Itt írtam ebben a témában pár napja, igaz, csak Budapestről.
Link

Az egész napfénytartam-témával az a probléma, hogy nem igazán vannak hivatalos homogén adatsoraink.
A múlt század elejétől ugyebár a 2000-es évekig mértek, ahol mértek a hagyományos Campbell-Stokes-féle gömbbel (megjegyzem, már az sem volt maga teljesen homogén, kezdve az állomásáthelyezésektől, az esetleges kitakaró, zavaró objektumok meglététől a használt szalag minőségén, átégési képességén át a kiértékelés módjában jelentkező észlelői szubjektivitásig).
Aztán megjelentek a globálsugárzásból számított automata adatok, amelyeket sok kritika illetett, illetve a mai napig illet - ami még nem is lenne akkora baj, de 2013-ban gyakorlatilag egy tollvonással megszüntették a hagyományos mérést, az automatával való megnyugtató homogenizáció nélkül. (Néhány állomáson nem hivatalos jelleggel még mindig folynak a mérések egyébként.)
Majd a 2020-as években bekerült a szakmai köztudatba itthon is a műholdas mérésekből számított módszer, ezt lehet jelenleg is elérni a honlapon. Ez utóbbi módszerre többen is esküsznek, nos hát én végeztem vizsgálatokat több állomásra a 3 féle adathalmazzal kapcsolatban - maradjunk annyiban, leginkább alma, körte és mondjuk dinnye vagy nem tudom minek az esete forog fenn... Tehát a lényeg, hogy hivatalos homogén adatsoraink Magyaroroszágon nincsenek, ez sajnos tény.
Mivel nekem több aggályom is van a műholdas megoldással, így a jelenlegi automata adatokhoz próbáltam hozzáilleszteni a régi szalagos méréseket, ezzel a 'nem hivatalos, homogén" adatsorral dolgozom.

És akkor némiképp válaszolva a kérdésre is. nevet
A linkelt hozzászólásban szándékosan nem tértem ki a naptári havi óraösszegekre, ugyanis az a helyzet, hogy bármilyen sötét, borult hónapokat is élünk, bizony minden hónapban adódott néhány olyan nap, amely eléggé felfelé húzta a havi végeredményt (télen az alacsony sokéves átlagos óraszám miatt ez ugye nem nehéz, elég, ha van néhány napunk 6-8 órás napsütéssel, máris ott vagyunk az átlag közelében). Ezért emeltem ki inkább önkényesen egy időszakot, mely jobban leírja a mostani heteket-hónapokat.
Másrészt, ahogy pl. a hőmérsékletnél, a napfény esetén is nagyon nagy szerepe van annak, hogy milyen bázisidőszakot választunk, a XXI. században tapasztalható óriási növekedés miatt.

Ezért az alábbiakban az egyes hónapokra megadom a fővárosra sorban
- az 1912-2000 közötti sokéves átlagot,
- a 2001-25 közötti átlagot,
- hogy valami igazán érdekes is legyen benne, a 2021-25 közötti átlagot,
- végül a mostani szezon adatát.

Íme:
- november: 72 - 91 - 93 - 84 óra
- december: 51 - 67 - 70 - 41 óra,
- január: 68 - 84 - 109 - 60 óra,
- február: 99 - 111 - 140 - 10 óra (a mai nappal bezárólag).

Akkor tehát tessék kihámozni, hogy ez most milyen szezon is: közel átlagos, kevéssel átlagos alatti vagy drasztikusan átlag alatti. kacsint