Bioszféra

Meteorológia és társtudományai 36 518 hozzászólás
Veszprém
#968
Szeretnélek Benenteket megkérni, hogy ne vegyetek karácsonyfának igazi fát, se kivágottat, se gyökereset.
A fenyõ az erdõben, parkban érzi jól magát, nem egy meleg szobában.
Lehet kapni egészen szép mûfenyõt, (ha már valaki ragaszkodik egy német hagyományhoz), ami hosszú-hosszú éveken (évtizedeken) át kiszolgál egy családot.
Veszprém
#967
Nyuli írta #966

Lám-lám, újabb bizonyítéka annak, mennyire nem ismerjük még saját bolygónkat: A WWF ma közzétett ismertetõje alapján az elmúlt év folyamán egy kutatócsoport Borneo szigetének dzsungelében 52 új állat- és növényfajt…

S pont a nem ismert volna miatt tudjuk lerombolni ezt a csodás rendszert... Ha mindenki mindent tudna, hogy mennyire nagyszerû és csodás világban élünk, szerintem könnyebb volna eltenni láb alól azokat, akik ezt tudatosan pusztítják.
#966
Lám-lám, újabb bizonyítéka annak, mennyire nem ismerjük még saját bolygónkat:

A WWF ma közzétett ismertetõje alapján az elmúlt év folyamán egy kutatócsoport Borneo szigetének dzsungelében 52 új állat- és növényfajt fedezett fel. Ezek között 30 halfaj és 2, fákon élõ békafaj van. Jó érzés tudni, hogy a természet hatalmasabb, mint gondolnánk nevet
#965
Ide is berakom a társalgóból:

Áttelelõ gólyák nem ritkaságok kis hazánkban.Fõleg késõi születés, nem megfelelõ kondició, sérülés, elhullott szülõk hiányában. A téli hõmérséklettel valóban nem lenne semmi bajuk, de a táplálékot jelentõ kétéltûek, rovarok, hüllõk ilyenkor nem elérhetõek. A nem kevésbé jelentõs rágcsáló menû a hó alatt mozog ugyan, de nehezen zsákmányolható.A zsákmányszerzésre fordított energia több lenne mit a bevitt.
Végül is valóban klimatikus az ok, de magát a légkör fizikai változást jól viselik gólyák, csak a hatását nem.Éhen hal.
Az MME-Madártávlat új száma pl. a Cserhátban ismeretet egy ilyen esetet.

A felelhetõ potenciális táplálék mennyisége beszûkült ugyan (tavasz ide vagy oda a kétéltûek többsége már téli nyugalomban van), de a rekord gyanús enyheségnek köszönhetõen a rágcsálók mozgása még igen aktív lehet, ami nem készeteti az összes gólyát déli vándorútra. Enyhe teleken sokszor megfigyelhetõ, hogy számos más vándor madár faj mindaddig kitart amíg elegendõ eleség van.Ráadásul most fiókákat sem kell etetni. A kanadai vadludak se nagyon akaróznak tovább állni tavainkról, pedig ha zordra fordult volna a tél már régen - idõközi pihenõjük után (pl. tatai Öreg-tó) - odébb álltak volna. Hasonlóan jó indikátora az idei "pszeudótélnek" a kormos varjú, (Corvus corone corone) amely a kemény teleken nagy csapatokba tömörülve, tömegestül költözik a nagyvárosok peremterületeire és belvárosi zöldterületeire. Pl. tavaly.
Idén a november eleji hidegöblítés óta alig egy-két példánnyal találkoztam székesfõvársunkban.
Veszprém
#964
b.hópihe írta #963

Ebbõl is látszik, hogy meleg van, biztos élelmet is találnak , nálam vannak békák. Amíg nem fagynak be a vizek , addig nincs gondjuk, meg ezt a kis idõt már fél lábbal is kibírják tavaszig.

Vagy ott is etetik õket, mint a mi gólyánkat itt Veszprémben...
#963
Ebbõl is látszik, hogy meleg van, biztos élelmet is találnak , nálam vannak békák. Amíg nem fagynak be a vizek , addig nincs gondjuk, meg ezt a kis idõt már fél lábbal is kibírják tavaszig.
Gyõr
#960
Dabrony írta #959

Így igaz, barna színû, és kicsit beesett, kemény. Nyáron már okosabb leszek.:) Jó éjszakát!

Jó éjt, a párnádból elõtte szedd ki a koldustetûket. kacsint
Dabrony
#959
jaurinum írta #958

A termés ugyanilyen õszidõben és télen is, csak az egész barna színû. Na, mindegy, várom a nyári határozást. :)

Így igaz, barna színû, és kicsit beesett, kemény.
Nyáron már okosabb leszek.nevet
Jó éjszakát!
Gyõr
#958
Dabrony írta #957

Igazad lehet, valahogy így nézhet ki, csak az a baj, hogy nyáron én nem igazán járok ki a nyárfásba, így nem láthatom mikor még zöld, de nagyon valószínû hogy ez az. Jövõre ki fogok menni és megnézem "élõben", már engem…

A termés ugyanilyen õszidõben és télen is, csak az egész barna színû. Na, mindegy, várom a nyári határozást. nevet
Dabrony
#957
jaurinum írta #956

A "ragadós nyüvek" valószínûleg ezek: http://www.herbarium.lsu.edu/stinger/GFG001205.jpg Ligeterdõkben, de kultúrnyárasokban is szeret a közönséges ebnyelvûfû.

Igazad lehet, valahogy így nézhet ki, csak az a baj, hogy nyáron én nem igazán járok ki a nyárfásba, így nem láthatom mikor még zöld, de nagyon valószínû hogy ez az.
Jövõre ki fogok menni és megnézem "élõben", már engem is nagyon érdekel.
Köszönöm a segítséget.
Gyõr
#956
Dabrony írta #955

De igen, legalább is akkor mikor már száraz, ilyen szétágazó, a végeken tele azzal a ragadós nyüvekkel. Hogy nyáron milyen azt nem tudom, de ígérem jövõre megfigyelem.

A "ragadós nyüvek" valószínûleg ezek: Link Ligeterdõkben, de kultúrnyárasokban is szeret a közönséges ebnyelvûfû.
Dabrony
#955
jaurinum írta #954

Nem ilyesmi? http://www.weedmapper.org/weed%20photos/wssa/houndstongue/cynoglossum%20officinale5.jpg

De igen, legalább is akkor mikor már száraz, ilyen szétágazó, a végeken tele azzal a ragadós nyüvekkel.
Hogy nyáron milyen azt nem tudom, de ígérem jövõre megfigyelem.
Gyõr
#954
Dabrony írta #953

Amit én "nevezek" "kóristetûnek" az hasonlít a bojtorjános koldústetûs linkedhez, átlag kb. 30-40 cm magas, sõt vannak nagyobb szerteágazó példányok is, a "termése" kb fél cm átmérõjû, apró, hegyes kinövésekkel, ha…

Nem ilyesmi?
Link
Dabrony
#953
jaurinum írta #951

Noli, ne haragudj, most tudok csak válaszolni, az elmúlt napokban bevonatoztam az országot. :) A "kóristetû", mint a "koldustetû", egy, a nép által használt szó mindenféle horgas szõröktõl ragadós termésre. A…

Amit én "nevezek" "kóristetûnek" az hasonlít a bojtorjános koldústetûs linkedhez, átlag kb. 30-40 cm magas, sõt vannak nagyobb szerteágazó példányok is, a "termése" kb fél cm átmérõjû, apró, hegyes kinövésekkel, ha keresztül megyek rajtuk, nagyon sok rám ragad, leszedni is nehéz.
Viszont az élõhelye nem stimmel, a nyárfásban láttam leggyakrabban, nem igazán gyepes terület, lehet hogy nem egyrõl beszélünk?
Ha nem, akkor mi lehet amit láttam?
Sajnos fényképet nem tudok belinkelni.
Gyõr
#952
Noli írta #930

Jaurinum, ez érdekes: http://index.hu/tech/tudomany/albmagy6271/

Ez tényleg nagyon érdekes. nevet De irigylem a kutató kollégát, nagyszerû élmény lehetett a Grammos-ban róni a túrakilométereket. Szegényrõl van egy fényképem, amikor éppen az életét kockáztatva függeszkedik egy sziklapárkányon, kapaszkodva egy kelet-balkáni endemikus szegfûféléért. nevet
Gyõr
#951
Noli írta #903

Gratula! Remélem, laska szempontból rekordok közt volt ez éved! A "kóristetü" az a mamám szerint kódistetü, igazából koldustetü. Azt meg majd janurinum megmondja, hogy melyik is az a növény, aminek a termése ez a…

Noli, ne haragudj, most tudok csak válaszolni, az elmúlt napokban bevonatoztam az országot. nevet
A "kóristetû", mint a "koldustetû", egy, a nép által használt szó mindenféle horgas szõröktõl ragadós termésre. A legtöbbször az Agrimonia eupatoria, a gyógynövénygyûjtõk által jól ismert patika párlófû termését nevezik így. Gyaníthatóan a Dabrony laskázóhelyéül szolgáló nyárasban is ez terem, hiszen a termõhelyleírása jól összecseng a faj igényeivel. Van egy másik érdekes neve is, az "agrárnyom", kitalálható, miért kapta. nevet Én is gyakran "megjárom" vele, ha végiggázolok egy magas füvû réten. A növény itt látható:
Link ; a ragadós termés: Link
Létezik azonban egy igazi koldustetû is, aminek valóban ez a hivatalos magyar neve, ez pedig a Lappula squarrosa, a bojtorjános koldustetû. Országosan ritkább faj, de ahol él (száraz, bolygatott löszös-homokos gyepek), ott rendszerint sok van belõle. Veszrém környékén pl. én sokat láttam. Kép róla: Link
Az érdeslevelûek között (Boraginaceae) sok fajnak van ilyesmi termése, pl. atracélok, ebnyelvûfû, kígyószisz, stb.
Pécs
#948
Hari írta #946

Én estem többször is. Sõt egy csikó egyszer meg is rúgott.

Én is többször estem, de ez mindjárt a legelején történt. Hiába, ez a lovaglással jár.
#943
Noli írta #937

Itt Veszptémben hova mennek este a libák? Kimondottan sötétben repülnek dél felé, nem alkonyatkor. Szóval nem is sokat láthatnak, ha csak pár diszkóreflektort....

A sötét nem akadály, kiválóan tájékozódnak abban is.Ha megfigyeled az alkonyi fényekben szinte csöndes a behúzás. Estére megjön a hangjuk a libáknak és az öerg vezérgúnárok vagy tojók erõs gágogással segítik a tapasztalatlanabb fiatalokat a navigálásban. Hogy nálatok merre, hogyan vonulgatnak nem tudom, ahhoz jobban kellene ismerni a helyi adottságokat. A várpalota környéki bányászatavakat (pl. S.II) kedvelik a vonuló fajok.
De ha érdekel az MME helyi csoportjából valaki szívesen ad biztosan felvilágosítást.
Pécs
#939
Noli írta #933

Nagyon bandáznak a tengelicek. Kérdés, hogy õk tudják-e jobban, hogy lesz hideg, vagy a szakemberek meg a modellek?

Mit csinálnak? Ki akartak rabolni? :-)
Dabrony
#938
kutató írta #931

Kötelességemnek éreztem, hogy megpróbáljak válaszolni:) Legjobb tudomásom szerint a kullancslegyek és a kullancsok elég távol állnak egymástól. A kullancslegyek (Hyppoboscidae) a kétszárnyúakhoz tartoznak, de van…

Amikor kint voltam az erdõn és melegebb volt, tömegesen fordultak elõ a kullancslegyek, rajtam is volt jó pár darab, de amikor árnyékos helyre értem, az összes eltûnt rólam.
Nem csípett meg egy sem, csak összemászkáltak, még a laskában is vittem haza néhányatnevet
Veszprém
#937
LAM írta #936

Táplálkozási terület/szállásterület közötti behúzás.Lásd a tatai Öreg-tón alkonyattal a behúzó kanadai vadlúd csapatok (ezresével felhõszerû rajokban). Amíg keményebbre nem fordul az idõ, vagy nem takarja 20-30 cm hó a…

Itt Veszptémben hova mennek este a libák? Kimondottan sötétben repülnek dél felé, nem alkonyatkor. Szóval nem is sokat láthatnak, ha csak pár diszkóreflektort....
#936
Táplálkozási terület/szállásterület közötti behúzás.Lásd a tatai Öreg-tón alkonyattal a behúzó kanadai vadlúd csapatok (ezresével felhõszerû rajokban). Amíg keményebbre nem fordul az idõ, vagy nem takarja 20-30 cm hó a vetéseket marad az "ingázás".
Budaörs
#931
MacGyver írta #926

Repülõ kullancs=kullancslégy?

Kötelességemnek éreztem, hogy megpróbáljak válaszolninevet

Legjobb tudomásom szerint a kullancslegyek és a kullancsok elég távol állnak egymástól.
A kullancslegyek (Hyppoboscidae) a kétszárnyúakhoz tartoznak, de van amelyik képes repülni és van amelyik nem. A madarak és emlõsök élõsködõi, vért szívnak. Különbözõ fajaik a juhok, lovak szarvasmarhák mellett sajnos a kutyusokat is szeretik. Nagyon nehéz elhessegetni, ha túra közben a hajunkba "begubancolja" magát vagy a ruhánkra kapaszkodik. Emberre inkább kellemetlen, mint ártalmas.
A (sima) kullancsok (Ixodidae) a csáprágósok közé tartoznak, többnyire életük során 2 vagy 3 gazdaszervezetbõl táplálkoznak, ezért nagy a fertõzésveszély, ha hordoznak valamit.
Veszprém
#929
MacGyver írta #924

Vigyázzatok, állítólag mostanában készültek: http://geocaching.hu/logimages/2006-11/1350_20061126_041012.jpg http://geocaching.hu/logimages/2006-11/1350_20061126_041003.jpg

Pffff, szerencsére mostanában csak fagyos idõben voltam kinn, akkor meg egyet se láttam... A tavasszal viszont láttam egy pókot, amint épp betekert egy nimfát. Meg is dicsértem :-)
Becsehely
#928
Gambuc írta #927

Floo! Valamelyik nap evett Edó kákit. Azt mondta, hogy finom. Egy kolléganõje vitt be. Csak nem tõled van? :-) Beindult az üzlet, mi? :-)

Gambuc!
Nem,valószinü valamelyik nagy bótban vette nevet
Dabrony
#925
MacGyver írta #924

Vigyázzatok, állítólag mostanában készültek: http://geocaching.hu/logimages/2006-11/1350_20061126_041012.jpg http://geocaching.hu/logimages/2006-11/1350_20061126_041003.jpg

Én is találkoztam velük laskaszedés közben, igaz nem sok van, sõt még szarvaslegyet (népiesen repülõ kullancsot) is láttam, októberben a melegebb idõkben tömegesen fordultak elõ, mostanra csaknem eltûntek.
Veszprém
#922
MacGyver írta #921

Most költözött hozzánk: http://kepfeltoltes.hu/061217/PC176984a_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Nagyon szép! Szép kék a szeme :-) Remélem, lesz neki jó téli idõ, hogy kiélvezze a havat is!