 |  | Salgótarján  |
És nálad? Havazik? Villámlik? Már látod a peremfelhőt? Regisztrálj, fotózz, majd TÖLTSD FEL! | ||
| Kattints a képekre, ha látni szeretnéd a többit is. Vagy inkább a TÉRKÉPES ÁTTEKINTŐRE vagy kiváncsi? | ||
A fórum lezárásra került.
Félelmetes dolog... No Comment... Sajnos újra aktuális lehet a dolog.. 40 éve történt az egész országot megrázó árvízi tragédia Épp négy évtizede, 1970 májusában pusztított megyénkben az ember emlékezet legnagyobb…
Félelmetes dolog... No Comment... Sajnos újra aktuális lehet a dolog..
40 éve történt az egész országot megrázó árvízi tragédia
Épp négy évtizede, 1970 májusában pusztított megyénkben az ember emlékezet legnagyobb árvize. A Tisza-völgyben átvonuló, soha nem látott mértékû árhullám házak százait roppantotta szét. Leginkább a Tisza-Szamos térségében élõ, nehéz sorsú embereket fenyegette. A tengerré dagadt, dühösen bömbölõ víz martalékává váltak kis vagyonkák, állatok és a hozzájuk fûzött remények. Egy batyú, hátizsák volt minden, amit a lakosok kimenthettek az áradásból. Vagy csak a puszta életüket. Háztetõre kapaszkodva, fák hegyére mászva várták a segítséget.
Az 1970-es év elsõ hónapjaiban az idõjárás szokatlan alakulását a folytonosan ismétlõdõ rendkívüli csapadékok okozták. A Tiszán és bal parti mellékfolyóin a Szamoson, a Krasznán és a Túron három kisebb árhullám vonult le áprilisig, ezek a lehullott csapadék zömét elvitték. Április közepétõl május elejéig semmi sem utalt rendkívüli árvíz lehetõségére.
Május 4-10. között megszakításokkal újabb jelentõs csapadék hullott a Tisza és a Szamos hegyvidéki vízgyûjtõjén, mely a felszínt átáztatta, a folyómedreket feltöltötte. Május 12-én aztán a Kraszna kivételével valamennyi folyó vízgyûjtõterületén heves, 60 millimétert meghaladó esõzés volt. Minderrõl a Felsõ-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság május 13-án délelõtt értesült. Ekkor már egyértelmû volt, hogy egy minden eddigit meghaladó árhullám várható, hiszen a folyómedrek is megteltek.
A határszelvényekben az esõzéstõl számítva 24-36 óra múlva tetõznek a vízállások, ezért megyénkben csak pár óra felkészülési idõ maradt a védekezésre. Így amikor a hatalmas esõzésekrõl hírt kaptunk, a határ menti vízmércékhez tartozó szakaszokon azonnal készültséget rendelt el az igazgatóság. A gyors lefolyás nyomán a Tisza, Túr és Szamos folyók országhatár menti vízmércéin már május 14-én az addigi maximumot jelentõsen meghaladó vízállásokat mérték.
A folyókon közel egy idõben tetõztek az árhullámok és majdnem egyszerre is érkeztek Vásárosnaményhoz. A víz szintje a Tiszabecs környéki védvonalakon elérte az árvízvédelmi töltések koronaszintjét. Három kilométeren meg is haladta azt. A Batár-patak bal partján, Uszka térségében a víz az árvízvédelmi falon 140 méter hosszúságban, majd fél méteren átfolyt. Az idejében megkezdett ideiglenes töltésemelési módok szerencsére eredményesnek bizonyultak.
Eközben a határon túl átszakadt a Tisza gátja. A víz az ottani településeket elárasztotta, de a magyar területeken gyorsan csökkent a vízszint, a közvetlen veszély elmúlt. A tiszai árhullám magassága Tiszabecs, Uszka, Magosliget térségében volt a legnagyobb. A Felsõ-Tisza mentén mintegy 180 km hosszan kellett meghágás, szivárgás, hullámverés, csurgás és buzgár ellen védeni a töltéseket.
A nagy mennyiségû, majdnem mindenütt hulló csapadék hatására elsõként a Túr tetõzött Garbolcnál. A Túr bal partján a kézi földmunkával épített kisebb tömörségû töltésszakasz 15 méter hosszúságban (magyar területen 7, román területen 8 méter) átszakadt. Romániában további gátszakadások voltak, ez magyar oldalon kissé leapasztotta a vízszintet.
A határszelvényben kiszakadt töltésen átömlõ víz ellen a Nagyhódos-Garbolc közötti lokalizáló vonal 60 cm-es magasításával eredményes volt a védekezés. 1970. május 16-án este nyolc órakor a víz a védekezési vonalak mögött rázúdult a töltésekkel körülzárt Kishódosra és Nagyhódosra. A két falucskát órák alatt elpusztított az áradás.
A Szamos árhulláma Csengernél május 14-én este nyolc órakor tetõzött, 159 cm-rel meghaladva az addig mért legmagasabb vízállást. A víz szintje az árhullám vonulásának megfelelõen egyes részeken fél méterrel is túllépte a töltés koronaszintjét. Az országhatártól 23 kilométer hosszan órák alatt kiépítették a védekezõk a nyúlgátat. A rendkívüli erõfeszítések ellenére május 15-én hajnal 2 és 4 óra között a víz elõbb Nábrád határában, aztán a bal parton Tunyogmatolcsnál szakította át a gátat.
A nábrádi gátszakadás mellett a Tisza-Szamos köz helyzetét döntõen a romániai Szamos jobb partján bekövetkezett kilenc gátszakadás miatt az országhatáron átömlõ víz határozta meg. A kiömlõ víz magyar területen aznap éjjel 11 órakor érte el Nagygéc községet. A gátszakadások következményeként a Tisza-Szamos közön és a Szamos-Kraszna közön összesen 437 km2 területen 40 község került víz alá, ahol az áradás több, mint 5000 épületet pusztított el, rongált meg helyreállíthatatlanul.
A vizek visszavezetésére a szakadásokon kívül több helyen kellett megnyitni a Tisza-, Szamos- és Túr-töltéseket. A visszavezetés négy hét alatt megtörtént. A kiszakadt és a megnyitott töltésszakaszokat egy hónap alatt sikerült helyreállítani. A végleges helyreállítást azonban nagyon hátráltatta az erõsen átázott talaj, a gyakori 20-30 mm-es csapadék, és a június újabb harmadik szamosi árhullám.
Az 1970 májusában levonult minden eddigit meghaladó árvíz örök mementóként, történelmi mérföldkõként marad nem csak a Felsõ-Tisza vidék, de az ország életében is.
Forrás: FETIKÖVIZIG
