Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Azon a képen ahogy láttad a 850-es és a 1000hPa-os magassági szintek közötti légréteg magasságát mutatja.
Minél melegebb a levegõ annál messzebb van egymástól a két nyomásmezõ.
Szicilia Link
Oroszország Link
Ha ez a távolság 1300 m alatt va egymáshoz képest annál jobba z esély a hóra.
Ha nagyobb egyre romlik.
Minél melegebb a levegõ annál messzebb van egymástól a két nyomásmezõ.
Szicilia Link
Oroszország Link
Ha ez a távolság 1300 m alatt va egymáshoz képest annál jobba z esély a hóra.
Ha nagyobb egyre romlik.
A hosszútávból átjöttem ide pár kérdéssel az 58317-58318. hozzászólás kapcsán:
Tehát akkor ez azt jelentené, hogy pl. egy hóphelynek az adott területen (amit szakmaiatlanul "luk"-nak tituláltam
)) túl nagy távolságot kellene megtennie egy olyan légrétegben, ami pozitív lenne, így elolvadna. Tehát fontos, hogy az adott nyomási viszonyok között a 850T és a 925T hány méteren van. A hõmérsékletbõl és a távolságból ki lehet következtetni egy hópehely túlélési esélyeit, ha ilyen kiélezett helyzetben, azaz pozitív T-s légrétegeken is át kell haladnia. A 06-os futáson vajon hogyan áll a 00-ás szerint linkelt térkép? Van szabadon elérhetõ is? Illetve ugye nem túl kedvezõ, hogy nem lesz túl alacsony a légnyomás, ami növeli a 925 és 850 hpa magasságát?
Tehát akkor ez azt jelentené, hogy pl. egy hóphelynek az adott területen (amit szakmaiatlanul "luk"-nak tituláltam

Észleléskor oktánál pontosabban gyakorlatilag lehetetlen megállapítani a felhõzetet, így százalékos meghatározás a hivatalos állomásokon sem történik. Az oktákat viszont átválthatod százalékba (0%, 12,5%, 25%, stb.), és ezekbõl az értékekbõl lehet százalékban kifejezett átlagot számolni.
Évi átlagos felhõzetet mi alapján lehet (kell) számolni (napi hány észlelés és mikor)? Illetve az észlelések alkalmával oktában vagy inkább százalékban érdemes megadni (gondolom az utóbbi) a mennyiséget?
Az átlagos tengerszintre átszámított légnyomás 1013hPa körüli. A 925-ös szint magasságát két tényezõ határozza meg: egyrészt az aktuális tengerszintre átszámított légnyomás értéke, másrészrõl pedig a légoszlop aktuális hõmérséklete. Ezek magától értetõdõen térben és idõben egyaránt gyorsan változnak...
Az átlagmagasság 750m körüli, a legutóbbi radioszondás megfigyelések alapján Budapest felett 769m magasan található a 925hPa nyomású légréteg. Link
Elég jelentõs hibahatárral ugyan, de van lehetõség a 925hPa szint magasságának meghatározására a saját mûszer által mért légnyomásértékbõl. Példaképpen a 13 órakor (12 UTC) Budaörsön mért légnyomás kb. 1015hPa volt. A becsléshez simán ki kell vonni az aktuális légnyomásból 925-öt, majd a kapott számot megszorozni 9-cel (1015-925)*9 = 810m. 850-es szintre ugyanilyen módon elvégezhetõ a becslés, azonban a légkör magasabb szintjeire már nem alkalmazható (a légnyomás csökkenésének üteme a magasság növekedésével lassul). A módszer pontatlansága a felettünk elhelyezkedõ légoszlop hõmérsékletingadozásainak tudható be.
Az átlagmagasság 750m körüli, a legutóbbi radioszondás megfigyelések alapján Budapest felett 769m magasan található a 925hPa nyomású légréteg. Link
Elég jelentõs hibahatárral ugyan, de van lehetõség a 925hPa szint magasságának meghatározására a saját mûszer által mért légnyomásértékbõl. Példaképpen a 13 órakor (12 UTC) Budaörsön mért légnyomás kb. 1015hPa volt. A becsléshez simán ki kell vonni az aktuális légnyomásból 925-öt, majd a kapott számot megszorozni 9-cel (1015-925)*9 = 810m. 850-es szintre ugyanilyen módon elvégezhetõ a becslés, azonban a légkör magasabb szintjeire már nem alkalmazható (a légnyomás csökkenésének üteme a magasság növekedésével lassul). A módszer pontatlansága a felettünk elhelyezkedõ légoszlop hõmérsékletingadozásainak tudható be.
Lenne még egy kérdésem (kérésem): honnan lehetne letölteni olyan diagrammot, amely tengerszint feletti magasság növekedésével ábrázolja a nyomáscsökkenést?
Csak kíváncsi vagyok, hogy amikor rákeresek magamra a gúglin, és elvileg nem kellene meglepõdnöm, akkor miért kell mégis ? Vagy ha nem, akkor nem kellene-e sürgõsen takarítani ?
Ne má...! Az egy rettenet hosszú fórum :-((
Belinkelnéd ? Elõre is köszönöm !
kpl
Belinkelnéd ? Elõre is köszönöm !
kpl
szerk.:
Huh, kösz a válaszokat!
Azért nem értettem mert úgy gondoltam hogy a csapadék valahová úgy is lehullik (vagyis amit az egyik helyrõl úgy látunk hogy elfúj a szél az a másik helyen simán földet ér). Így gondoltam a csapadékmérõbe is ugyanannyi esik (amit ugye "máshonnan" fújt el a szél)...
Huh, kösz a válaszokat!
Azért nem értettem mert úgy gondoltam hogy a csapadék valahová úgy is lehullik (vagyis amit az egyik helyrõl úgy látunk hogy elfúj a szél az a másik helyen simán földet ér). Így gondoltam a csapadékmérõbe is ugyanannyi esik (amit ugye "máshonnan" fújt el a szél)...


A nyílás felett áramló légtömeg a mérõben megnöveli a nyomást, így a benne lévõ levegõ felfelé áramlik, ez az áramlás pedig nem engedi a cseppeket a nyílásba, "eltéríti", "kífújja" õket. Minél erõsebb a szél, annál erõsebb az edényben a feláramlás.
Igen, kisebb szögben hullik bele. Pl ha majdnem vízszintesen hulló csapadékot feltételezel, sokkal kevesebb hullik a mérõbe. Mint ha ferdén néznéd a csapadékmérõd száját. A többi meg a falába ütközik.
Bandibá linkelt be még egy régen egy doksit: Link
A 46. oldalon van egy ábra, az magyarázza, hogy a keletkezõ örvények nem engedik beleesni a csapadékmérõbe az esõcseppeket.
A 46. oldalon van egy ábra, az magyarázza, hogy a keletkezõ örvények nem engedik beleesni a csapadékmérõbe az esõcseppeket.
Többször írták, írtátok hogy ha komolyabb szél van - vagy jelentéktelen a csapadékhullás - nem lehet pontosan megmérni a csapadékot, mert "kifújja, elfújja" azt a szél. Ezt viszont nem értem. Attól ugyanúgy meg lehet mérni a csapadékot, csak nem függõlegesen hullik hanem kisebb szögben.(?)
Ne tétovázz feltenni õket, ha idõjárási modellekkel kapcsolatos, akkor azt a Modell-iskola fórumban tedd majd fel

köszönöm a segítséget.sokat szeretnék tanulni,úgyhogy lesz még kérdésem
Az itt Link elérhetõ linken megtalálod az igazsághoz vezetõ másik linket

Sziasztok!Eltudja nekem magyarázni valaki,hogy kell elemezni egy fáklyát?én sajnos csak sok vonalat látok,de nem tudom mit lehet kiolvasni belõle.szeretném megtanulni,ezért fordulok hozzátok.esetleg egy példával,hogy jobban lássam.köszi
Azt hiszem az elméletem nem biztos, hogy nyert, a 6-i csapadéktérkép biztos, hogy újra lett generálva, a 5-irõl nem tudom megállapítani. Egyébként csatlakoznék Myloh-hoz, mert az én 11 mm-em sincs rajta a 5-i csapadéktérképen.
Bár a környezetemben viszont vannak más adatok.

Mikor írtad be a 20.1mm -t ? Mert ha jól emlékszem naponta egyszer generálódik újra csapadéktérkép, de nem tudom mikor. Szerintem rajta lesz, az új térképen. A 4-i 5 mm-ed már szerintem rajta van a 4-én.
(Illetékesnek ugyan nem vagyok illetékes)
(Illetékesnek ugyan nem vagyok illetékes)

Tudna valaki illetékes választ adni arra, hogy a napi csapadékadatoknál miért nem jelenik meg az adatom? Azért is érdekes, mert a környéken csak BB adata van Vácott, ezen kívül semmilyen adat nincs a Börzsönyre vetítve a térképen.
Az meg külön frankó lenne, ha ezt orvosolni is tudnátok!
Elõre is köszönöm a választ és az esetleges problémamegoldást!
Az meg külön frankó lenne, ha ezt orvosolni is tudnátok!

Elõre is köszönöm a választ és az esetleges problémamegoldást!
Röviden és tömören: nyilvánvalóan téves adatszolgáltatás, minimum kétszeri figyelmeztetés ellenére; törölt hibás adatok visszaírása (NEM 0-24 óra a csapadékmérés intervalluma, ezt nem vagy hajlandó tudomásul venni), hibás T-adatok megadása (a naplóból megállapítható), stb-stb.
A másik fórumban (visszatekintõ) is válaszoltam. Még annyi plusz információ, hogy amennyiben visszalapozol az adataimban, láthatod, hogy a csapadékot végig írtam. A csak csapadék adatot írók adatai nem látszanak most, viszont az adatfeltöltést sem most kezdtem...
Napi hõmérsékleti adatok Budaörs-Lakótelepen:
Nap Tmin Tmax
12.01. 3,9 11,0
12.02. -0,2 10,1
12.03. 4,1 8,5
12.04. 1,0 6,3
12.05. 3,5 8,4
Valaki megfogalmazhatná nekem röviden és tömören, hogy a hónap eleje óta miért nem áll rendelkezésemre az éghajlati naplóba való bejegyzés lehetõsége... Arra méginkább kíváncsi lennék, hogy mi ösztönözte egyik kedves budaörsi észlelõtársamat arra, hogy az adataim elérhetetlenné tételével egy idõpontban lázasan elkezdje bejegyezgetni a saját méréseit. Örömteli látni, hogy más is szívesen foglalkozik ilyen tevékenységgel, ezt a jövõben mindenképpen támogatnám, azonban az ehhez hasonló véletlen egybeesések nagyon furcsának tûnnek...
Nap Tmin Tmax
12.01. 3,9 11,0
12.02. -0,2 10,1
12.03. 4,1 8,5
12.04. 1,0 6,3
12.05. 3,5 8,4
Valaki megfogalmazhatná nekem röviden és tömören, hogy a hónap eleje óta miért nem áll rendelkezésemre az éghajlati naplóba való bejegyzés lehetõsége... Arra méginkább kíváncsi lennék, hogy mi ösztönözte egyik kedves budaörsi észlelõtársamat arra, hogy az adataim elérhetetlenné tételével egy idõpontban lázasan elkezdje bejegyezgetni a saját méréseit. Örömteli látni, hogy más is szívesen foglalkozik ilyen tevékenységgel, ezt a jövõben mindenképpen támogatnám, azonban az ehhez hasonló véletlen egybeesések nagyon furcsának tûnnek...
Ja, azt hittem csak általánosságban írtál róluk, legalábbis úgy értettem. 
Amúgy ezek az elõrejelzési térképek még a Kékszalag vitorlásversenyrõl maradtak kint, (részben) gondolom a nagy siker miatt. Kár hogy a széltérképek nem az egész országra vannak, és nincs hõmérséklet.

Amúgy ezek az elõrejelzési térképek még a Kékszalag vitorlásversenyrõl maradtak kint, (részben) gondolom a nagy siker miatt. Kár hogy a széltérképek nem az egész országra vannak, és nincs hõmérséklet.
Én úgy vettem észre, hogy az MM5 konvektív napokra jó, de pl egy országos havazás esetén nem lenne pontos.
Konvektív eseményekre a nyilvános modellek közül MM5 a legjobb.
Konvektív eseményekre a nyilvános modellek közül MM5 a legjobb.

Hát ezaz..., tehát jobb... legalábbis eddigi tapasztalataim szerint.
Ezt így azért ne jelentsd ki hogy jobb. A WRF (pontosabban a WRF-ARW) részben az MM5 továbbfejlesztése. Az, hogy az omsz ECMWF peremfeltételekkel, és saját adatasszimilációval futtatja, sokat dobhat rajta.
Nekem az egyikre hogy nincs ilyen állomány, a másikra meg hogy nincs ilyen oldal regisztrálva. Az FTP is csak az egyikre jelentkezik be, üres az egész tárhelyem, ami a fw szerveren volt
