltak néhány tényt.
Ideillett volna, amit néhány hete belinkeltem, ha a Földön mindenki amerikai "módra" élne, majdnem hét földgolyó kellene a mostani valamivel több, mint hatmilliárd ember eltartásához. Ezt hívják ökológiai lábnyomnak.
De itt az idézet:
"Összegezve: az 52 ország átlagosan 35%-kal több biokapacitást használ fel, mint ami az adott országokban elérhetõ. 35%-ban tehát nem gazdálkodunk fenntartható módon, feléljük jövõnket. Végezetül egy megdöbbentõ becslés: ha az átlagos amerikai fogyasztási szokásokat gondolatban kiterjesztjük a Föld hatmilliárd lakójára, akkor 6,9 Földgömbre van szükségünk a fenntartható élethez.
Tanulságok
A fenntarthatóság biztosításához figyelembe kell vennünk korlátainkat. Az ökológiai lábnyom módszerével végzett elemzések három egyenértékû stratégiát mutatnak fel, amelyekkel csökkenteni lehet lábnyomunkat, azaz a környezeti terhelést:
1. Növelhetjük a természet egységnyi területre esõ produktivitását, például kevésbé pazarló mezõgazdasági rendszerek bevezetésével (ha a növényi táplálékot közvetlenül emberek élelmezésére használjuk, nem pedig állatok takarmányozására, akkor megtakarítható az ún. konvertációs veszteség), Ha a háztetõkre napkollektorokat szerelünk fel, szintén növeljük a terület produktivitását.
2. A források hatékonyabb felhasználásával, például környezetkímélõbb technológiákkal, energiatakarékos berendezésekkel szintén csökkenthetjük a környezet terhelését.
3. A túl nagy lábon élõ országokban igyekezhetünk visszafogni az egy fõre esõ fogyasztást, pl. az autóhasználat és az eldobható termékek mellõzésével. Egy olyan, egyszerûbb életstílus, amely nem az anyagi, hanem a szellemi, lelki javakat tekinti elsõdlegesnek, eredményesen orvosolhatná gondunkat.
Készült Mathis Wackernagel és William Rees tanulmánya alapján -- in: Ecological Economics 29 (1999), 375-390 o.

Nemzeti ökológiai deficit. Az ökológiai lábnyom az ember által kisajátított biológiai kapacitás jelképes kifejezése. Egyes országok a belföldön "megtermelhetõnél" nagyobb biológiai kapacitásra tartanak igényt, azaz ökológiai deficitbe kerültek. Importtal kell ellensúlyozniuk a hiányt, vagy ki kell meríteniük természeti tõkéjüket. A biológiai kapacitásuknál kisebb lábnyomú régiók területük ökológiai lehetõségeivel összhangban élnek. (Gyakran azonban a fennmaradó kapacitást exporttermékek gyártására használják fel, és nem tartják fenn tartalék gyanánt.)"
Veszprém
#778
kenya írta #777

http://www.origo.hu/noilapozo/eletmod/20061208kornyezettudatos.html

A cikkben bekeretezett adatok közt szerepel valami, ami nem tetszik. Az, ami a gyógyítható betegségben meghalt gyerekekrõl szól.
Ezek javarész afrikai, ázsiai szegény gyerekek - valószínûleg-, de hogy a fenében került az amerikaiak nejlon- papírfogyasztási adatai közé ez? Semmi köze hozzá, nem attól lesz kevesebb a maláriás néger kisfiú, hogy Joe négy szatyorral kevesebbet dob el?
Dabrony
#776
Én kölök koromban a lúdtelepen múlattam az idõt, teheneket nem õriztem, emlékszem mindig megléptünk a skacokkal, volt nem messze egy kis patak, tele hallal, persze hálónk az nem volt, egy rossz zsákkal fogtuk a cápákatnevet
Azok voltak a szép idõkvidám
Veszprém
#775
Dabrony írta #774

De ha jössz, mindenképpen öltözz fel vastag ruhába, rengeteg a vadrózsa, a galagonya, meg mindenféle nyüvek, nem egy leányálom kint lenni.:)

Dabrony!
Kölök koromban minden nyaramat Csöglén töltöttem. Nagyapámmal a dabronyi erdõ alatt õriztük a teheneket. Ha megyek, csak addig, amig kocsival lehet menni. nevet
Dabrony
#773
Jó estét!
Taki Csögle ide 14 km, de ha a dzsindzsáson keresztül jössz, akkor csak 5, ha van kedved gyere, kinézünk a nyárfásba, lesz ott még bõven (de csak ha szánsz rá legalább 3 órát), sõt még Nolinak is jut belõle.
Veszprém
#772
taki írta #771

Dede. Megy. Személyvonat Veszprém-Karakószörcsök, busz Karakószörcsök-Csögle. Ha jól tudom, naponta háromszor. Akkor bemegyek én Dabronyhoz gombáért (ha kapok), a rosseb bóklászik utána a dzsindzsába. :)

Mondjuk én vonatra csak testõrrel szállok fel... Túl sok ismerõsömet rabolták ki vonaton...
Veszprém
#771
Noli írta #770

Drága, jóságos taki, jó utat! :-) Csöglére szerinem semmi nem megy Veszprémbõl, ez bocsánatos bûn. Egyébként a gomba csak a szedésével egyetemben az igazi, amikor tudod, hogy azt eszed, amiért te hajolgattál a bozótban.

Dede. Megy. Személyvonat Veszprém-Karakószörcsök, busz Karakószörcsök-Csögle. Ha jól tudom, naponta háromszor. Akkor bemegyek én Dabronyhoz gombáért (ha kapok), a rosseb bóklászik utána a dzsindzsába. nevet
Veszprém
#770
taki írta #769

Holnap megyek Csöglére, akár be is nézhetek egy kis gombáért. Becs"szó, adok belõle Nolinak is. Igaz, kocsival megyek, Noli!

Drága, jóságos taki, jó utat! :-) Csöglére szerinem semmi nem megy Veszprémbõl, ez bocsánatos bûn.
Egyébként a gomba csak a szedésével egyetemben az igazi, amikor tudod, hogy azt eszed, amiért te hajolgattál a bozótban.
Veszprém
#769
Dabrony írta #767

Köszönöm szépen, kár hogy messze laksz, a felét már neked adtam volna.

Holnap megyek Csöglére, akár be is nézhetek egy kis gombáért. Becs"szó, adok belõle Nolinak is. Igaz, kocsival megyek, Noli!