Csillagászat és űrkutatás

Nagyon jól összefoglaltad a valós helyzetet. A szupernóvák fényessége kapcsán nem sok új fejlemény történt Asimov könyve óta. Ez nem is csoda, hiszen más galaxisokban kis túlzással nap mint nap megfigyelnek a csillagászok szupernóvákat, így jól ismert, hogy mire képesek és mire nem. A Betelgeuze robbanása esetén valóban a teliholdhoz hasonló fényerõ a reális, nem több. (Belenézni tényleg nem lenne ajánlatos, mert ez a fény nem egy nagyobb felületre oszlana el, mint a Holdnál.)

Annyit hozzátennék, hogy a szupernóva-jelöltek sorrendje nem annyira idõbeli, inkább valószínûségi sor. (Az Éta Carinae a következõ legvalószínûbb közeli szupernóva, de azért bõven van rá esély, hogy a Betelgeuze, vagy valamelyik másik jelölt megelõzze. A kialakulás elõzményeirõl sajnos nem tudunk annyit, hogy errõl biztosabbat mondhassunk.)

Ez a mondat is fura egyébként a cikkben:
"A fizikus számításai alapján ez akár a jövõ év során is bekövetkezhet, azonban tény, hogy a hatalmas távolság miatt – körülbelül 640 fényévnyi távolságra – sok idõre lesz szükség, mire a sugarak eljutnak a Földre."

[honnan tudja, hogy nem következett be már 639 éve, és nem lesz itt egy éven belül a fénye?]

Mit szóltok ehhez hozzáértõk,mennyi a valóságalapja? Link