Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Bár az ilyen északi, blokkoló AC-k helyben maradhatnak, sõt retrográd is elmozdulhatnak, a tapasztalat szerint ez idõleges, és elõbb-utóbb bekövetkezik a magas nyomás keletre helyezõdése, és az anticiklon-hátoldali melegáramlás fölénk jutása. Így volt ez a mostanihoz makroszinoptikailag nagyon hasonló 1979-es októberben is.
A GFS tegnap du. 6 órai futása egy ilyen retrográd elmozdulásos, lábashideg-beáramlásos verziót adott (és ahogy nézem, a ma reggel 6 órás is)
Most az op. felfelé csapott, a folytatást meglátjuk...
Jó lenne, ha gyenge lenne a melegáramlás, vagy nem is jönne, mert a napos, déli szeles, 20 fokos Mindenszentekkel, Halottak napjával tele van az anakonda.
Hiába lenne fölöttünk magas nyomás, mert ha ehhez déli légmozgás társul, itt a Kisalföld közepén remény sincs ködre (és magasködre se sok)
A GFS tegnap du. 6 órai futása egy ilyen retrográd elmozdulásos, lábashideg-beáramlásos verziót adott (és ahogy nézem, a ma reggel 6 órás is)
Most az op. felfelé csapott, a folytatást meglátjuk...
Jó lenne, ha gyenge lenne a melegáramlás, vagy nem is jönne, mert a napos, déli szeles, 20 fokos Mindenszentekkel, Halottak napjával tele van az anakonda.
Hiába lenne fölöttünk magas nyomás, mert ha ehhez déli légmozgás társul, itt a Kisalföld közepén remény sincs ködre (és magasködre se sok)
"A Bakonyban is tudnék jónéhány helyet,ahol több fokkal hidegebb van a környéknél, pl. a Cuha völgye a keresztúri rétnél (82-es út hídja körül kb. 200 magasan, 300 m körüli dombok veszik körül). Este akárhányszor járok ott Csesznek és Pápa közt, mindig ott van a leghidegebb a 45 km-es úton."
Jól ismerem ezt a helyet, hisz évtizedeken át rengetegszer átutaztam itt Gyõrbõl Csopakra menve busszal, autóval, sõt egyszer biciklivel is. Még kistizenéves fejjel a 'ködök völgyének' neveztem el. Valóban, az általam látott legfurcsább mikroklimatikus hely.
A széles, tál alakú völgyben megfelelõ idõjárási helyzet esetén nagyon gyakran van nyílt, vagy zárt köd.
Jól ismerem ezt a helyet, hisz évtizedeken át rengetegszer átutaztam itt Gyõrbõl Csopakra menve busszal, autóval, sõt egyszer biciklivel is. Még kistizenéves fejjel a 'ködök völgyének' neveztem el. Valóban, az általam látott legfurcsább mikroklimatikus hely.
A széles, tál alakú völgyben megfelelõ idõjárási helyzet esetén nagyon gyakran van nyílt, vagy zárt köd.
Amíg nincs nagyon közel hozzánk a ciklon vagy annak peremhullámai, és így nem túl erõs a szél az alacsonyabb szinteken, addig igen. A jövõ hét közepén még lesz csapadék is, utána a melegadvekció pedig alapból kedvez a ködnek. De ha köd esetleg nem is lesz, inverziós rétegfelhõzet is képzõdhet már.
Erre egyébként pl. holnap is nagy esély van a Dunántúl most kevésbé felhõs területein.
Erre egyébként pl. holnap is nagy esély van a Dunántúl most kevésbé felhõs területein.
Ilyen áramlási viszonyok mellett lehet tartós ködre számítani?
Erre szokták mondani, hogy "milyen sokat beszélt, de milyen keveset mondott".
Most akkor bele kéne venni az elõrejelzésekbe a magasabban fekvõ helyeket, vagy ne legyen nagy egy elõrejelzésben a megadott hõmérsékleti különbség? Mert ezzel önmagadnak is ellent mondtál egy hozzászóláson belül.
Másrészt, bármennyire is ez ellen vagy, a mikroklimatikus mérések a legfontosabbak. Ezek mutatják meg igazán egy terület valódi idõjárási jellegét, nem mellesleg pedig igen fontos bemeneti adatként szolgálnak a lokális/regionális modelleknek. Ha csak síkvidéken, 150-200 m közötti nem völgyes helyeken a pusztában mérnénk, akkor pl. egy modellkimenetben egy derült, köd- és szélmentes anticiklonális éjszakán kapnánk egy 1-2 fokos eltéréssel rendelkezõ hõmérsékleti mezõt az országra. Ebben sem a hegyek, sem a völgyek, sem a városok nem lennének benne. Gondolom - remélem - azt nem kell magyarázni, ezt mire lehetne felhasználni.
Szerencse, hogy már jó messze vagyunk ettõl az õskori állapottól.
Az pedig már múltkor is meg lett mondva, hogy pl. Ausztriában van külön hegyvidéki és síkvidéki elõrejelzés, a sima síkvidékibe ott sem írják bele, hogy a Sonnblick-en csak -3 fok lesz, miközben lent 15.
Most akkor bele kéne venni az elõrejelzésekbe a magasabban fekvõ helyeket, vagy ne legyen nagy egy elõrejelzésben a megadott hõmérsékleti különbség? Mert ezzel önmagadnak is ellent mondtál egy hozzászóláson belül.
Másrészt, bármennyire is ez ellen vagy, a mikroklimatikus mérések a legfontosabbak. Ezek mutatják meg igazán egy terület valódi idõjárási jellegét, nem mellesleg pedig igen fontos bemeneti adatként szolgálnak a lokális/regionális modelleknek. Ha csak síkvidéken, 150-200 m közötti nem völgyes helyeken a pusztában mérnénk, akkor pl. egy modellkimenetben egy derült, köd- és szélmentes anticiklonális éjszakán kapnánk egy 1-2 fokos eltéréssel rendelkezõ hõmérsékleti mezõt az országra. Ebben sem a hegyek, sem a völgyek, sem a városok nem lennének benne. Gondolom - remélem - azt nem kell magyarázni, ezt mire lehetne felhasználni.
Szerencse, hogy már jó messze vagyunk ettõl az õskori állapottól.
Az pedig már múltkor is meg lett mondva, hogy pl. Ausztriában van külön hegyvidéki és síkvidéki elõrejelzés, a sima síkvidékibe ott sem írják bele, hogy a Sonnblick-en csak -3 fok lesz, miközben lent 15.
Nyugi, szerintem mindenki tisztában van vele, hogy nem 15:00-kor mérik a napi maximumokat.
Õõõ akkor bocsánat, furcsáltam is hogy mintha Torinot irtak volna, ott meg ma reggel nem lehetett.
De akkor nem is volt!
De akkor nem is volt!
tegnap nem is az volt a célom, hogy verifikáljam valakinek az elõrejelzését (tegnapelõtt le kellett volna jegyzetelnem, de ezzel sosem foglalkozom, nem tartom feladatomnak), de hallok látok sok elõrejelzést, hisz tele vagyunk már hír rádiókkal és tv-kel, ahol félóránként mondják a különféle elõrejelzéseket és az embereknek és nekem is megragad, hogy "akár" 21 fok is lehet. Kollégáim is megjegyzik: ma már jó idõ lesz mert ennyi meg annyi lehet. Szoktam mondani nekik: talán a Tiszántúlon lesz annyi (Körösszakált hiába mondanék nekik, néznének rám, hogy meghibbantam-e). Ugyanakkor meg a szaktudományos zsenik meg vannak arról gyõzõdve, hogyha egy állomás bemér egy ilyen õrült értéket (fura, hogy a legközelebbi állomáson meg 16 fokot mértek ugyanabban az idõpontban), akkor tökéletes az elõrejelzés, a modellek meg (állandóan ezt hallom) alálövik a T-t, hisz Bécs,Budapest,Baja vagy Körösszakál stb. micsoda nagy meleget mért . A másik vesszõparipa, hogy aszfaltdzsungelben lakó milliók miatt az elõrejelzéseknek figyelembe kell venni a hõszennyezést, az alig lakott helyek meg csak akkor számítanak, ha ott az erõs déli szél miatt magasak a minimumok. Vagyis a mikrohatásokat kell tükrözni, ezért nagy intervallumokat kell megadni. ( Egy New York esetében érdekes elõrejelzések lennének, hisz az állam lakóinak zöme a felhõkarcolós részben lakik, ott meg milyen T-k vannak a többi részhez képest el tudjuk képzelni)
Olyan lapos országban mint a miénk egy szabványos és nem mikroklimatikus mérés esetén 5 foknál nagyobb eltérés csak speciális helyzetekben (front,ködpárna stb.)lehetne, de rendszerint 5-10 fokos vagy néha ennél is nagyobb eltérések alakulnak ki (AC). (Csak tegnap 2,2-8,2 közti minimumok és 12,2-18,1 közti maximumokat mértek a metnetesek, talán 30-40 lakott pontján az országnak, holott szeles,felhõs idõ volt zömmel és a legalacsonyabb és legmagasabb értékek is fõleg a front és csapadék által még nem érintett területeken (É-ÉK) születtek).
Hazánk legmagasabb és legalacsonyabb pontja közt alig 900 m a szintkülönbség és háromnegyed része 200 m alatt van. Valahogy úgy látom, hogy a 200 vagy 300 m feletti állomásokat nem nagyon ildomos az elõrejelzésekbe bevenni, mert azok kevesen vannak és azok nem illenek a képbe (inkább az alacsonyabb értékeik miatt, ha inverzió miatt meleg van ott akkor azt ezerszer is illik elmondani). Elképesztõ lenne, ha a környezõ országokban is a párszáz méter magasan lévõ helyeket nem vennék számításba, ha hegyen vannak azért, ha völgyben vannak akkor azért. Nálunk én 500 m-nél vonnám meg a határt, mert ismerek ilyen magasságig sok lakott helyet (nem szanatóriumra vagy menedékházra stb. gondolok, hanem falvakra), efölött már keveset. Hegyi fagyzug meg nem csak Zabaron van, ahogy hõsziget sem csak Budapesten. De itt úgy látom nem nagyon veszik Zabart számításba, mert az csak egy van az országban.
A Bakonyban is tudnék jónéhány helyet,ahol több fokkal hidegebb van a környéknél, pl. a Cuha völgye a keresztúri rétnél (82-es út hídja körül kb. 200 magasan, 300 m körüli dombok veszik körül). Este akárhányszor járok ott Csesznek és Pápa közt, mindig ott van a leghidegebb a 45 km-es úton.
Szerintem ahogy most is látom a heti OMSZ elõrejelzést, hogy többnyire 4-6 fokos az intervallum, ez tökéletes. Ha egyik országrész esõs borult, a másik napos akkor 8-9 fok, az is rendben, de ha AC van, akkor nem hiszem, hogy úgy kéne megadni, hogy -5 és +10 fok közti minimumok várhatóak, hanem -1-+6 és azt kellene hozzátenni, hogy domborzattól függõen jelentõs eltérések lehetnek.
[politikai utalás törölve.]
Olyan lapos országban mint a miénk egy szabványos és nem mikroklimatikus mérés esetén 5 foknál nagyobb eltérés csak speciális helyzetekben (front,ködpárna stb.)lehetne, de rendszerint 5-10 fokos vagy néha ennél is nagyobb eltérések alakulnak ki (AC). (Csak tegnap 2,2-8,2 közti minimumok és 12,2-18,1 közti maximumokat mértek a metnetesek, talán 30-40 lakott pontján az országnak, holott szeles,felhõs idõ volt zömmel és a legalacsonyabb és legmagasabb értékek is fõleg a front és csapadék által még nem érintett területeken (É-ÉK) születtek).
Hazánk legmagasabb és legalacsonyabb pontja közt alig 900 m a szintkülönbség és háromnegyed része 200 m alatt van. Valahogy úgy látom, hogy a 200 vagy 300 m feletti állomásokat nem nagyon ildomos az elõrejelzésekbe bevenni, mert azok kevesen vannak és azok nem illenek a képbe (inkább az alacsonyabb értékeik miatt, ha inverzió miatt meleg van ott akkor azt ezerszer is illik elmondani). Elképesztõ lenne, ha a környezõ országokban is a párszáz méter magasan lévõ helyeket nem vennék számításba, ha hegyen vannak azért, ha völgyben vannak akkor azért. Nálunk én 500 m-nél vonnám meg a határt, mert ismerek ilyen magasságig sok lakott helyet (nem szanatóriumra vagy menedékházra stb. gondolok, hanem falvakra), efölött már keveset. Hegyi fagyzug meg nem csak Zabaron van, ahogy hõsziget sem csak Budapesten. De itt úgy látom nem nagyon veszik Zabart számításba, mert az csak egy van az országban.
A Bakonyban is tudnék jónéhány helyet,ahol több fokkal hidegebb van a környéknél, pl. a Cuha völgye a keresztúri rétnél (82-es út hídja körül kb. 200 magasan, 300 m körüli dombok veszik körül). Este akárhányszor járok ott Csesznek és Pápa közt, mindig ott van a leghidegebb a 45 km-es úton.
Szerintem ahogy most is látom a heti OMSZ elõrejelzést, hogy többnyire 4-6 fokos az intervallum, ez tökéletes. Ha egyik országrész esõs borult, a másik napos akkor 8-9 fok, az is rendben, de ha AC van, akkor nem hiszem, hogy úgy kéne megadni, hogy -5 és +10 fok közti minimumok várhatóak, hanem -1-+6 és azt kellene hozzátenni, hogy domborzattól függõen jelentõs eltérések lehetnek.
[politikai utalás törölve.]
Habár a 200 óra feletti térképek lassan a fej vagy írás kategóriába tartoznak, ezúttal figyelemre méltó egyetértés van a GEM és az ECM között, ráadásul ha rápillantok a friss GFS-fáklyára, ott is felfelé tart a tagok kb. 70-80%-a éppen október 25-e környékén. Azaz tipikus szkander-helyzet van kialakulóban, ha ´észak´ = hideg levegõvel kitöltött grönlandi/skandináv AC bizonyul erõsebbnek, akkor jön a lábas hideg és lassan az egyszámjegyû nappali csúcsok, ha pedig a nyugat-európai teknõ melegpumpára, akkor jön a tipikus, immár lassa késõ õszi köd/napsütés huzavona állna házhoz: ahol beragad a köd/magasköd, ott lehet 8-10 fok nappal, ahol áttörne a meleg déli szél, ott könnyen 20-21 fokra is felszaladhat a T egy ilyen idõjárási helyzetnél 
n
n
Érdekes idõjárási helyzetet vár az ECMWF jövõ hétfõtõl kezdve: Grönlandtól a Kelet-európai síkságon át anticiklon, mely hideg levegõt szállítana, de szerencsére mi védve lennénk az Ibériai-félsziget felett örvénylõ mély ciklonnak köszönhetõen. Zivipötty említette, hogy ilyenre már sokszor volt példa az elmúlt teleken.
Naisze!
Negyed 8-kor derült ég volt, na mondom UM bukta lesz, mert alacsony szintre borultat várt.
Aztán rá fél órára pikk-pakk beált a hochnebel.
Talajközelben is ködhatáron van a látás.
Negyed 8-kor derült ég volt, na mondom UM bukta lesz, mert alacsony szintre borultat várt.
Aztán rá fél órára pikk-pakk beált a hochnebel.
Talajközelben is ködhatáron van a látás.
Csapadéknyom hullott az elmúlt 24 órában, jócskán alulmúlva a várakozásokat. Most szakadozottá vált a felhõzet, de be is párásodtunk.
Látom a számok embere vagy,hát akkor pontosítok: 15 órakor 27 tiszántúli helyrõl 23 db 15-17 fok, 2 db 18 fok, egy 19 fok és egy 20 fok. Nem értem a 15 fokra miért nem világítottál rá ? Remélem ezek után mindenki érti mire megy itt a játék a számokkal.
Alighanem nem világos amit Körösszakálról írtam, mert a szavaimra azonnal blökiént ugrók nem tették be a fotókat róla. Még sosem hallottam, hogy eme állandósult, napos idõben rekorddöntögetõ helyecske miért tér el a környék állomásaitól (persze felfelé)? Itt már az észkombájnok bedöglenek, csak a mocskolódásig futja ?
Remélem ezek után mindenki érti mire megy itt a játék a számokkal.Alighanem nem világos amit Körösszakálról írtam, mert a szavaimra azonnal blökiént ugrók nem tették be a fotókat róla. Még sosem hallottam, hogy eme állandósult, napos idõben rekorddöntögetõ helyecske miért tér el a környék állomásaitól (persze felfelé)? Itt már az észkombájnok bedöglenek, csak a mocskolódásig futja ?
A GFS és a GEM is ugyanezt adja most, megint jó kis összhang lett. Most éppen az AC hatását várják hozzánk erõsebbnek, lábas hideg beszivárgással, de ez azért futásról futásra változik.
A GEM egyébként egész elvetemült ezzel a 937 hPa-os viharciklonnal (1 nap alatt 47 hPa-os nyomáscsökkenést vár a központjában). Link
A GEM egyébként egész elvetemült ezzel a 937 hPa-os viharciklonnal (1 nap alatt 47 hPa-os nyomáscsökkenést vár a központjában). Link
Nagyon kemény, totál stabil, 1050 közeli AC így októberben...de jön Nicole, meglátjuk képes lesz-e komolyabban átrendezni a sorokat, vagy a "maci" gátat szab tevékenységének.
ECM 200 órától: pofás ciklonok Portugáliától Nyugatra vs. erõs AC Skandinávia felett.
Ami a minimumokat illeti, a hegyoldalban az eddigi októberi legalacsonyabb hõmérséklet +5 fok.
Ez még 10.06-án állt be, aznap a maximum is csak 1 fokkal lett magasabb.
A környéken alacsonyabb magasságokban 10.08-án volt a leghidegebb, akkor a hegyen +6 fok volt a min.
Link (Eger 0, Szentlélek 0, Nyíregy-Napkor -1.)
Ez még 10.06-án állt be, aznap a maximum is csak 1 fokkal lett magasabb.
A környéken alacsonyabb magasságokban 10.08-án volt a leghidegebb, akkor a hegyen +6 fok volt a min.
Link (Eger 0, Szentlélek 0, Nyíregy-Napkor -1.)
Ez a Nagykanizsa környéki rácspont, oda 4 okta körüli felhõt vár délutánra, az nem olyan vészes. Link
Emellett 17 fokot ad, és az UM alapból hajlamos a maximumok alábecslésére. Az Arome és a WRF 16-17 fokot vár délnyugatra, az ECMWF reggeli futása 17 fokot, a GFS viszont 19-20 fokot, ebbõl jött ki a 18 fokos átlag.
Emellett 17 fokot ad, és az UM alapból hajlamos a maximumok alábecslésére. Az Arome és a WRF 16-17 fokot vár délnyugatra, az ECMWF reggeli futása 17 fokot, a GFS viszont 19-20 fokot, ebbõl jött ki a 18 fokos átlag.
Holnapra az UM alacsony szintre elég zárt felhõzetet vár, északnyugat felé haladva derültebbet.
Hogy lesz így 18 fok majdnem borult éggel?
Az északi szél beszúr bécs felõl, ott 20 fok is lehet.
Talán ködödt vár az UM?
Vagy hochnebelt?
Középszintrõl délutánra eltakarodik a felhõzet.
Érdekes, az idei évben, az év második felében mintha nagyon kevés szél lett volna, legalbbis felénk nagyon szélcsendes idõ volt!
Hogy lesz így 18 fok majdnem borult éggel?
Az északi szél beszúr bécs felõl, ott 20 fok is lehet.
Talán ködödt vár az UM?
Vagy hochnebelt?
Középszintrõl délutánra eltakarodik a felhõzet.
Érdekes, az idei évben, az év második felében mintha nagyon kevés szél lett volna, legalbbis felénk nagyon szélcsendes idõ volt!
Sajnos vajmi kevés különbséget tesznek a szolgálatnál az elõrejelzéseknél is, meg úgy egyébként is, pontosabban sem.
Rengeteget kutakodtam annak idején (2006-2012) az elõrejelzésekkel kapcsolatban, és azt tapasztaltam, hogy nem nagyon vették(!) figyelembe az adott térségek mérõhelyeinek sajátosságait.
Például hogy konkrét legyek, a Tv-s elõrejelzéseknél a nappali maximumoknál a zalai térségre tett szám Szentgotthárdot, a szentgotthárdi adatot képviselte, a Dél-dunántúlit pedig Sellye, vagy valamelyik síkvidéki állomás.
A szentgotthárdi mérõ 310 méter magasan egy fenyõerdõ sûrûjében van, a sellyei pedig 100 méteren, síkságon.
Szintkülönbség 200 méter.
Tehát, ha egyik napra 22 fokot vártak a szentgotthárdi állomásra, akkor a zalai térségre 22 fok volt elõrejelezve, Sellyére vártak 24 fokot, akkor 24 fok volt a Dél-Dunántúlra téve.
Közben a két térségben ugyanolyan hõmérsékleti viszonyok voltak, csak az egyik helyen magasan mértek, a másikon lent a síkon, viszont az adott napon a két térség ugyanolyan magasságú, kitettségû pontján ugyanolyan hõmérséklet volt.
Elég logikátlan dolog, és fõleg becsapós.
A szentgotthárdi állomás 310 méteres magasságával a zalai-vasi térség legmagasabb pontja, pontosabban a legmagasabb tszf. magasságú tartományban van.
Ennyi erõvel a Mecsek legtetején, vagy mondjuk csak Árpád-tetõ 400 méteres magasságának várt maximumát tennék a Dél-Dunántúli térségre.
Aki nézte az elõrejelzéseket, megszokhatták, hogy a zalai érték szinte mindig alacsonyabb volt, mint a baranyai, közben a valóság egész mást mutatott.
A 2006 elõtti idõszakban rendkívül ritka volt, hogy a zalai térségre magasabb értéket tettek volna, volt rá példa, hogy a Dél-Dunántúlon esõvel vártak 2-3 fokkal többet, mint a zalaira napos idõvel, a végén persze hogy a zalai térségben lett fokokkal magasabb a T max.
Nem egy-egy állomásra kipécézve, hanem térségileg, több állomás átlagát véve is.
Rendkívül erõs sztereotípia ez, a MetNettel kapcsolatban is van egy aranyos sztorim errõl.
Egyszer nem volt elõrejelzõ, és KP ugrott be elõrejelzõnek, valami elõoldali nap volt, országosan napos idõvel.
KP 20 fokot várt Sopronra, 22-t a zalai, 24-et a Dél-dunántúli térségre, 25-öt Szegedre.
végül Sopron, Mosonmagyaróvár és Gyõr 26 fokot mért, Szegeden meg 24 fok lett.
Megszokásból tette KP északnyugatra a legkevesebbet, mert így szokták, így tanulta, stb!
Rendkívül gyakori volt, mindig is megvolt ez a déli országrész favorizálása, millió napon megnéztem, és az áramlási viszonyoktól függõen elképesztõen rossz elõrejelzések születtek.
Ami meglepõ volt számomra, hogy ahogy én ezt meg tudtam nézni, felmerül a kérdés, hogy akik készítették az elõrejelzéseket, miért nem verifikáltak, miért nem nézték meg, hogy hova mennyit vártak, aztán úgy lett-e!?
A kérdés természetesen költõi...
Olyan ez, mintha egy orvos elvégezne egy mûtétet, aztán meg sem nézné, hogy a beteg túlélte-e, sikerült-e, vagy egyáltalán...
Vagy ha egy házat felépítünk, aztán utána rá sem nézünk, hogy másnap összedõlt-e!?
Aztán 2008 körül több csatornán keresztül ezt jeleztem a szolgálat felé, akkor kezdett el megmozdulni valami az elõrejelzéseknél, hála néhány szakembernek, akik fel mertek szólalni és fel merték vállalni, így azóta sokat javultak az elõrejelzések.
Az éjszakai értékeknél még cifrább a helyzet, ugyanis milyen érdekes, akkor is a zalai térség szokta a legalacsonyabb értékeket kapni, mert akkor meg a nagykanizsai-iklódi (lenti) értékeket, csúnyán fogalmazva a fagyzugokba várt minimumokat tették "ide", a Dél-Dunántúlra meg a dombi mérõhelyek magasabb minimumait.
Más kérdés, hogy nem tudom hogy lehetne egy derült, hófedte éjszaka minimumait egy térképre elhelyezni akkor, amikor tudjuk hogy néhányszáz méteren belül akár 8-14 fokos különbség is kialakul.
2010. december 19-ére virradóan az iklódi állomás -22 fokot mért, Tormaföldén a fügeültetvényben -8,1 fokot mértem.
Akkor a zalai térségben biztos ki lehetett volna hozni akár -24 fokot is, kerekítve pedig akár egy -7,4 fokot is, ami -7.
De ha maradunk csak a -8 foknál, az 16 fokos eltérés egy azon órában akár néhányszáz méteren belül is.
Ezt térképen jelölni képtelenség ebben a formában.
Ha meg az elõrejelzõ azt mondja, hogy "Holnap hajnalra a hõmérséklet -8 és -24 fok között várható", akkor az lenne a reakció, hogy ilyen intervallumon belül egyetem elvégzése nélkül is egy 4 éves gyerek is megmondja, ehhez nem kell meteorológusnak lenni.
Pedig ez a valóság, õrült szakadékok vannak derült éjszakákon!
Persze az már jobban hangzik, ha elhangzik a "Az alacsonyabb értékek a völgyekben, medencékben, sík területeken lesznek, a magasabb értékek pedig a dombokon, városokban."
Így már fogyaszthatóbb, szerencsére egy ideje ezt is egyre többször lehetett hallani az elõrejelzésekben!
A "De délnyugaton" kezdetû mondatok is eltûntek az elõrejelzésekbõl, amik régebben szinte minden derült, szélcsendes éjszakán elhangoztak.
Csak meg kellett hozzá nézni, hogy nem csak a délnyugati zalai mérõkön van olyan hideg, amilyen, hanem az ország más részeinek analóg fekvéseiben is, tehát nem kell minden derült éjszakán kiemelni hogy "de délnyugaton".
Persze amikor kell, akkor az más kérdés, mint volt a múltkori fagyos éjszaka, amikor csak itt derült ki!
Azt sosem kifogásoltam, ha várnak egyik napra 20-26 fokos T maxot, és 21-27 fok lesz, mert az benne van hogy melegebb lesz, vagy várnak -20 fokot télen, és -22 is lesz, az egy dolog.
Vagy hogy várnak -2 fokos minimumot, mert borult ég lesz, aztán valahol kiderül 2 órára és -6 fok lesz, ez benne van.
Ez a térségi megkülönböztetés, fõleg a megokolását tartom, tartottam sokkal nagyobb hibának!
Ugyanis a térségi dolgokkal az áramlási szituációk is összefüggnek, a fõnös, kiderülõs, beborulós dolgok, amik fõleg akkor nagy hibák, ha egyoldalúak, és rendszeresen elõfordulnak.
Szerencsére ez régen volt így, most már sokat javultak az elõrejelzések, most már ritkábban lehet ezekkel a rossz beidegzõdéseket találkozni.
Aztán még lehetne sorolni, hogy az adatelemzéseknél is egy kalapba kerülnek a külterületi, városi, fagyzugi, dombi, hõszennyezett állomások.
Rengeteget kutakodtam annak idején (2006-2012) az elõrejelzésekkel kapcsolatban, és azt tapasztaltam, hogy nem nagyon vették(!) figyelembe az adott térségek mérõhelyeinek sajátosságait.
Például hogy konkrét legyek, a Tv-s elõrejelzéseknél a nappali maximumoknál a zalai térségre tett szám Szentgotthárdot, a szentgotthárdi adatot képviselte, a Dél-dunántúlit pedig Sellye, vagy valamelyik síkvidéki állomás.
A szentgotthárdi mérõ 310 méter magasan egy fenyõerdõ sûrûjében van, a sellyei pedig 100 méteren, síkságon.
Szintkülönbség 200 méter.
Tehát, ha egyik napra 22 fokot vártak a szentgotthárdi állomásra, akkor a zalai térségre 22 fok volt elõrejelezve, Sellyére vártak 24 fokot, akkor 24 fok volt a Dél-Dunántúlra téve.
Közben a két térségben ugyanolyan hõmérsékleti viszonyok voltak, csak az egyik helyen magasan mértek, a másikon lent a síkon, viszont az adott napon a két térség ugyanolyan magasságú, kitettségû pontján ugyanolyan hõmérséklet volt.
Elég logikátlan dolog, és fõleg becsapós.
A szentgotthárdi állomás 310 méteres magasságával a zalai-vasi térség legmagasabb pontja, pontosabban a legmagasabb tszf. magasságú tartományban van.
Ennyi erõvel a Mecsek legtetején, vagy mondjuk csak Árpád-tetõ 400 méteres magasságának várt maximumát tennék a Dél-Dunántúli térségre.
Aki nézte az elõrejelzéseket, megszokhatták, hogy a zalai érték szinte mindig alacsonyabb volt, mint a baranyai, közben a valóság egész mást mutatott.
A 2006 elõtti idõszakban rendkívül ritka volt, hogy a zalai térségre magasabb értéket tettek volna, volt rá példa, hogy a Dél-Dunántúlon esõvel vártak 2-3 fokkal többet, mint a zalaira napos idõvel, a végén persze hogy a zalai térségben lett fokokkal magasabb a T max.
Nem egy-egy állomásra kipécézve, hanem térségileg, több állomás átlagát véve is.
Rendkívül erõs sztereotípia ez, a MetNettel kapcsolatban is van egy aranyos sztorim errõl.
Egyszer nem volt elõrejelzõ, és KP ugrott be elõrejelzõnek, valami elõoldali nap volt, országosan napos idõvel.
KP 20 fokot várt Sopronra, 22-t a zalai, 24-et a Dél-dunántúli térségre, 25-öt Szegedre.
végül Sopron, Mosonmagyaróvár és Gyõr 26 fokot mért, Szegeden meg 24 fok lett.
Megszokásból tette KP északnyugatra a legkevesebbet, mert így szokták, így tanulta, stb!
Rendkívül gyakori volt, mindig is megvolt ez a déli országrész favorizálása, millió napon megnéztem, és az áramlási viszonyoktól függõen elképesztõen rossz elõrejelzések születtek.
Ami meglepõ volt számomra, hogy ahogy én ezt meg tudtam nézni, felmerül a kérdés, hogy akik készítették az elõrejelzéseket, miért nem verifikáltak, miért nem nézték meg, hogy hova mennyit vártak, aztán úgy lett-e!?
A kérdés természetesen költõi...
Olyan ez, mintha egy orvos elvégezne egy mûtétet, aztán meg sem nézné, hogy a beteg túlélte-e, sikerült-e, vagy egyáltalán...
Vagy ha egy házat felépítünk, aztán utána rá sem nézünk, hogy másnap összedõlt-e!?
Aztán 2008 körül több csatornán keresztül ezt jeleztem a szolgálat felé, akkor kezdett el megmozdulni valami az elõrejelzéseknél, hála néhány szakembernek, akik fel mertek szólalni és fel merték vállalni, így azóta sokat javultak az elõrejelzések.
Az éjszakai értékeknél még cifrább a helyzet, ugyanis milyen érdekes, akkor is a zalai térség szokta a legalacsonyabb értékeket kapni, mert akkor meg a nagykanizsai-iklódi (lenti) értékeket, csúnyán fogalmazva a fagyzugokba várt minimumokat tették "ide", a Dél-Dunántúlra meg a dombi mérõhelyek magasabb minimumait.
Más kérdés, hogy nem tudom hogy lehetne egy derült, hófedte éjszaka minimumait egy térképre elhelyezni akkor, amikor tudjuk hogy néhányszáz méteren belül akár 8-14 fokos különbség is kialakul.
2010. december 19-ére virradóan az iklódi állomás -22 fokot mért, Tormaföldén a fügeültetvényben -8,1 fokot mértem.
Akkor a zalai térségben biztos ki lehetett volna hozni akár -24 fokot is, kerekítve pedig akár egy -7,4 fokot is, ami -7.
De ha maradunk csak a -8 foknál, az 16 fokos eltérés egy azon órában akár néhányszáz méteren belül is.
Ezt térképen jelölni képtelenség ebben a formában.
Ha meg az elõrejelzõ azt mondja, hogy "Holnap hajnalra a hõmérséklet -8 és -24 fok között várható", akkor az lenne a reakció, hogy ilyen intervallumon belül egyetem elvégzése nélkül is egy 4 éves gyerek is megmondja, ehhez nem kell meteorológusnak lenni.
Pedig ez a valóság, õrült szakadékok vannak derült éjszakákon!
Persze az már jobban hangzik, ha elhangzik a "Az alacsonyabb értékek a völgyekben, medencékben, sík területeken lesznek, a magasabb értékek pedig a dombokon, városokban."
Így már fogyaszthatóbb, szerencsére egy ideje ezt is egyre többször lehetett hallani az elõrejelzésekben!
A "De délnyugaton" kezdetû mondatok is eltûntek az elõrejelzésekbõl, amik régebben szinte minden derült, szélcsendes éjszakán elhangoztak.
Csak meg kellett hozzá nézni, hogy nem csak a délnyugati zalai mérõkön van olyan hideg, amilyen, hanem az ország más részeinek analóg fekvéseiben is, tehát nem kell minden derült éjszakán kiemelni hogy "de délnyugaton".
Persze amikor kell, akkor az más kérdés, mint volt a múltkori fagyos éjszaka, amikor csak itt derült ki!
Azt sosem kifogásoltam, ha várnak egyik napra 20-26 fokos T maxot, és 21-27 fok lesz, mert az benne van hogy melegebb lesz, vagy várnak -20 fokot télen, és -22 is lesz, az egy dolog.
Vagy hogy várnak -2 fokos minimumot, mert borult ég lesz, aztán valahol kiderül 2 órára és -6 fok lesz, ez benne van.
Ez a térségi megkülönböztetés, fõleg a megokolását tartom, tartottam sokkal nagyobb hibának!
Ugyanis a térségi dolgokkal az áramlási szituációk is összefüggnek, a fõnös, kiderülõs, beborulós dolgok, amik fõleg akkor nagy hibák, ha egyoldalúak, és rendszeresen elõfordulnak.
Szerencsére ez régen volt így, most már sokat javultak az elõrejelzések, most már ritkábban lehet ezekkel a rossz beidegzõdéseket találkozni.
Aztán még lehetne sorolni, hogy az adatelemzéseknél is egy kalapba kerülnek a külterületi, városi, fagyzugi, dombi, hõszennyezett állomások.
Dehogy tévedtél! Nem tévedtél te. Olyan vagy, mint az egyszerû benzinkútasok; bármikor ellenõrzés van/volt, "rendkívül érdekes módon" mindig kevesebb volt 1 liternél az 1 liter, soha sem több. Valahogy véletlenül mindig arrafélé tévedsz te is, amerre a téveszméid vagy simán csak a trollkodásod megkívánja.
Aztán vagy észreveszik, vagy nem. Vagy van valkinek energiája rá sokadjára felhívni a figyelmet, vagy nem. [esõ]
Aztán vagy észreveszik, vagy nem. Vagy van valkinek energiája rá sokadjára felhívni a figyelmet, vagy nem. [esõ]
A határ túloldalán is 19-20 fokok voltak, nem olyan kiugró az a körösszakáli 20 fok.
Én meg kihagytam az ország legextrémebb fagyzugát, az ország legmagasabb pontját, meg a 700 méteren fekvõ bükki Szentléleket.
Szerintem nem kell magyarázni, hogy ezek miért nem reprezentatívak az ország nagyobb részére, és elég egyértelmû, hogy miért nem kerülnek bele egy elõrejelzési intervallumba szélsõértékként. Ennyi erõvel a bükki töbröket is számolhatnánk, az sem foglal el sokkal kisebb területet, mint pl. az 1000 méter fölötti országrész.
Ugyanakkor a budai, belvárosi mérés bár szintén nem nagy területre reprezentatív, de ott több százezer ember él. Márpedig az elõrejelzés a lakosságnak készül, nem a bükk-fennsíki farkasoknak, meg a kékestetõi mókusoknak.
Szerintem nem kell magyarázni, hogy ezek miért nem reprezentatívak az ország nagyobb részére, és elég egyértelmû, hogy miért nem kerülnek bele egy elõrejelzési intervallumba szélsõértékként. Ennyi erõvel a bükki töbröket is számolhatnánk, az sem foglal el sokkal kisebb területet, mint pl. az 1000 méter fölötti országrész.
Ugyanakkor a budai, belvárosi mérés bár szintén nem nagy területre reprezentatív, de ott több százezer ember él. Márpedig az elõrejelzés a lakosságnak készül, nem a bükk-fennsíki farkasoknak, meg a kékestetõi mókusoknak.
Kiszólásomból kihagytad, hogy elismertem a tévedésem(éppen ezek miatt).
Alighanem ma valami kötekedõs lábbal keltél. Gondolom ma velem együtt mindenki az utóbbi két hét hidege alapján kellemes idõre számított úgy 15-20 fokkal. Nem is az írtam, hogy az OMSZ így az elõre meg rossz úgy. Hanem hogy déltájban egyre nagyobb területen esni kezdett (itt is locsog 13 fokban) és a kellemes idõnek csírájában befellegzett. Nem is Körösszakálról van szó, amely beteges állomás a 16-17 fokos Tiszántúlom már úgy látom kerekített 20-ra is képes (még nem láttam képet errõl a szupermeleg rekordhelyrõl ). Direkt odaírtam, hogy 14 órakor mi van (arról nem szóltam, hogy elõtte vagy utána átnézném, hogy mi az ábra, mert nem verifikálást akartam a magyar 48 idõjárási elõrejelzést készítõ intézet egyikérõl sem.) Te mégis az OMSZ-ot kiemelted, pedig szó sem volt semmilyen intézetrõl csak mint a(teljesen jogosan) várható jóidõ sajnálatos alakulásáról írtam.
). Direkt odaírtam, hogy 14 órakor mi van (arról nem szóltam, hogy elõtte vagy utána átnézném, hogy mi az ábra, mert nem verifikálást akartam a magyar 48 idõjárási elõrejelzést készítõ intézet egyikérõl sem.) Te mégis az OMSZ-ot kiemelted, pedig szó sem volt semmilyen intézetrõl csak mint a(teljesen jogosan) várható jóidõ sajnálatos alakulásáról írtam.
Balaton part, Buda, Kurucdomb OK, de kiszórásodba "véletlenül" belekerült a mosonmagyaróvári, tésai (amit te börzsönyinek néztél), tatai (amit te gerecseinek néztél), szegedi 8 fok is, ezekkel az állomásokkal mi volt a probléma (kettõnél az, hogy nem tudod hol van, ez már kiderült)?
Tökéletesen igaz, de a balatonparti meg budai,börzsönyi,gerecsei stb. kurucdombi állomásokat ugyanúgy nem számoltam bele (nehogy belekössön valaki), mint ahogy Te sem számolod azokat ami nem tetszik. Valóban hibáztam, egy fokot elhallgattam, nagy hiba volt elismerem.
Egyébként mi a szabály arra, hogy melyik adat játszik és melyik nem, ha elõrét készítünk ?(Hegyek,donbok,fagyzugok,vízpartok,városi hõszigetek,nem szabványos állomások kizárási listája valahol fellelhetõ a szolgálatnál ?)
Egyébként mi a szabály arra, hogy melyik adat játszik és melyik nem, ha elõrét készítünk ?(Hegyek,donbok,fagyzugok,vízpartok,városi hõszigetek,nem szabványos állomások kizárási listája valahol fellelhetõ a szolgálatnál ?)
A modellek jó része eléggé visszavett a mai akcióból itt a fõváros környékén. De örömmel látom hogy az esõfelhõk elérnek idáig. Közben lassan eltûnnek a budai hegyek, egyelõre tõlem északnyugatra vonul a nagy része. Most kezdett cseperegni.
Fõleg hogy 3-8 fokot adott mai minimumra az omsz erõre (http://www.met.hu/idojaras/elorejelzes/idokep_fulek/main.php?&v=Budapest&c=meteogram&d=20161015&no=0 ) és már 19 fokok vannak a tiszántúlon. De megvolt a mai trollkodás is.
Én az OMSZ napijelentésében 1 db 1 fokot, 0 db 2 fokot, 2 db 3 fokot (mindkettõ hegyi adat) látok, valamint 8 db 8 fokot.
Ebbõl hogy jött ki az általában 1-7 fok?
Valójában a 4-8 fok volt jellemzõ, ami azért olyan hú de nagyon nincs messze az 5-10-tõl.
Ebbõl hogy jött ki az általában 1-7 fok?
Valójában a 4-8 fok volt jellemzõ, ami azért olyan hú de nagyon nincs messze az 5-10-tõl.
Úgy rémlik , hogy reggelre 5-10 fok, délutánra 14-21 fok volt várható a nagy ciklonelõoldali melegáramban. Ugyanakkor szombaton esõk is várhatóak. Nézzük mit is mértek? Meglepve látom, hogy a minimumok általában 1-7 fokok lettek, most két órakor meg 10-18 fokok vannak. Esik bizony egyre több helyen, alighanem a meleg és esõ egyszerre nem tudott összejönni igazán.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat