Pici Farkas jól érzi magát :-D
Link
Link
Link
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
http://ediacara.atw.hu/samankivi1220 Kivit eszik a macskám...
Link
Kivit eszik a macskám...
Dávid, hasonképp köszönöm én is. Nyári tûz: pont tegnap este beszéltek a rádióban az ausztrál bozóttüzekkel kapcsolatban arról, hogy azok a tüzek biza jótékonyak a helyi növényzetre (bizonyos részére), mivel a tûz…
Dávid, hasonképp köszönöm én is.
Nyári tûz: pont tegnap este beszéltek a rádióban az ausztrál bozóttüzekkel kapcsolatban arról, hogy azok a tüzek biza jótékonyak a helyi növényzetre (bizonyos részére), mivel a tûz késztet csírázásra egyes magvakat, illetve sarjadzásra elöregedett cserjéket, stb. Ami érdekes volt s nem tudtam, bár rém logikus, hogy az eukaliptuszok megtanulták a maguk hasznára fordítani a tüzeket, s a bennük termelõdõ olajak valójában olajak a tûzre, ami ettõl nagyobb intenzitásúvá lesz és alaposan megtisztogatja a környéket az eukaliptuszok számára, melyek így szépen terjedhetnek, gyarapodhatnak. Ehhez az utóbbihoz tudsz valami okosat hozzáfûzni?
Annyit, hogy az eukaliptuszok is olyan élõlények, akik egymással összefogva alkalmazkodnak, kísérlik meg a minél biztosabb túlélést. Nem pedig egyesével.. Látod a macska sem õshonos :)
Látod a macska sem õshonos
Ahogy a bioszos közhely tartja:ökológiai sivatag. Nem csak az említett homoki területeken, de a rendkívül értékes, fajgazdag dolomit-sziklagyepeinken is óriási károkat okoztak az agresszív és átgondolatlan (egyutas)…
Ahogy a bioszos közhely tartja:ökológiai sivatag.
Nem csak az említett homoki területeken, de a rendkívül értékes, fajgazdag dolomit-sziklagyepeinken is óriási károkat okoztak az agresszív és átgondolatlan (egyutas) fekete fenyõ telepítések.Pl. Nagy-Szénás és a dolomitlakó pilisi len viszonya.Igaz ott legalább már történtek komoly elõrelépések a fajegyensúly helyreállítása ügyében.Ha már Európa Diplomás terület.Még.
Ha már szóba került, és a Karácsony miatt aktuális is, a fenyõ-témában írnám: a feketefenyõ az akác után a 2. legkártékonyabb haszonfája hazánknak. Homokkötõnek hozták be, eredménye a Duna-Tisza közi évelõ, nyílt és…
Ha már szóba került, és a Karácsony miatt aktuális is, a fenyõ-témában írnám: a feketefenyõ az akác után a 2. legkártékonyabb haszonfája hazánknak. Homokkötõnek hozták be, eredménye a Duna-Tisza közi évelõ, nyílt és zárt homokpusztagyepek fajgazdagságának drasztikus csökkenése volt. Sajnos, akkor sem álltak le a fásítással, amikor a homok már régen "állt". Elõször csak a területük csökkent homoki szyepprétjeinknek, késõbb a beékelõdött állományok is ledegradálódtak. A fásítási hullámnak, sajnos, több csúcsa volt, a legutolsó kb. az 1980-as években ért véget. Azóta gyûrkõznek a természetvédõk a magterületek tágításával, a tájidegen akác és feketefenyõ (és a velük "jövõ" további agresszív inváziós fajokkal: bálványfa, selyemkóró stb.) visszaszorításával.
Még egy dolog: a homoki sztyepprét, mint speciális fátlan élõhely, eredeti állapotában idõrõl-idõre (5-10 évente is akár) kigyullad, végigfut rajta a júlisi hõségben a tûz. Vegetációjának jót tesz, felújul tõle, a következõ tavasszal csodálatos virágpompával fogad minket. Van még néhány ilyen féltett magterület.
Megszólítottak, ám akinek ilyen sokrétû biosz fér a fejébe, kevés új megosztanivalót hagy a témában. ;) Igaz, amit írsz. A fenyõfõi fenyves botanikai értelemben õshonosnak számít. Eredete, földrajzi helye valóban nem…
Megszólítottak, ám akinek ilyen sokrétû biosz fér a fejébe, kevés új megosztanivalót hagy a témában.
Igaz, amit írsz. A fenyõfõi fenyves botanikai értelemben õshonosnak számít. Eredete, földrajzi helye valóban nem teszi azzá, és ez örök vita tárgyát képezi, hogy akkor miért is nevezik annak, még a kutatók is. Mert környezetébe illeszkedik, élõvilága az évszázadok óta tartó háborítatlanságban igen változatossá vált, nem táptalaja biológiai inváziónak, egységes közösség.
Azzal, hogy mészkerülõ, vitatkoznék. A bakonyalji homok eredetileg közepes mésztartalmú. A lerakódott fenyõtû savanyította ki a feltalajt, ezért jelentkezik rajta több mészkerülõ faj is, pl. fenyõspárga, körtikék. Ha elnézünk Bakonyszentlászló felé, ahol a homoktakarón nincs már fenyõ, szép Festuca vaginatae arrabonicum-ot látunk, az asszociáció sok karakterfajával (mint homoki kocsord, homoki szalmagyopár). Tény az is, ez a homok kevésbé meszes (mint pl. Gyõr-Gönyû vidékén), hiányoznak a tollas árvalányhajak is, de egy belsõ-somogyi penészvirágos-szikárkás gyeppel nem rokonítható. Inkább köztes helyet foglal el, de fajkészlete szerint közelebb áll kisalföldi meszes homokpusztához.
Társulástani leírásokban Festuco vaginatae- Pinetum-ként szerepel.Valóban az itt fontos éshangsúlyos sajátos jelzõ azonban lemaradt. Így köszönjük az igényelt hasznos helyrerakásunk. Lágyszárú társulások terén is! Klímazonálisan csak elegyes fenyves erdeink vannak (Alpokalja,Õrség, Vend-vidék stb.).Ezekbe ékelõdõ extrazonális társulásokkal. Általában erdei fenyõ és luc elegyedik, tölggyel és bükkel. Dealpin-montán színezõ elem…
Klímazonálisan csak elegyes fenyves erdeink vannak (Alpokalja,Õrség, Vend-vidék stb.).Ezekbe ékelõdõ extrazonális társulásokkal. Általában erdei fenyõ és luc elegyedik, tölggyel és bükkel. Dealpin-montán színezõ elem csupán a jegenye fenyõ. Az abaúji Milic csoportban szubkárpátiként jelentkezik.Ritkán. A közönséges és az oszlopos faj ültetvényként van állományban, abszolút erdészeti haszonfa.
A Kárpátok magas-középhegységi övezeteiben (pl. Kis-Fátra) gyönyörû jegenyefenyves-bükkös zónák vannak, de ott is ritka, hogy nagyobb kiterjedésben állományalkotó legyen.
De nem rég mecseki hópelyheket vadászó tudós barátunk, majd helyrerak minket e kérdéskörben! Legalább is remélem!
Ilyen õsszel: http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/myalbum/photo.php?lid=679
Ilyen õsszel:
Link
Alpokalján nõ a banán, Ott egyed meg ripley, babám! Merre áll a jegenyefenyõ? Megmondhatja Fekete Jenõ! Bocs...
Alpokalján nõ a banán,
Ott egyed meg ripley, babám!
Merre áll a jegenyefenyõ?
Megmondhatja Fekete Jenõ!
Bocs...
A pálmát nekünk is sikerült teleltetni és termett is, itt a kép róla: http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/myalbum/photo.php?lid=677
Klímazonálisan csak elegyes fenyves erdeink vannak (Alpokalja,Õrség, Vend-vidék stb.).Ezekbe ékelõdõ extrazonális társulásokkal. Általában erdei fenyõ és luc elegyedik, tölggyel és bükkel. Dealpin-montán színezõ elem…
Klímazonálisan csak elegyes fenyves erdeink vannak (Alpokalja,Õrség, Vend-vidék stb.).Ezekbe ékelõdõ extrazonális társulásokkal. Általában erdei fenyõ és luc elegyedik, tölggyel és bükkel. Dealpin-montán színezõ elem csupán a jegenye fenyõ. Az abaúji Milic csoportban szubkárpátiként jelentkezik.Ritkán. A közönséges és az oszlopos faj ültetvényként van állományban, abszolút erdészeti haszonfa.
A Kárpátok magas-középhegységi övezeteiben (pl. Kis-Fátra) gyönyörû jegenyefenyves-bükkös zónák vannak, de ott is ritka, hogy nagyobb kiterjedésben állományalkotó legyen.
De nem rég mecseki hópelyheket vadászó tudós barátunk, majd helyrerak minket e kérdéskörben! Legalább is remélem!
Akkor az Alpokaljára jól emlékeztem :)
Akkor az Alpokaljára jól emlékeztem
LAM, pedig jártam még természetvédelem szakkörre is, de ezt félre tanultam :)
LAM, pedig jártam még természetvédelem szakkörre is, de ezt félre tanultam
LAM, pedig jártam még természetvédelem szakkörre is, de ezt félre tanultam :)
LAM, pedig jártam még természetvédelem szakkörre is, de ezt félre tanultam
És a jegenyefenyõ?
És a jegenyefenyõ?
Igen apu :)
Igen apu
Az is csak az Alpokalján, nem?
Az is csak az Alpokalján, nem?
Egy vérszomjas szúnyog ébresztett reggel....
Egy vérszomjas szúnyog ébresztett reggel....
És a jegenyefenyõ?
És a jegenyefenyõ?
ripley-téli észlelõ (Solymár) válasz 2006-12-20 11:40:02 "Noli, Magyarországon õshonos fenyõ csak a Mátrában és az Alpokalján van számotevõ mennyiségben.." Légy következetes magadhoz...;) Biogeográfiai értelemben…
ripley-téli észlelõ (Solymár) válasz 2006-12-20 11:40:02
"Noli, Magyarországon õshonos fenyõ csak a Mátrában és az Alpokalján van számotevõ mennyiségben.."
Légy következetes magadhoz...
Biogeográfiai értelemben hazánkban õsfenyves (luc, erdei, európai és szibériai vörös, fekete fenyõ) erdõállományok gyakorlatilag nincsenek. Fõleg nem a Mátrában! A fenyõfõi mészkerülõ erdeifenyves is XVIII. századi ültetvényerdõ. Genetikai értelemben azonban egyes példányok õsfenyõknek számítanak benne, a maguk 200 évet meghaladó korával. A kárpáti nyitvatermõk közül csak a boróka, a tiszafa és az erdei fenyõ õshonos nálunk. A luc nem vagy csak elegyesen mint az Õrségben, Vend-vidéken és az Alpokalján (Soproni és Kõszegi-hegység, Vas-hegy elsõsorban) szubalpin hatásokra. Az erdei fenyõ azonban már a fenyõ-nyír korszak óta lakója a Kárpát-medencének, ezért a bakonyi, bakonyalji elõfordulások (egyben a legkeletebbiek is), ha nem is õsfenyvesek(inkább csak koruk alapján hívjuk így õket) de valóban õshonosak.Erdészeti beavatkozások nélkül is köszönik jól meg vannak. Helyük van a tájban, nem tájidegen faj.Társulástani értelemben azonban már jelentõs változások figyelhetõek meg.Pl. lágyszárú szint.De ez már messzire vezet...
Pontosan a Mátra melyik részén õshonos és melyik fajta?
Pontosan a Mátra melyik részén õshonos és melyik fajta?
Noli, Magyarországon õshonos fenyõ csak a Mátrában és az Alpokalján van számotevõ mennyiségben, de értem az álláspontodat és elfogadom.
Noli, Magyarországon õshonos fenyõ csak a Mátrában és az Alpokalján van számotevõ mennyiségben, de értem az álláspontodat és elfogadom.
