Korábban a napfénytartamra vonatkozó érdekességekről már írtam, ezúttal a mögöttünk hagyott időszak csapadék- és hóstatisztikájával kapcsolatban következik néhány adat Budapest-Ferihegy/Pestszentlőrinc térségéből.

Röviden összefoglalva, nemcsak hogy a nap sütött a megszokottnál jóval kevesebbet az elmúlt hónapokban, hanem igen sokszor hullott valamilyen csapadék, és régóta nem látott erős hószezonnak is szemtanúi lehettünk.

Csapadék szempontjából - kis csalással - ismételten nem egész naptári hónapokat vizsgálok, hanem egy kiválasztott intervallumot, de így szemléletesebb a dolog. A november 11. és február 23. közötti időszak a legmegfelelőbb e célra (eléggé jól elhatárolhatóan, ugyanis november első dekádja még többé-kevésbé szárazon telt el, majd pedig néhány nappal ezelőtt egy nagyon markáns választóvonallal, úgy tűnik, tartós száraz időszak vette kezdetét), ez összesen 105 nap. Ebből 85 napon hullott legalább nyomnyi csapadék (az esetek 81%-a, azaz majdnem pontosan 4/5-e), ezen belül 48 napon mérhető mennyiség (az esetek 46%-a).
Ezek eredményeként az összmennyiség az adott hónapokban 58+9+40+30 = 137 mm lett.
A sokéves átlagokhoz viszonyítva a csapadékos napok száma 22%-kal, a mérhető csapadékú napoké 15%-kal lett több a megszokottnál, míg az összmennyiségben 7%-os elmaradás tapasztalható.
Ennek alapján tehát elsősorban a kis csapadékú napok miatt lett olyan a szezonunk, amilyen, azaz nagyon sok napon hullott nyom - néhány tized mm-nyi mennyiség.

Ami az alakiságot illeti, a szezon eddigi részében 34 napon jegyezhettünk fel hócsapadékot (havazás, hózápor, szemcsés hó, fagyott eső), ez ritkán látható módon hajszálra megegyezik a sokéves átlaggal.
4 napon alakult ki ónos csapadék (eső vagy szitálás), ez viszont csak 44%-a a megszokottnak.

Végül pedig következzenek a hótakaróra vonatkozó statisztikák a lőrinci megfigyelések alapján.
A teljesen nullás november és december után az újév első napjára megérkezett a hó, amely aztán 26 napig el sem olvadt, majd ehhez februárban még 4 nap adódott hozzá. Ez mindösszesen 21 hótakarós és 9 foltos napot jelentett. Ezek a számok tökéletesen megfelelnek egy teljes szezonális (azaz már a márciust és az áprilist is magába foglaló) sokéves átlagos összegnek, legalábbis amennyiben a XXI. századi szegényesebb statisztikát tekintjük.
Ha a XX. századi történelmi átlaghoz viszonyítunk, akkor viszont ez a 21+9 nap a sokéves értékeknek csak mintegy 2/3-át teszi ki.
Ezzel együtt a télkedvelők természetesen mégsem lehetnek elégedetlenek, hiszen egyrészt ennyi hótakarós jelzőnap a 2018-19-es szezon óta nem alakult ki errefelé, sőt az azóta eltelt telek ugyebár általában igen pocsék teljesítményt nyújtottak.
Másrészt az idén elért maximális hóvastagság 19 cm volt - ehhez hasonló értékhez pedig még többet kell visszalapozni, egészen pontosan a 2009-10-es szezonig.