Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Tavaly október 4-5-ig az addigi kellemes idõ után jött 3 hét barátságtalan,borongós,esõs idõ.
Ez kb. a nemzeti ünnepünkig, október 23-25-ig tartott.
Ezután viszont egészen kellemes, napsütéses periódus következett, ami szerintem november közepéig is kitartott.
Szóval az esély még most is megvan rá.
Ez kb. a nemzeti ünnepünkig, október 23-25-ig tartott.
Ezután viszont egészen kellemes, napsütéses periódus következett, ami szerintem november közepéig is kitartott.
Szóval az esély még most is megvan rá.
Megnéztem Ferihegy 1979-es adatait a tutiempo-n, és nem igazán értem, mi a hasonéóság. 1979 október közepén még közel 25 fok volt, utána valóban jött a hideg, okt 23 körül fagyokkal, de utána novemberben és decemberben nem látok "felmelegedést".
Egy fenét, Október 1-2 is csodálatos idõt hozott, 3-ára romlott el. Pont az volt az utolsó szép hétvége.
Tökéletesen egyetértek a helyzetértékekéseddel még hozzátéve, hogy a grönlandi erõs nyomásemelkedés a tõle keletre kialakuló jeges-tengeri ciklonnal akár korai telet is hozhat nálunk, amennyiben az északi "szkanderversenyzõ" kissé lejjebb szorítja a délnyugati "versenytárs" kezét...
Azonban a korán jött télies idõ éppen hogy illene a lyukas közepû tél általános képébe.
A jelenlegi hatalmas blokkhajlam semmit, de semmit nem jelent november közepére és végére, decemberre nézve. A fizikai folyamatok kényszere alatt ez nyom nélkül elmúlik, helyet adva elõoldalnak, zonalitásnak. 1979-ben is november elsõ napjaiig kitartott a blokk, a lábashideg+mediciklon kombináció. Halottak napján pl. Gyõrben szállingózott a hó. Na aztán...
Tartom, amit eddig is gondoltam a tél elsõ felérõl: viszonylag hideg idõk után határozott enyhülés, enyhe, elõoldali/zonális télközép.

Azonban a korán jött télies idõ éppen hogy illene a lyukas közepû tél általános képébe.
A jelenlegi hatalmas blokkhajlam semmit, de semmit nem jelent november közepére és végére, decemberre nézve. A fizikai folyamatok kényszere alatt ez nyom nélkül elmúlik, helyet adva elõoldalnak, zonalitásnak. 1979-ben is november elsõ napjaiig kitartott a blokk, a lábashideg+mediciklon kombináció. Halottak napján pl. Gyõrben szállingózott a hó. Na aztán...
Tartom, amit eddig is gondoltam a tél elsõ felérõl: viszonylag hideg idõk után határozott enyhülés, enyhe, elõoldali/zonális télközép.
Ésss, már meg is vagyunk. Átléptük megint a 100 mm-t. Február, július és augusztus után negyedszerre...
Ha végigpörgeted a modelleket, hamar rájössz, hogy még ûrtávban sem látszik akár csak csökevényes formában a zonalitás beindulása. Helyette, amíg a szem ellát, ott terpeszkedik a ´kirobbanthatatlan´ kelet-európai AC, illetve figyelmet érdemel a grönlandi AC (keleti peremén igen hideg levegõ kezdHET nyomulni a keleti peremén dél felé, illetve valahol az Ibériai-félszigettõl nyugatra örvénylõ ciklon, amely viszont keleti oldalán nagy mennyiségû meleg levegõt próbál észak felé lapátolni. Ennek eredményeként egy tartós ún. szkander-helyzet alakulhat ki Európa felett, az egyre hidegebb északi tájakkal nézhet farkasszemet a meleg levegõvel kitöltött dél/délnyugat, a Kárpát-medence pedig valahol a két terület között helyezkedhet el, jelen állás szerint inkább a hidegebb terület déli peremén, ami viszont az idõpont közeledtével még többször módosulhat. Nagyjából 6 nap múlva a fáklya teljesen szétesik, az eddigi inkább felfelé szórás inkább egy szanaszéjjel futott nyájhoz kezd hasonlítani. Az október elsõ felében kialakult negatív anomália, ha ez így megy tovább, nagyjából megmaradhat az eddigi szinten a hónap végéig.

Szeptember 29 ota "rossz" ido van.Es a heten is az lesz.Oktobertol "elvart/szokasos" venasszonyok nyara nem volt.A kerdes az:tudja meg ezt a hianyt potolni az idojaras novemberben vagy akkor mar teljesen kizart hogy akar 2-3 hetig tarto nyugalmas,kellemes 15 fok feletti nappalokkal,tombolo szeltol es esotol mentes szep osz legyen?

Semmi sincs kõbe vésve, de nem lehet nem észrevenni a szinoptikai hasonlóságot 1979 októberével. Egyébként ebbõl kiindulva én is viszonylag enyhe kora téllel, télközéppel számolok.
Mellékesen megemlítem, hogy 1980 januárja viszont zimankósra, havasra, tartósan fagyosra sikerült.
Mellékesen megemlítem, hogy 1980 januárja viszont zimankósra, havasra, tartósan fagyosra sikerült.
Nappal és este járok arra, reggel ritkán. Idén még ködre nem nagyon emlékszem (reggel biztosan gyakoribb), de úgy általában csökkent szerintem a ködhajlam az utóbbi években errefelé.
Nem kell ezekkel külön foglalkozni. Igazán nem tudom még most sem, hogyha azt hallom, hogy 10-15 fok várható, az a 200 m alatti országra vonatkozik-e, ill. Zabart és a hasonlóan hideg helyeket bele kell-e érteni?
Már majdnem 10 fokos a zutty 19 fokról. Tegnapról csak 5 fokot esett reggelig és a a mai minimum este állt be (10,2 fok).
Már majdnem 10 fokos a zutty 19 fokról. Tegnapról csak 5 fokot esett reggelig és a a mai minimum este állt be (10,2 fok).
Nem lett meg!
Legalábbis matematikailag nem.
Hegyeshalom 19,9 fok
Legalábbis matematikailag nem.
Hegyeshalom 19,9 fok

Bár csak percekre sütött ki ma a nap, de délutánra itt is nagyon kellemes idõ lett. Tmax.: 18,9 fok.
Tegnapi esõ 2mm lett, bár egy kicsivel többet jeleztek ide, de ennyi sikerült.
Tegnapi esõ 2mm lett, bár egy kicsivel többet jeleztek ide, de ennyi sikerült.
"az OMSZ, mint ma is reggel vagy délelõtt az elõzõ napi minimum elõrejelzést a valósra lecseréli"
Ez amúgy igaz, bár szerintem ez a helyes mód. Elég furcsán venné ki magát, ha a dél körül frissülõ elõrejelzésben egy esetleg rosszabbul sikerült elõzõ értékei lennének benne. Talán szerencsés lenne ezt jelezni az elõrejelzésben, bár az adott nap délutánjára vonatkozóban a minimumok már amúgy sem szerepelnek a szövegben, csak az estére várható értékek.
Az egy értékkel megadott hõmérséklet-elõrejelzéssel én is egyetértek, az nagy hülyeség. Ráadásul ahogy tapasztaltam (igaz csak 1-2 ilyet láttam, elég ritkán nézek TV-t) nem a középértéket, hanem valamelyik szélsõt adják meg sokszor, ami még félrevezetõbb.
A hegyvidék problémája viszont már nem ilyen egyszerû. Egyrészt, a lakosság zöme valóban 500 m alatt él (e felett jelentõsebb településhálózat csak a Bakonyban van), így joggal várható el, hogy a prognózis a számukra készüljön. A Bakony ugyan önmagában elég nagy kiterjedésû, viszont a környezõ dombságok is 200 m felettiek, szóval ott nincs akkora különbség, általában maximum 2-3 fok (Kékestetõ esetében 6-7 fok is lehet). De pl. télen, amikor az alsó pár 100 m-en beragad a párásabb/szmogosabb (de nem ködös, ködfelhõs) idõ, akkor gyakran éppen ezek a bakonyi helyek hozzák a legmagasabb maximumokat, melyek már kilógnak belõle.
Erre a problémára a legjobb megoldás talán a regionális bontású idõjárás-jelentés lenne. Régebben ha jól tudom, volt is ilyen hivatalosan is, de szerintem erre most már nem nagyon van kapacitás sem, hiszen mindenhol (met. szolgálat, média) kevesebb a dolgozó már, mint egykor.
Ez amúgy igaz, bár szerintem ez a helyes mód. Elég furcsán venné ki magát, ha a dél körül frissülõ elõrejelzésben egy esetleg rosszabbul sikerült elõzõ értékei lennének benne. Talán szerencsés lenne ezt jelezni az elõrejelzésben, bár az adott nap délutánjára vonatkozóban a minimumok már amúgy sem szerepelnek a szövegben, csak az estére várható értékek.
Az egy értékkel megadott hõmérséklet-elõrejelzéssel én is egyetértek, az nagy hülyeség. Ráadásul ahogy tapasztaltam (igaz csak 1-2 ilyet láttam, elég ritkán nézek TV-t) nem a középértéket, hanem valamelyik szélsõt adják meg sokszor, ami még félrevezetõbb.
A hegyvidék problémája viszont már nem ilyen egyszerû. Egyrészt, a lakosság zöme valóban 500 m alatt él (e felett jelentõsebb településhálózat csak a Bakonyban van), így joggal várható el, hogy a prognózis a számukra készüljön. A Bakony ugyan önmagában elég nagy kiterjedésû, viszont a környezõ dombságok is 200 m felettiek, szóval ott nincs akkora különbség, általában maximum 2-3 fok (Kékestetõ esetében 6-7 fok is lehet). De pl. télen, amikor az alsó pár 100 m-en beragad a párásabb/szmogosabb (de nem ködös, ködfelhõs) idõ, akkor gyakran éppen ezek a bakonyi helyek hozzák a legmagasabb maximumokat, melyek már kilógnak belõle.
Erre a problémára a legjobb megoldás talán a regionális bontású idõjárás-jelentés lenne. Régebben ha jól tudom, volt is ilyen hivatalosan is, de szerintem erre most már nem nagyon van kapacitás sem, hiszen mindenhol (met. szolgálat, média) kevesebb a dolgozó már, mint egykor.
Magyarország területének alig 1 %-a esik az 500 m fölötti régióba, 400 méter fölé kb. 2 %.
Bizony, nagy hiányosság, hogy erre a hatalmas területre nem térnek ki külön az elõrejelzések (ami nem is teljesen igaz, mert pl. a csapadék halmazállapotánál megjegyzik, ha van különbség, plusz stratus idején napsütés, stb.).
Bizony, nagy hiányosság, hogy erre a hatalmas területre nem térnek ki külön az elõrejelzések (ami nem is teljesen igaz, mert pl. a csapadék halmazállapotánál megjegyzik, ha van különbség, plusz stratus idején napsütés, stb.).
Gondoltam, hogy észre veszi alaki ezt az ellentmondást, de már sokalltam magam is a dumát. (nem szeretek én sem km-es hozzászólásokat olvasni
)
Vannak olyan Tv-k, ahol a várható maxot és mint egy számmal adják meg és hozzáteszik, hogy e körül szóródnak az értékek. Tehát valami középértéket adnak meg . Mondjuk 13 fok, de ez valójában úgy 10-16 fok, de AC helyzetben akár 8-18 is lehet. Ez persze egy mûveltebb (meteorológiailag) hozzáérti, aki nem az meg ki tudja, hogy gondolja.
Sokszor azt látom, hogy az OMSZ, mint ma is reggel vagy délelõtt az elõzõ napi minimum elõrejelzést a valósra lecseréli. Konkrétan tegnap 7-12 volt, ma 5-12, mert a napijelentésben ez van. Gondolom a tegnapi csodás hozzászóló, aki szerint a 3-8 fokkal az OMSZ pontosan belõtte ezt nem tudta ezt. (Nem akartam cáfolni, mert nem írtam fel, hogy mennyit jeleztek elõ). Tegnap a zabari 1 fokot nem vették figyelembe, de máskor azt is beleírták (1-8 fokot írtak volna). Itt a dilemma, hogy akkor kell Zabar vagy nem, nem csak nekem sikerült önellentmondásba kerülnöm. Végül is számomra nem az a fontos, hogy minden dombra, gödörre adjuk meg a T-t és a modellek minden utcasarokra számoljanak a mikroklímával. Ugyanakkor mivel számtalan olyan hely van, ahol hidegebb van (nem csak Zabar), talán ezeket sem kéne teljesen kihagyni, igaz a 300-500 m magas helyeket sem. A szomszéd országokban ha külön adnak ki a hegyvidékekre elõrejelzést, nem hiszem, hogy 300 m felett már hegyvidékeznek, hisz nagyvárosok is vannak akár 500 m-en is. Csak nálunk van ez a 400-500 m az "magashegység" szemlélet.

Vannak olyan Tv-k, ahol a várható maxot és mint egy számmal adják meg és hozzáteszik, hogy e körül szóródnak az értékek. Tehát valami középértéket adnak meg . Mondjuk 13 fok, de ez valójában úgy 10-16 fok, de AC helyzetben akár 8-18 is lehet. Ez persze egy mûveltebb (meteorológiailag) hozzáérti, aki nem az meg ki tudja, hogy gondolja.
Sokszor azt látom, hogy az OMSZ, mint ma is reggel vagy délelõtt az elõzõ napi minimum elõrejelzést a valósra lecseréli. Konkrétan tegnap 7-12 volt, ma 5-12, mert a napijelentésben ez van. Gondolom a tegnapi csodás hozzászóló, aki szerint a 3-8 fokkal az OMSZ pontosan belõtte ezt nem tudta ezt. (Nem akartam cáfolni, mert nem írtam fel, hogy mennyit jeleztek elõ). Tegnap a zabari 1 fokot nem vették figyelembe, de máskor azt is beleírták (1-8 fokot írtak volna). Itt a dilemma, hogy akkor kell Zabar vagy nem, nem csak nekem sikerült önellentmondásba kerülnöm. Végül is számomra nem az a fontos, hogy minden dombra, gödörre adjuk meg a T-t és a modellek minden utcasarokra számoljanak a mikroklímával. Ugyanakkor mivel számtalan olyan hely van, ahol hidegebb van (nem csak Zabar), talán ezeket sem kéne teljesen kihagyni, igaz a 300-500 m magas helyeket sem. A szomszéd országokban ha külön adnak ki a hegyvidékekre elõrejelzést, nem hiszem, hogy 300 m felett már hegyvidékeznek, hisz nagyvárosok is vannak akár 500 m-en is. Csak nálunk van ez a 400-500 m az "magashegység" szemlélet.
Itt ma remek idõ lett, délre kisütött a nap, néha jöttek csak felhõk, Pulóverben simán lehetett kertészkedni, még melegem is volt. Tegnap csak 2 mm esõ volt, bár így is tiszta sár minden.Pedig azt hittem ma rossz esõs idõ lesz. Úgy jártunk mint a héten, mikor északra vártunk az esõt és egy szem sem lett itt. Délen meg 15-20 mm.
Látom feltûnt sokaknak, hogy Pápa mennyire hideg hely a mai minimumok és maximumok alapján. (Aki nem tudná voltak itt akik szerint a méréseim rosszak, mert nem adják ki a nagy globális elmelegedést
)
Ma délelõtt itt záporok voltak, délig csak 14,4 fokos maximumot mértem, de utána tûzött szépen a nap. Aztán ha felhõ nem lesz jöhet a zutty.

Ma délelõtt itt záporok voltak, délig csak 14,4 fokos maximumot mértem, de utána tûzött szépen a nap. Aztán ha felhõ nem lesz jöhet a zutty.
Egész nap borongós, barátságtalan, de nem túl hideg idõ van, 13-14 fokkal. Esõ eddig nem volt.
Szép termés!
Külön öröm, hogy az Orosháza környéki cellákat levadásztátok júniusban, azok igen szép példányok voltak.

Külön öröm, hogy az Orosháza környéki cellákat levadásztátok júniusban, azok igen szép példányok voltak.

Gyakran emlegeted 1979 õszét. Tehát akkor másfajta forgatókönyvet nehezen tudsz elképzelni? Megnéztem az archívumban 1979 decemberét. Ez többé-kevésbé egybecseng az Accuweather prognózisával.
Itt szerencsére eltûnõben a harlekin, helyette ma a házfalon találtam négy hétpöttyöset
Egész nap borult volt az ég ,eddig nem esett az esõ, most kezdett cseperészni
A keleties szél élénkülget



Durva, itt már 8 fok sincs(7.9°C), addig Keszthelyen?? már a kerekített 20 fok is megvan. Ott süt a nap, itt pedig egész délután esik az esõ, és párás a levegõ. [esõ]

Közben már Pápán is meglett a 19 fok, de így legalább az "elõrejelzések rosszak voltak" szöveget nem kell ma hallgatnunk.
Floo: Így lett ma 18 fok.
Elég sok helyen összejött a 19 fok a Nyugat-Dunántúlon, amatõr mérésekben 20 fokok is voltak, szóval a GFS nyert. Link
Északkeletre viszont szépen belöttyent a hideg közben, van, ahol már 10 fok sincs.

Floo: Így lett ma 18 fok.

Elég sok helyen összejött a 19 fok a Nyugat-Dunántúlon, amatõr mérésekben 20 fokok is voltak, szóval a GFS nyert. Link
Északkeletre viszont szépen belöttyent a hideg közben, van, ahol már 10 fok sincs.

Lenne egy 1929-es, 42-es, 63-as, 69-es, 85-ös, 87-es télhez hasonló, nefélj nem lenne egy katica se.
Mind megfagyna!
A nap kérdése: meg lesz-e ma a 20 fok valahol!?
Mind megfagyna!

A nap kérdése: meg lesz-e ma a 20 fok valahol!?
Csak az iszonyatos mennyiségû harlekin katica rondít bele a szép idõ élvezetébe.Nem lehet kint megmaradni,annyi van ezekbõl a mocsok dögökbõl!
Bár az ilyen északi, blokkoló AC-k helyben maradhatnak, sõt retrográd is elmozdulhatnak, a tapasztalat szerint ez idõleges, és elõbb-utóbb bekövetkezik a magas nyomás keletre helyezõdése, és az anticiklon-hátoldali melegáramlás fölénk jutása. Így volt ez a mostanihoz makroszinoptikailag nagyon hasonló 1979-es októberben is.
A GFS tegnap du. 6 órai futása egy ilyen retrográd elmozdulásos, lábashideg-beáramlásos verziót adott (és ahogy nézem, a ma reggel 6 órás is)
Most az op. felfelé csapott, a folytatást meglátjuk...
Jó lenne, ha gyenge lenne a melegáramlás, vagy nem is jönne, mert a napos, déli szeles, 20 fokos Mindenszentekkel, Halottak napjával tele van az anakonda.
Hiába lenne fölöttünk magas nyomás, mert ha ehhez déli légmozgás társul, itt a Kisalföld közepén remény sincs ködre (és magasködre se sok)
A GFS tegnap du. 6 órai futása egy ilyen retrográd elmozdulásos, lábashideg-beáramlásos verziót adott (és ahogy nézem, a ma reggel 6 órás is)
Most az op. felfelé csapott, a folytatást meglátjuk...
Jó lenne, ha gyenge lenne a melegáramlás, vagy nem is jönne, mert a napos, déli szeles, 20 fokos Mindenszentekkel, Halottak napjával tele van az anakonda.

Hiába lenne fölöttünk magas nyomás, mert ha ehhez déli légmozgás társul, itt a Kisalföld közepén remény sincs ködre (és magasködre se sok)

"A Bakonyban is tudnék jónéhány helyet,ahol több fokkal hidegebb van a környéknél, pl. a Cuha völgye a keresztúri rétnél (82-es út hídja körül kb. 200 magasan, 300 m körüli dombok veszik körül). Este akárhányszor járok ott Csesznek és Pápa közt, mindig ott van a leghidegebb a 45 km-es úton."
Jól ismerem ezt a helyet, hisz évtizedeken át rengetegszer átutaztam itt Gyõrbõl Csopakra menve busszal, autóval, sõt egyszer biciklivel is. Még kistizenéves fejjel a 'ködök völgyének' neveztem el. Valóban, az általam látott legfurcsább mikroklimatikus hely.
A széles, tál alakú völgyben megfelelõ idõjárási helyzet esetén nagyon gyakran van nyílt, vagy zárt köd.
Jól ismerem ezt a helyet, hisz évtizedeken át rengetegszer átutaztam itt Gyõrbõl Csopakra menve busszal, autóval, sõt egyszer biciklivel is. Még kistizenéves fejjel a 'ködök völgyének' neveztem el. Valóban, az általam látott legfurcsább mikroklimatikus hely.
A széles, tál alakú völgyben megfelelõ idõjárási helyzet esetén nagyon gyakran van nyílt, vagy zárt köd.

Amíg nincs nagyon közel hozzánk a ciklon vagy annak peremhullámai, és így nem túl erõs a szél az alacsonyabb szinteken, addig igen. A jövõ hét közepén még lesz csapadék is, utána a melegadvekció pedig alapból kedvez a ködnek. De ha köd esetleg nem is lesz, inverziós rétegfelhõzet is képzõdhet már.
Erre egyébként pl. holnap is nagy esély van a Dunántúl most kevésbé felhõs területein.
Erre egyébként pl. holnap is nagy esély van a Dunántúl most kevésbé felhõs területein.
Ilyen áramlási viszonyok mellett lehet tartós ködre számítani?
Erre szokták mondani, hogy "milyen sokat beszélt, de milyen keveset mondott".
Most akkor bele kéne venni az elõrejelzésekbe a magasabban fekvõ helyeket, vagy ne legyen nagy egy elõrejelzésben a megadott hõmérsékleti különbség? Mert ezzel önmagadnak is ellent mondtál egy hozzászóláson belül.
Másrészt, bármennyire is ez ellen vagy, a mikroklimatikus mérések a legfontosabbak. Ezek mutatják meg igazán egy terület valódi idõjárási jellegét, nem mellesleg pedig igen fontos bemeneti adatként szolgálnak a lokális/regionális modelleknek. Ha csak síkvidéken, 150-200 m közötti nem völgyes helyeken a pusztában mérnénk, akkor pl. egy modellkimenetben egy derült, köd- és szélmentes anticiklonális éjszakán kapnánk egy 1-2 fokos eltéréssel rendelkezõ hõmérsékleti mezõt az országra. Ebben sem a hegyek, sem a völgyek, sem a városok nem lennének benne. Gondolom - remélem - azt nem kell magyarázni, ezt mire lehetne felhasználni.
Szerencse, hogy már jó messze vagyunk ettõl az õskori állapottól.
Az pedig már múltkor is meg lett mondva, hogy pl. Ausztriában van külön hegyvidéki és síkvidéki elõrejelzés, a sima síkvidékibe ott sem írják bele, hogy a Sonnblick-en csak -3 fok lesz, miközben lent 15.
Most akkor bele kéne venni az elõrejelzésekbe a magasabban fekvõ helyeket, vagy ne legyen nagy egy elõrejelzésben a megadott hõmérsékleti különbség? Mert ezzel önmagadnak is ellent mondtál egy hozzászóláson belül.
Másrészt, bármennyire is ez ellen vagy, a mikroklimatikus mérések a legfontosabbak. Ezek mutatják meg igazán egy terület valódi idõjárási jellegét, nem mellesleg pedig igen fontos bemeneti adatként szolgálnak a lokális/regionális modelleknek. Ha csak síkvidéken, 150-200 m közötti nem völgyes helyeken a pusztában mérnénk, akkor pl. egy modellkimenetben egy derült, köd- és szélmentes anticiklonális éjszakán kapnánk egy 1-2 fokos eltéréssel rendelkezõ hõmérsékleti mezõt az országra. Ebben sem a hegyek, sem a völgyek, sem a városok nem lennének benne. Gondolom - remélem - azt nem kell magyarázni, ezt mire lehetne felhasználni.
Szerencse, hogy már jó messze vagyunk ettõl az õskori állapottól.

Az pedig már múltkor is meg lett mondva, hogy pl. Ausztriában van külön hegyvidéki és síkvidéki elõrejelzés, a sima síkvidékibe ott sem írják bele, hogy a Sonnblick-en csak -3 fok lesz, miközben lent 15.
Nyugi, szerintem mindenki tisztában van vele, hogy nem 15:00-kor mérik a napi maximumokat.
Õõõ akkor bocsánat, furcsáltam is hogy mintha Torinot irtak volna, ott meg ma reggel nem lehetett.
De akkor nem is volt!
De akkor nem is volt!

tegnap nem is az volt a célom, hogy verifikáljam valakinek az elõrejelzését (tegnapelõtt le kellett volna jegyzetelnem, de ezzel sosem foglalkozom, nem tartom feladatomnak), de hallok látok sok elõrejelzést, hisz tele vagyunk már hír rádiókkal és tv-kel, ahol félóránként mondják a különféle elõrejelzéseket és az embereknek és nekem is megragad, hogy "akár" 21 fok is lehet. Kollégáim is megjegyzik: ma már jó idõ lesz mert ennyi meg annyi lehet. Szoktam mondani nekik: talán a Tiszántúlon lesz annyi (Körösszakált hiába mondanék nekik, néznének rám, hogy meghibbantam-e). Ugyanakkor meg a szaktudományos zsenik meg vannak arról gyõzõdve, hogyha egy állomás bemér egy ilyen õrült értéket (fura, hogy a legközelebbi állomáson meg 16 fokot mértek ugyanabban az idõpontban), akkor tökéletes az elõrejelzés, a modellek meg (állandóan ezt hallom) alálövik a T-t, hisz Bécs,Budapest,Baja vagy Körösszakál stb. micsoda nagy meleget mért . A másik vesszõparipa, hogy aszfaltdzsungelben lakó milliók miatt az elõrejelzéseknek figyelembe kell venni a hõszennyezést, az alig lakott helyek meg csak akkor számítanak, ha ott az erõs déli szél miatt magasak a minimumok. Vagyis a mikrohatásokat kell tükrözni, ezért nagy intervallumokat kell megadni. ( Egy New York esetében érdekes elõrejelzések lennének, hisz az állam lakóinak zöme a felhõkarcolós részben lakik, ott meg milyen T-k vannak a többi részhez képest el tudjuk képzelni)
Olyan lapos országban mint a miénk egy szabványos és nem mikroklimatikus mérés esetén 5 foknál nagyobb eltérés csak speciális helyzetekben (front,ködpárna stb.)lehetne, de rendszerint 5-10 fokos vagy néha ennél is nagyobb eltérések alakulnak ki (AC). (Csak tegnap 2,2-8,2 közti minimumok és 12,2-18,1 közti maximumokat mértek a metnetesek, talán 30-40 lakott pontján az országnak, holott szeles,felhõs idõ volt zömmel és a legalacsonyabb és legmagasabb értékek is fõleg a front és csapadék által még nem érintett területeken (É-ÉK) születtek).
Hazánk legmagasabb és legalacsonyabb pontja közt alig 900 m a szintkülönbség és háromnegyed része 200 m alatt van. Valahogy úgy látom, hogy a 200 vagy 300 m feletti állomásokat nem nagyon ildomos az elõrejelzésekbe bevenni, mert azok kevesen vannak és azok nem illenek a képbe (inkább az alacsonyabb értékeik miatt, ha inverzió miatt meleg van ott akkor azt ezerszer is illik elmondani). Elképesztõ lenne, ha a környezõ országokban is a párszáz méter magasan lévõ helyeket nem vennék számításba, ha hegyen vannak azért, ha völgyben vannak akkor azért. Nálunk én 500 m-nél vonnám meg a határt, mert ismerek ilyen magasságig sok lakott helyet (nem szanatóriumra vagy menedékházra stb. gondolok, hanem falvakra), efölött már keveset. Hegyi fagyzug meg nem csak Zabaron van, ahogy hõsziget sem csak Budapesten. De itt úgy látom nem nagyon veszik Zabart számításba, mert az csak egy van az országban.
A Bakonyban is tudnék jónéhány helyet,ahol több fokkal hidegebb van a környéknél, pl. a Cuha völgye a keresztúri rétnél (82-es út hídja körül kb. 200 magasan, 300 m körüli dombok veszik körül). Este akárhányszor járok ott Csesznek és Pápa közt, mindig ott van a leghidegebb a 45 km-es úton.
Szerintem ahogy most is látom a heti OMSZ elõrejelzést, hogy többnyire 4-6 fokos az intervallum, ez tökéletes. Ha egyik országrész esõs borult, a másik napos akkor 8-9 fok, az is rendben, de ha AC van, akkor nem hiszem, hogy úgy kéne megadni, hogy -5 és +10 fok közti minimumok várhatóak, hanem -1-+6 és azt kellene hozzátenni, hogy domborzattól függõen jelentõs eltérések lehetnek.
[politikai utalás törölve.]
Olyan lapos országban mint a miénk egy szabványos és nem mikroklimatikus mérés esetén 5 foknál nagyobb eltérés csak speciális helyzetekben (front,ködpárna stb.)lehetne, de rendszerint 5-10 fokos vagy néha ennél is nagyobb eltérések alakulnak ki (AC). (Csak tegnap 2,2-8,2 közti minimumok és 12,2-18,1 közti maximumokat mértek a metnetesek, talán 30-40 lakott pontján az országnak, holott szeles,felhõs idõ volt zömmel és a legalacsonyabb és legmagasabb értékek is fõleg a front és csapadék által még nem érintett területeken (É-ÉK) születtek).
Hazánk legmagasabb és legalacsonyabb pontja közt alig 900 m a szintkülönbség és háromnegyed része 200 m alatt van. Valahogy úgy látom, hogy a 200 vagy 300 m feletti állomásokat nem nagyon ildomos az elõrejelzésekbe bevenni, mert azok kevesen vannak és azok nem illenek a képbe (inkább az alacsonyabb értékeik miatt, ha inverzió miatt meleg van ott akkor azt ezerszer is illik elmondani). Elképesztõ lenne, ha a környezõ országokban is a párszáz méter magasan lévõ helyeket nem vennék számításba, ha hegyen vannak azért, ha völgyben vannak akkor azért. Nálunk én 500 m-nél vonnám meg a határt, mert ismerek ilyen magasságig sok lakott helyet (nem szanatóriumra vagy menedékházra stb. gondolok, hanem falvakra), efölött már keveset. Hegyi fagyzug meg nem csak Zabaron van, ahogy hõsziget sem csak Budapesten. De itt úgy látom nem nagyon veszik Zabart számításba, mert az csak egy van az országban.

A Bakonyban is tudnék jónéhány helyet,ahol több fokkal hidegebb van a környéknél, pl. a Cuha völgye a keresztúri rétnél (82-es út hídja körül kb. 200 magasan, 300 m körüli dombok veszik körül). Este akárhányszor járok ott Csesznek és Pápa közt, mindig ott van a leghidegebb a 45 km-es úton.
Szerintem ahogy most is látom a heti OMSZ elõrejelzést, hogy többnyire 4-6 fokos az intervallum, ez tökéletes. Ha egyik országrész esõs borult, a másik napos akkor 8-9 fok, az is rendben, de ha AC van, akkor nem hiszem, hogy úgy kéne megadni, hogy -5 és +10 fok közti minimumok várhatóak, hanem -1-+6 és azt kellene hozzátenni, hogy domborzattól függõen jelentõs eltérések lehetnek.
[politikai utalás törölve.]
Habár a 200 óra feletti térképek lassan a fej vagy írás kategóriába tartoznak, ezúttal figyelemre méltó egyetértés van a GEM és az ECM között, ráadásul ha rápillantok a friss GFS-fáklyára, ott is felfelé tart a tagok kb. 70-80%-a éppen október 25-e környékén. Azaz tipikus szkander-helyzet van kialakulóban, ha ´észak´ = hideg levegõvel kitöltött grönlandi/skandináv AC bizonyul erõsebbnek, akkor jön a lábas hideg és lassan az egyszámjegyû nappali csúcsok, ha pedig a nyugat-európai teknõ melegpumpára, akkor jön a tipikus, immár lassa késõ õszi köd/napsütés huzavona állna házhoz: ahol beragad a köd/magasköd, ott lehet 8-10 fok nappal, ahol áttörne a meleg déli szél, ott könnyen 20-21 fokra is felszaladhat a T egy ilyen idõjárási helyzetnél
n

