Meteorológiai társalgó

Nyugatról írtál, amibe beletartozik az egész Nyugat-Dunántúli régió, így Sopron is.
Nem tudhattam, hogy Zalaegerszeg térségéről írtál.

Másrészt a méréseid rendre kiugranak a környék adataihoz képest ( attól még hitelesek lehetnek, nem azt mondom, hogy rosszul mérsz, hisz lehetnek pár vagy néhány évente jelentős csapadékbeli kiugrások szinte az ország bármely részén egyes kistérségekben ), így Zala megye esetében nem reprezentatívak, a valóság lényegesen kevesebb csapadék Zala megyében. 
Te tavaly 700 mm felett mértél, a megyei átlag jó ha van 600 mm, de még a zalaegerszegi kistérségben sem biztos, hogy 600 mm-nél lényegesen több lenne a tavalyi szumma.

Egyébként felém a Pilis is produkált jelentős kiugrást tavaly 2025-ben és előtte 2023-ban is.
Míg 2023-ban én 825,1 mm-t mértem, addig tőlem közel 10 km-re északabbra és 200 méterrel magasabban Pilisszentkereszten 1000 mm körüli volt az éves csapadékösszeg. 
Tavaly pedig én 531,3 mm-t mértem, tőlem alig 20 km-re és 200 méterrel magasabban Pilisszentléleken ( ami egyébként nem önálló település, mint sokan gondolják, hanem néhány évtizede Esztergom része ) kevéssel 700 mm feletti csapadékmennyiség hullott, de a tőlem 15 km-re északra lévő Dobogókő is 666 mm-t jelentett tavaly.

Nyilván éves szinten 100-150 mm különbség az megszokott alacsonyabb pontok és a hegyek között, de a tavalyi év az unikum volt, hisz az év igen nagy része anticiklon uralommal telt és a szomszédos Budai-hegység térségében viszont voltak olyan pontok, ahol síkon alig 400 mm, míg a magasabb pontokon alig 500 mm hullott tavaly.
Tehát elég drasztikus különbségek voltak.

Nem csak a nyárral vannak gondok (persze 2010 óta 15 nyárból 10 országosan is szárazabb volt, és ebben már benne van VasZala felfelé húzó adata), hanem egyre inkább az átmeneti évszakok a hitványak.

Amúgy a csapadék nem azért van ott, mert “sok” a fa, hanem azért van “sok” fa, mert 700-800 mm az éves átlag. A paci a másik irányba megyen

Ki beszélt itt Sopronról? Az én térségem időjárását figyelem, amiben enyhébbek lettek a telek, melegebbek a nyarak, és szélsőséges időbeli csapadékhozamok jellemzik, de itt egyáltalán nem beszélhetünk drasztikus klímaváltozástól, meg új klímáról sem mint ahogy azt sokan írják. 
2022 ben: 863 mm mértem
2023: 900 mm felett
2024: 750 felett
2025: 714 mm
Igen itt is vannak szárazságok nyáron, de ezek mindigis voltak! Nyilván ahogy haladunk kelet felé egyre rosszabb a helyzet.
Egyébként meg mióta is tart az Alföldön a száraz időszak? 2018 óta, ha jól emlékszem. Hogy klíma átlagot lehessen számolni nem elég 8 szárazabb év hanem kell 30 év. Én is észrevettem Sopron, meg amugy az egész Északnyugati országrész szárazabbá válását, ez a legszembetűnőbb talán Kőszegnél ahol korábban az éves átlagos csapadék 807 mm volt. Most jó ha van 700 mm átlagban a városban. Ez annak a bizonyitéka, hogy egyre kevesebb az Atlanti óceán felől érkező frontok, helyette délnyugat felől jön a csapadék nagy része.

És Sopronnal pl. mi a helyzet!? Az smafu! 
Tipik alpokaljai klíma, de már jó 10 éve egyre határozottabban, 5 éve pedig már igen durván jelentkeznek a drasztikus változások a város időjárásában ( szándékosan nem írok klímát, mert ez hosszabb volumenű dolog.

Csak a csapadék példát nézzük : hónapokon át alig hullik csapadék a városban, 2-3 havonta 50 mm, de volt már 5 hónap/60 mm-es adat is, aztán hónapokon át tartó csapadékszegénység után jön egy ciklon, mely 1-2 nap alatt ledob 50 mm-t, utána néhány hónapig átlag körüli mennyiségű csapadék hullott, aztán kezdődik minden elölről. 
Ez neked nem drasztikus változás a korábban jóval kiegyenlítettebb csapadékú városról!?

Bár tudnám, de a magam részéről még tippelni se nagyon merek. Szerintem simán lehet mind a három, bár azt mondják, hogy ezek a folyamatok nem fokozatosan zajlanak le, vannak benne ugrások. Amolyan plató-szerűségek, amik utána valamennyi ideig többé-kevésbé úgy maradnak. Az nagyon valószínű, hogy valami elég komoly történt, mert ahhoz már eleget éltem, hogy van összehasonlítási alapom, ahhoz viszont keveset, hogy ex catedra ki merjem jelenteni, hogy ez már bizony így marad, és tutira ez, meg ez fog történni. Pláne azért, mert szakértője sem vagyok a témának, csak olvasok róla ezt-azt.  Az is igaz, hogy vótmá' ilyen, sőt, még ennél ilyenebb is, de akkor szinte kizárólag a természet keze volt a dologban, sőt, pár száz évvel ezelőtt meg kizárólag természetes folyamatok zajlottak le. Szóval passz. De attól még dögunalom ez a nyamvadt anticiklon-rezsim. 

"nyugaton ahol rengeteg erdő van, csak minimálisan érezni a klímaváltozást"

Ezt azért határozottan vitatnám. Egyrészt a telek nálunk is hasonló mértékben melegedtek, mint az ország többi részén, de azért a nyaraknak sem kell szégyenkezniük, még ha a 40 fokos forróság nálunk ritkább is, mint az Alföldön. Másrészt a csapadék azért eleve hektikus, amikor nálunk több volt, akkor jellemzően az Alföldön sem volt hiány, a száraz évek viszont nálunk is szárazak (még ha kisebb mértékben is, de ennek nem az erdők, sokkal inkább a földrajzi fekvés az oka). Ami pedig a legszembetűnőbb, az a téli hőmérsékleti és csapadékos jelzőnapok határozott visszaesése. Az idei tél ugyan üdítő kivétel volt, de az elmúlt években/szezonokban simán jöttek az 1-2 cm-es maximális hóvastagságok csupán 1-2 hótakarós nappal az Alpokalján, ami a nem hegyvidéki területeket nézve az ország egyik leghavasabb térsége volt régen.

Pontosan, milyen érdekes itt nyugaton ahol rengeteg erdő van, csak minimálisan érezni a klímaváltozást, erdőt kellett volna mindenhova telepíteni és nem lenne ez az Alföldön sem, de lehet ezzel már elkéstek! Az erdő önmagában is növeli az éves csapadékot

Csak röviden:
Én azt gondolom (nyilván rosszul), hogy fákat kellene ültetni, sőt inkább kellett volna. Pl. a bioetanol-kukoricamezőkre, meg úgy nagyjából mindenhová, ahová lehet. Tudom DK már füves sztyeppe, ott kicsit más a helyzet. De állítólag pl. Spanyolország régen 90%-ban erdő volt.
Meg persze beton helyett zöldterület, stb-stb.
Nyilván ez leegyszerűsítés a ne vegyük meg/ne menjünk repülővel/komposztáljunk, stb dolgokat most nem írnám ide.

Az éghajlatváltozás folyamatos, nem pedig most történt. Mindig is változó volt az éghajlat a földön, azaz a B-t kizárnám.  A jövőben is változni fog, és hogy jó vagy rossz irányba, az egyénenként változó lesz, ugye kinek mi a jó vagy rossz.  Sőt, a jó irány egyben rossz irány is. Ha most csapadékosra fordulna az idő, az jó irány lenne, de csak addig, amíg nem okozna belvizeket vagy árvizeket, onnantól ugyan az az irány már rossz lenne.
Továbbra is azt mondom, borzasztó a szárazság, de ennél sokkal rosszabb természeti katasztrófák vannak szerte a világon, így akár még örülhetünk is, hogy ennyivel megússzuk. Tudom, a megÚSZÁS nem a legjobb szó jelen esetben.
Tehát:
D - Az éghajlat változni fog, jó és rossz irányba is. 

Klassz ez a jó idő, de azért néha eshetne. Ha az ember ránéz az előrejelzésekre akkor olybá tűnik, hogy visszatért a régi verkli, azaz hetekig tartó AC uralom Európa jelentős részén, csapadék ezáltal zéró. Hamar rossz vége lehet ennek, ha tartós marad ahogyan történt ez 2025-ben is.