Szerintem ezeknek az adatoknak nincs túl sok köze egymáshoz, csak felsoroltak néhány tényt. Ideillett volna, amit néhány hete belinkeltem, ha a Földön mindenki amerikai "módra" élne, majdnem hét földgolyó kellene a…
Szerintem ezeknek az adatoknak nincs túl sok köze egymáshoz, csak felsoroltak néhány tényt.
Ideillett volna, amit néhány hete belinkeltem, ha a Földön mindenki amerikai "módra" élne, majdnem hét földgolyó kellene a mostani valamivel több, mint hatmilliárd ember eltartásához. Ezt hívják ökológiai lábnyomnak.
De itt az idézet:
"Összegezve: az 52 ország átlagosan 35%-kal több biokapacitást használ fel, mint ami az adott országokban elérhetõ. 35%-ban tehát nem gazdálkodunk fenntartható módon, feléljük jövõnket. Végezetül egy megdöbbentõ becslés: ha az átlagos amerikai fogyasztási szokásokat gondolatban kiterjesztjük a Föld hatmilliárd lakójára, akkor 6,9 Földgömbre van szükségünk a fenntartható élethez.
Tanulságok
A fenntarthatóság biztosításához figyelembe kell vennünk korlátainkat. Az ökológiai lábnyom módszerével végzett elemzések három egyenértékû stratégiát mutatnak fel, amelyekkel csökkenteni lehet lábnyomunkat, azaz a környezeti terhelést:
1. Növelhetjük a természet egységnyi területre esõ produktivitását, például kevésbé pazarló mezõgazdasági rendszerek bevezetésével (ha a növényi táplálékot közvetlenül emberek élelmezésére használjuk, nem pedig állatok takarmányozására, akkor megtakarítható az ún. konvertációs veszteség), Ha a háztetõkre napkollektorokat szerelünk fel, szintén növeljük a terület produktivitását.
2. A források hatékonyabb felhasználásával, például környezetkímélõbb technológiákkal, energiatakarékos berendezésekkel szintén csökkenthetjük a környezet terhelését.
3. A túl nagy lábon élõ országokban igyekezhetünk visszafogni az egy fõre esõ fogyasztást, pl. az autóhasználat és az eldobható termékek mellõzésével. Egy olyan, egyszerûbb életstílus, amely nem az anyagi, hanem a szellemi, lelki javakat tekinti elsõdlegesnek, eredményesen orvosolhatná gondunkat.
Készült Mathis Wackernagel és William Rees tanulmánya alapján -- in: Ecological Economics 29 (1999), 375-390 o.
Nemzeti ökológiai deficit. Az ökológiai lábnyom az ember által kisajátított biológiai kapacitás jelképes kifejezése. Egyes országok a belföldön "megtermelhetõnél" nagyobb biológiai kapacitásra tartanak igényt, azaz ökológiai deficitbe kerültek. Importtal kell ellensúlyozniuk a hiányt, vagy ki kell meríteniük természeti tõkéjüket. A biológiai kapacitásuknál kisebb lábnyomú régiók területük ökológiai lehetõségeivel összhangban élnek. (Gyakran azonban a fennmaradó kapacitást exporttermékek gyártására használják fel, és nem tartják fenn tartalék gyanánt.)"
Ezt értem, Attila, csak tipikus médiademagógia egy nõi magazinba így berakni a környezettudatosságra ösztönzõ szöveget. Mindezt úgy, hogy mellette ott van a túlvásárlásra ösztönzõ reklámok hada... Érted?
Tudod, mi lesz ebbõl a cikkbõl? "Jaj szegény kisgyerekek!" - s ezzel elintézi.
No meg a mosódiós link egy olyan cikkben, ami pont a helyi termesztésû cuccokat akarja elõnyben részesíteni... Legyünk környezettudatosak, vegyünk indiai mosódiót, ezzel támogassuk a szegény indiai kisgyerekeket, akik biztos felmásznak a mosódió-fára és közben ki vannak téve mindenféle fertõzésveszélynek, támogassuk a nagykereskedõt, aki fillérekért átveszi szegény indiai kisgyerek szüleitõl a leszedett mosódiót, aztán támogassuk az OPEC tagállamait azzal, hogy ezt a párezer kilométert Indiától hozzánk berakjuk a rendkívül környezetbarát mosódióba... Esetleg ha rákap Európa erre a barátságos anyagra, majd kivágnak még fát Indiában, hogy a helyükre mosódiófát ültessenek...
Tudod, szép, hívjuk csak fel a figyelmet a lehetõségekre, de közben az lenne az igazán környezettudatos dolog, ha hazai termesztésû szaponintartalmú növénybõl próbálnánk valami mosásra alkalmas formát kihozni. Pl. az orvosi szappanfûbõl (Saponaria officinalis) rengeteg van nálunk, kertekben is terem, nem tudom, mennyi a szaponintartalma, talán Dávid meg tudja mondani. Miért nem ezzel foglalkozik az a cég, aki ilyen tudatosságra akar nevelni? Megmondom: az indiai mosódió képe remekül illik a mai nõk ezoterika-rajongó világképébe, egy szép és rejtélyes, távoli ország csodálatos növénye ez a dió, ollé, ilyet kell venni. Szóval ez a cég pénzzel foglalkozik...
Na de jól elmentem az eredeti témától.
Szerintem a januártól esedékes áremelések rendesen csökkenteni fogják a hazai lakosság átlagos ökológiai lábnyomát, hiszen lópikulát se fognak tudni venni. Attól tartok azonban, hogy legdrasztikusabban nem azt a réteget fogja érinteni, amelyiknek amúgy nagy lábon él, hanem azokét, akik gyermekcipõt hordanak...