Kérdések és válaszok

Az "egy csepp" analógia tökéletesen megállja helyét. :-) A csapadék ténye és annak mennyisége két külön dolog. (szerk.: avagy szükséges-elégséges feltételekként is felírhatók volnának, de arra talán csak a 'naményi kolléga gerjedne. :-))) )

"az éghajlati napló tele van hibákkal" - sajnos jogos. Idõszerû volna egy teszt kitöltése...?

Szerintem akkor is az.

Lehet, hogy rosszul tettem fel a kérdést.

A 0,1 mm-t nem érte el, ha elérte volna, akkor nyilvánvaló a dolog.

Tehát a kérdés: a 0,1 mm-t el nem érõ, akár minimális mennyiségû köd/ónos szitálás a napi adatoknál csapadékos napot jelent? Analógiaként hoznám fel, hogy az akár 1 csepp esõ illetve akár 1 hópehely már annak számít tudtommal.

Ha igen, akkor viszont az éghajlati napló tele van hibákkal, mivel gyakorlatilag mindenkinél volt (akár jó néhány!) már nem is egy csapadékos nap.

Itt is meglett az elsõ téli nap. A Tmax -0,4-fokkal, még tegnap este állt be.

Igen, csapadéknak számít.
0.1mm-t gondolom elérte, tehát már annak számít.

A mai köd illetve ónos szitálások a napi adatoknál csapadéknak számítanak? Szerintem igen, de kérnék egy megerõsítést.

Igen kell.
Amelyet a "párbeszédes" fórumban kérhetsz.

Pontosan nem tudom milyen hosszú ideje tartó regisztráció kell, vagy mennyi észlelés. Amiben biztos vagyok, több helyesen beküldött észlelés szükséges, és az állomásodról képet szeretnek látni a Modik mielõtt a jogot megadják. Esetleg mûszereidnek a kisebb leírását.

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy ha az éghajlati naplóba szeretnék adatokat feltölteni azt hogyan kell? Kell hozzá valami jog is?

Köszi a válaszokat Odaírtam, hogy szemcsés hó.

Esetleg írd be az éghajlati napló szöveges részébe, hogy "nyomnyi csapadék". Amennyiben nem mérhetõ...

Természetesen. Amennyiben néhány vagy egy-két hópelyhet észlelünk, akkor is. Ha bármilyen csapadékforma lejut a földfelszinre, fontos információul szolgál. Legyen nagyon szép napod!

Lenne egy olyan kérdésem, hogyha szemcsés hó esik, de nagyon apró, és nem mérhetõ mennyiségben, akkor azt is be kell írni mint havazást az éghajlati naplóba?

Sziasztok!
Már régóta vártam egy ködpárnás, stratuszos helyzetre. Ilyenkor mindig felmegyünk a magasabb hegycsúcsainkra,nagyon jó fentrõl szemlélni a hullámzó "paplant" a ragyogó napsütésben.
Viszont most még a Kékes is a ködrétegbe került.
Szerintetek holnap lejjebb húzódhat 850-900 m-re a stratus? Nagyon szeretnénk napsütésben egy jót kirándulni, fotózni holnap.
Köszi elõre is a válaszokat!

Úgy tudom, hogy 0, azaz szélcsend.

0,5 m/s-tól megy az 1 m/s....

Ha pl 0,4m/s a szélsebesség, akkor 0 vagy 1 megy a synopba?

Ezt is megértettem Kösz!

Ciklonok-anticiklonok közötti hatarra gondolsz?

A felszinen a tengszerinti legnyomas izovonalaival (izobarok) szokas az idojarasi kepzodmenyeket "megjeleniteni". Nem igazan rendelheto pontos hatar a ciklonok, anticiklonok köze´, de altalban az 1020-as vagy 1015-ös izobar "jol" elvalasztja oket.
Adott helyzetben kijelölhetöek az adott területen a lokalis legnyomas minimumok es maximumok, es az izobarok görbülete ezek körül jol mutatja a lokalis minimumhoz (ciklon) ill. a lokalis maximumhoz (anticiklon) tartozo területeket.

Oké, Köszönöm!
Ebbõl azt hiszem sok mindent megértettem. És a kettõ kötött mennyi a határ? Ha van egyáltalán.

Nem kötelessege annak delre kime´lyülnie. Ez csak egy verzio a sok közül. egy olyan verzio, ami altal megszüntetheto lenne - ha csak egy idore is... az Europa közepso resze feletti anticiklon uralom.

Ha magasabb szinteket nezel, pl. az 500 hPa-os szintet, akkor ott teknoket (ahol alacsonyabban van az adott nyomasszint) illetve gerinceket (ahol magasabban van az adott nyomasszint) lathatsz. Ezek a teknok, ill gerincek különbözö tengelyüek lehetnek, mozoghatnak nyugatrol kelet fele vagy retograd modon forditva es különbözö mertekben terjedhetnek ki eszek fele (gerinc) ill. del fele´(tekno).

Most epp azt lathatjuk a közeptavu modelleken, hogy egy markans teknö melyülhetne ki eszekrol del fele´ valahol a kontinens közepsö resze felett, es kiszoritana az ebben a tersegben mar hetek (honapok?) ota meg-megujulo gerincet, s vele együtt az anticiklont is az alacsonyabb szinteken.

Sziasztok!
Mostanában az Mt.-ben illetve az Hosszútávúban sokat olvasom, hogy egy ciklonnak kellene áttörnie a Fölöttünk elhelyezkedõ Ac.-t. Na most, annak a "megváltó" ciklonnak miért kötelessége Közép-Európa felé jönni? Ha egyszerûen Észak felé sincs anticiklon meg Kelet felé sem akkor miért jön "le"?Mi kötelezi?

Nincs mit

Nagyon köszönöm! Alkalomadtán megpróbálom. Szép napot kivánok!

Szélcsend + adni kell egy irányt. Pl. Szélcsend észak.

Köszönöm a gyors választ. Nincs semmi gond. A problémát korábban úgy oldottam meg, hogy legalább a "wind" szócska szerepelt a szélcsend jele helyett. Azonban a levegõ soha sincs teljes nyugalomban, éppen ezért irányadóként a kémények füstjét (függõleges emelkedés után egy adott magasságban valamerre mindig eldõlni/elhajolni látszik), illetve a ködszemcsék uralkodó mozgását véve figyelembe alapos mérlegelés után dönteni fogok a (legkevesebb) gyenge légmozgás irányáról.

A szélcsend ikon sajnos az észlelési naplóban és az elõrejelzõi felületen sem mûködik.

Szép napot kivánok mindenkinek!
Jönnek a szélcsendes idõszakok. Kérdésem: mit, milyen mûvelete(ke)t kell tennem, hogy a megfigyelés-ablakban a két kis koncentrikus kör jele megjelenjen? Ez mindeddig nem sikerült. (Ha nincs felhõ vagy egyéb jelentõsebb idõjárási esemény, az egyszerû megfigyelési felületet használom - ez ritkábban fordul elõ -, gyakrabban alkalmazom a bõvitett észlelõi felületet.) A választ elõre nagyon megköszönöm.

A Réthly könyvben is van olyan epizód, hogy farsangi mulatságot rendeztek Velencében (Italia) a jég hátán. Itt akkor a ló szarva lefagyott, szerintem...Voltak olyan telek, amikor az idõsebb gyümölcsfák kifagytak...No nem az import ki tudja milyen fajták, hanem az akkori akklimatizálódott, bizonyított, sok - sok évtizedig élõ fajták.

Így van, a X.sz. körül az interglaciális (amikben hosszú 10 ezer év körüli meleg-periódusok és rövidebb 1-2 ezer éves hideg-periódusok ágyazódnak be) egyik hideg-periódusa ért véget, a kis-jégkorszak és a XVII-XIX.sz. közötti brutális telei "csak" az interglaciális meleg-periódusának kisebb hideg-ingadozásait mutatták.

Az ezres évek környékén gyakran érkeztek olyan telekrõl leírások, amikor az Isztriai-félszigetrõl száraz lábbal kelek át az Appennin-félszigetre. A 17-18. századi brutális teleken ""csak"" part menti jég volt.

Így van, igen, elnézést!
Igen-igen rohanós a napom eddig, nem volt nehéz félregépelni.

Gondolom, elírás lehetett: 1076/77-rõl van szó szerintem.

Az 1000 éves spektrumot nézve az 1076/97-es canossa és az 1607/08-a nagy tél is benne van a palikban.

Mérések kezdete óta szerintem az 1879-es december:
Szolnok: -11,8°C
Losonc: -15,9°C (Igaz, nem a mai Magyarország területén van, de a határtól nem túl messze.)
Szécsény közelében, de a mai országhatárainkon túl (településnevet nem tudok): -13,7°C
Ha a mérések elõtti idõkre is visszanézünk, akkor én az 1709-es januárt tenném az elsõ helyre, úgy zusammen talán az elmúlt 1000 év leghidegebb hónapjának.

Sajnos (eddig) csak 1900-ig tudtam visszahatolni az idõ mélységében és így a -9,4°C-os január viszi a prímet 1942-ben.

Amirõl én tudok: -11,6°C (1893 január) Nyíregyháza, valamint -10,7°C (1879 december) szintén ugyanitt.
Szerintem ennél (sokkal?) alacsonyabb értéket kell keresni országos rekordért. Feltehetõleg az ország ÉK-i csücskében vagy az Északi-középhegységben, esetleg az attól északra fekvõ medencékben, félmedencékben kell keresni egy olyan idõszakot, amikor az ÉK-rõl betörõ hideg levegõ tartós hótakaróval, hosszú ideig derült, anticiklonos idõvel párosult. Na ilyenbõl lesz rengeteg. Jó keresgélést.

A túrán azon tanakodtunk, hogy mennyi lehetett Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb havi középhõmérséklet. Tudja valaki, hogy hol, mennyi és mikor? (A Bora-Nemerkényi könyv utal -9 és -11 °C-os középhõmérsékletû januárokra, talán az utóbbi érték a befutó.)

Hidegfront nélkül is lehet bármelyik szinten -10°C. A hidegfront lényege az, hogy a front mögött az egyes szinteken hidegebb levegõ érkezik. (az eddig ott lévõ levegõnél hidegebb)

Kezdem kapisgálni de lehet most butaságot fogok írni. Tehát ha jön egy ciklon és a jelenlegi 5370 méteren -20.5°C fok van. Ha jön egy hidegfront akár 1000-2000-3000 méteren is lehet körülbelül -10°C fok?

Itt vannak a szonda felszállási adatok.
Megtudod nézni, hogy mi tartozik egy-egy szinthez.
Link
Láthatod, hogy a térkép 500hPa-os szintet ad.
Budapesten ez éjfélkor 5370 méter volt és -20,5 fokot mért a szonda.
A másik fontos térkép a 850hPa-os szint, éjjel 1,6 fok volt 1618 méteren. Ezek a ciklonok, anticiklon idején mind-mind változik. Tehát az, hogy hány méteren van az adott légnyomási szint az bizony idõjárás függõ. Nem mindegy, hogy ciklon avagy anticiklon helyezkedik el épp a szonda felszállás idején egy adott térség felett.

Ezeket javaslom így elsõre: Link Link Link

Szép estét mindenkinek! Bocsánat, hogy megint segítséget kérek. Még elég kezdõ vagyok a térképek értelmezésében. Valaki el tudja nekem magyarázni, hogy mik azok a színek a térképen és a számok, meg a betûk? Köszönöm a segítséget elõre is.

"Csökkent látás füst (erdõtûz, gyári tûz, tarlótûz, stb. által) vagy vulkanikus hamu miatt. A látástávolság legfeljebb 5km lehet."

Jó reggelt mindenkinek! Szeretném megkérdezni, hogy mi az a füst által okozott légköri homály?

Köszi!

A csigagyárat más néven (tudományosan) Izlandi minimumnak nevezzük.
Európa idõjárását két állandó akciócentrum az Atlanti-óceán É-i részén elhelyezkedõ izlandi minimum és az
Azori-szigetek környékén lévõ azori maximum határozza meg.
Az észak-atlanti térségben az e két központ közötti nyomáskülönbség (bárikus gradiensnek hívják)
nagysága határozza meg a légcirkulációt, az észak atlanti oszcillációt (North Atlantic
Oscillation - NAO), a mérsékeltövi nyugati szelek erõsségét.
Az izlandi minimum általában decemberben a legerõsebb. Általában júliusig gyengül, majd ismét erõsödésnek indul.
Remélem sikerült érthetõen megfogalmaznom!

Üdv: A levegõ harmatpontját így tudod kiszámolni: 100%- ból elveszed a jelenlegi páratartalmat, azt elosztod öttel és a kapott eredményt kivonod a jelenlegi hõmérsékletbõl! A másik kérdésedre sajnos nem tudok válaszolni. Üdv: Picike

Sziasztok!
Két ismert adatból ki lehet számolni a Td-t? (T2m, Páratartalom) Ha igen hogyan?
Illetve milyen nem annyira bonyolult összefüggésekkel lehet még kiszámolni a Td-t?

És ha derült az ég éjszaka és nincs szél akkor kötelessége a T2m-nek elérni a harmatpontot illetve megközelítenie?

Én úgy tudom, hogy az a hely ahol a ciklonok úgymond sorjában, egy más után több "elkészül",kialakul. Ez általában az Atlanti térség ahová a hideg leszakad.
Aztán lehet, hogy nem az, én így tudom.

Szeretném megkérdezni, hogy mi az a már sokat elmelegett csigagyár ?

Köszönöm!