Meteorológiai társalgó

A talajhő erős havazás esetén nem játszik szerepet. A havazás kezdetekor az akkor még olvadó hó az olvadás során elvont hővel igen gyorsan lehűti a talaj felszínét. Így a melegebb talajfelszín kb. csak az első fél órában fogyasztja a havat.  Később a melegebb talajból a hőáram még tudja fogyasztani a havat, de az már csak napi 2-3 cm mennyiséget jelent.

Ráadásul a talajhő nyugaton sem kedvezőbb mint nálad oda mégis 10+ a várakozás…

a szöveges kitér a főváros környékére is:
“ Havazás Csütörtökön a reggeli, délelőtti órákban a Dunántúl északi, északkeleti részén, valamint a főváros térségében síkvidéken általában lepel-3 cm olvadozó hóréteg képződhet, majd a havazás súlypontja fokozatosan az Északi-középhegység térségére helyeződik át. Csütörtök éjfélig a fővárostól északra, illetve az Északi-középhegység térségében ~3-8 cm hó hullhat, de az északi határ közelében, és a magasabban fekvő helyeken, majd estétől a Soproni-hegység térségében is meghaladhatja a lehulló hó vastagsága a 10 cm-t

Takt 0 fok Td -4 fok

Td. max. az esemény alatt +0.2°C lehet szerinte, de szinte végig negatívban. A talaj nem lehet túl meleg, mert a tegnapelőtti 2cm ma tűnt el teljesen. A mai Td. max. is 1°C alatt volt, a magas T csalóka ilyenkor. Ez így nem hinném, hogy a 40cm-ből felzabálna 30-at.
A héten több olyan futása is volt, amikor stimmelt a mm és a cm. Viszont volt több ilyen is, hogy köszönőviszonyban sincsenek.

Azt magyarázza el nekem valaki, hogy a GFS lehulló 41mm csapadékából hogyan lesz mindössze 10cm hó a hótérképén ilyen hőmérséklet mellett?