Modell-iskola

Szakmai témák 1 013 hozzászólás
Miskolc
#313
Snowhunter írta #312

LeviG linkelte be eme oldalt még eme héten a hosszútávú fórumba, tõle kérdezz!

Eddig senki nem tudta megfejteni a rejtélyt! Én is hiába próbálkozom, nem tudom mi a pláne ezekben a térképekben..., remélem valaki tudja értelmezni és megosztja velünk.
Mályi
#312
Anarki írta #311

Itt van egy oldal: http://meteocentre.com/models/modelsdiag_eur_e.html (ezen az oldalon van egyébként a ciklonpálya elõrejelzés is) Található itt egy ilyen részlet: "Dionysos diagnostics : GEM and GFS (free…

LeviG linkelte be eme oldalt még eme héten a hosszútávú fórumba, tõle kérdezz!
Miskolc
#311
Itt van egy oldal: Link (ezen az oldalon van egyébként a ciklonpálya elõrejelzés is)

Található itt egy ilyen részlet: "Dionysos diagnostics : GEM and GFS (free registration)"

Megfogtam magam és regisztráltam (ingyenesen). Elég sok térképet meg lehet nézni a nyomással, hõmérséklettel és örvényességgel kapcsolatosan is. Minden térképen feltünnek a piros és fekete vonalak.

Már nézegetem egy ideje, de még mindig nem tudtam rájönni pontosan, hogy mire valóak ezek a térképek! Valaki, aki illetékes segíthetne megérteni.

Elsõ körben azt vettem ki, hogy valami összehasonlítások vannak a térképen és valamiféle trendeket próbál megjeleníteni. Persze ez csak találgatás részemrõl...
#310
svadasz írta #309

Most is látható bármelyik európai rácspontot kiválasztva a "törés" a görbén. A törés utáni viselkedés bármilyen lehet. Található olyan európai rácspont, ahol a fáklyát nézve valamelyest együtt fut az operatív a többi…

Akkor tehát véletlen...
Erre voltam kíváncsi.nevet
#309
antibulvár írta #308

"Többször elõfordul ilyesmi T850-nél a GFS-nél?" Azt hiszem, nem ez volt az elsõ eset...:) Azt nem állítom, hogy mindig ilyen szignifikáns az eltérés, de ha emlékeim nem csalnak (sajnos én nem szoktam elmentegetni…

Most is látható bármelyik európai rácspontot kiválasztva a "törés" a görbén. A törés utáni viselkedés bármilyen lehet. Található olyan európai rácspont, ahol a fáklyát nézve valamelyest együtt fut az operatív a többi EPS taggal:
Link
Van ahol eltér:
Link
Az operatív EPS átlagtól való eltérése és esetenként jelentõs eltérése megszokott - minden modellnél.

(Maga a törés - hogy nem folytonos a zöld vonal - a GRADS adat-megjelenítésébõl (is) fakad).
#308
met4ever írta #307

Hú ez felettébb érdekes példa! :) Elsõre simán azt mondanám, hogy egy felbontásváltozástatásnak nem kellene szükségszerûen ekkora hatással lennie a T850-re. Más paraméterre, mint pl. csapadék, 2 m-es hõm, stb.…

"Többször elõfordul ilyesmi T850-nél a GFS-nél?"

Azt hiszem, nem ez volt az elsõ eset...nevet
Azt nem állítom, hogy mindig ilyen szignifikáns az eltérés, de ha emlékeim nem csalnak (sajnos én nem szoktam elmentegetni ezeket, de jól is jönnének most!), akkor volt már olyan, hogy a felbontás változtatása után "szállt el" az operatív.

Persze ha kis számban fordul elõ, akkor könnyen lehet, hogy tényleg véletlen a dolog, és azonos vagy közel azonos valószínûséggel fog elszállni a 384 óra bármelyik idõpillanatában.

Mostantól majd figyelni fogom!
(És a legközelebbi num. elõre. órán megkérdezem Horányi kollégát, mi a véleménye a dologról - hátha egy szinoptikus számára is érthetõ módon el tudja magyarázni. kacsint )
Reading
#307
antibulvár írta #306

Valaki, aki jobban ért a modellezéshez, magyarázza már el nekünk, mezei szinoptikusoknak, hogy ez mitõl van!:) http://91.121.93.17/pics/MT8_Budapest_ens.png Arra gondolok, hogy az operatív láthatóan ott törik meg, ahol…

Hú ez felettébb érdekes példa! nevet

Elsõre simán azt mondanám, hogy egy felbontásváltozástatásnak nem kellene szükségszerûen ekkora hatással lennie a T850-re. Más paraméterre, mint pl. csapadék, 2 m-es hõm, stb. egyértelmûen hatással van a felbontás, de T850???
Úgyhogy lehet simán véletlen is, hogy pont a felbontásváltozásnál "történik valami" a modellel... Egyébként ezzel nincs tlejesn egyedül, egy-két tag is elkezd akkortájt melegedni, de kisebb mértékben.

Többször elõfordul ilyesmi T850-nél a GFS-nél?

Szerk: az is érdekes, hogy a kontrol futás (vastag kék az ábrán), amit direkt azért futtatnak, hogy látható legyen, hogy csupán a felbontás eltérésnek mekkora hatása van a modell kimenetre, kb együtt fut a nagyobb felbontású fõ GFS futással, és amikor az utóbbit "átállítják" a kontroll felbontására, azaz onnantól már azonos felbontással futnak, akkor pont ellentétes irányba lõnek ki.... Hmm...
Gyanús ez nevet
Lehet nem szabadna csak így változtatgatni a modell felbontását futtatás közben? (GFS fõfutás)
#306
Valaki, aki jobban ért a modellezéshez, magyarázza már el nekünk, mezei szinoptikusoknak, hogy ez mitõl van!nevet
Link

Arra gondolok, hogy az operatív láthatóan ott törik meg, ahol a felbontását 0,5 fokosról 1 fokosra változtatják - és utána teljesen külön "életet" kezd el élni, igen valószínûtlenül eltávolodva a többi tagtól. Ekkora eltérést okoz(hat) a felbontásbeli változtatás? Vagy ez csak véletlen, hogy ott van a törés?
Tolmács
#305
met4ever írta #304

A színek pontosan ezt jelölik, az ensembele tagok szórását az egyes rácspontokra. Az átlagmezõt a vonalak jelenítik meg. Ahol nagy a szórás, ott kisebb az átlagmezõ beválásának megbízhatósága, míg a kis szórású helyeken…

Aha, akkor jól sejtettem. Köszi! nevet
#304
Salo írta #303

A Standardabwiechung valamiféle hibát, vagy bizonytalanság-szerût ábrázol; szerintem azt, hogy az adott rácsponton a tagoknak mekkora a szórása.

A színek pontosan ezt jelölik, az ensembele tagok szórását az egyes rácspontokra. Az átlagmezõt a vonalak jelenítik meg. Ahol nagy a szórás, ott kisebb az átlagmezõ beválásának megbízhatósága, míg a kis szórású helyeken (az ábrán fõleg délen) sokkal nagyobb az esélye, hogy az átlagmezõ által jelölt 500 hPa geopot.érték jön be, hisz az egyes tagok csak "kicsit" szórnak ezen átlag körül.

Ez gyakorlatilag a fáklya térképes változata. Míg a fáklya 1 rácspontra vonatkozóan több idõpontot mutat, addig ez egyetlen idõpontra sok rácspontot.
Tolmács
#303
Anarki írta #302

Ezek a térképen mit jelentenek a színek? http://www.wetterzentrale.de/pics/Rz500s4.gif a vonalakat azt értem...

A Standardabwiechung valamiféle hibát, vagy bizonytalanság-szerût ábrázol; szerintem azt, hogy az adott rácsponton a tagoknak mekkora a szórása.
Domoszló
#301
svadasz írta #300

Fejlesztések a GFS modellel kapcsolatban - idén decembertõl operatívan élnek a változások: http://www.nws.noaa.gov/os/notification/tin09-32gfs_changes.txt GFS Ensemble részét érintõ változások:…

Kíváncsi vagyok mennyire fogja pozitívan befolyásolni az elõrejelzéseket. Ilyen fejlesztés egy ideje nem volt, és a statisztikában ( Link ) sem láttam, hogy lettek volna párhuzamos teszteredmények..

..de most hogy jobban szétnéztem mégis van:
Link
#300
Fejlesztések a GFS modellel kapcsolatban - idén decembertõl operatívan élnek a változások:
Link
GFS Ensemble részét érintõ változások:
Link
Itt kiemelendõ:
"THE PRODUCT GENERATING PROCESS ID IN THE GRIB ENCODING OF THE
GEFS AND NAEFS PRODUCTS AVAILABLE ON THE NCEP AND NWS FTP
SERVERS WILL BE CHANGED FROM 80 TO 107 FOR THE GEFS PRODUCTS
AND FROM 80 TO 114 FOR THE NAEFS PRODUCTS. "
#298
A minõséget meg kell fizetni, bár megismétlem: tapasztalataim szerint csak 72 órás idõtávon belül jobb az ECM.
Ezen belül lehetne elemezni több szempont alapján ezeket, mivel nem minden területen teljesen egyértelmû a dolog.
Igaz, a hosszabb távú elemzés (minden évszakot beleértve) vezethetne csak kielégítõ eredményre.
Én csupán megosztottam a tapasztalataimat Veletek! Ennek ellenére szintúgy hasznosítom a GFS-t. nyelvnyujtas zivatar hideg laza
Domoszló
#297
JoeJack írta #289

www.wetter24.de Regisztrálni kell, ami kb. fél perc, aztán már nézegetheted is az ECMWF-et :) Elég sok térkép elérhetõ.

A nyers output lenne igazán értékes, ahogy Hoosier is írja.

És tényleg, még a felbontásuk sem ugyanaz, a GFS 0.5, az ECM 0.25 fokos ha jól tudom. Egy összetett földrajzi területen, mint a Kárpát-medence sokat jelenthet.
#296
Modellezõ írta #292

Egy barátom által tavaly 3 hónapon keresztül volt módom hozzáférni az ECMWF adataihoz. Kizárólag saját használatra. A csapadék-eloszlás, felhõzet, hõmérséklet (2m) és szélviszonyok (10m) tekintetében tanulmányoztam ezt…

Jó, így más a szituáció, de úgy tudom elég borsos ára van, ha a komplett gribeket akarod megvásárolni magánszemélyként.
#295
Modellezõ írta #294

Nem kérdõjelezem meg, hogy igaz, az OMSZ viszont nem igazán szokott büszkélkedni a GFS-el. (És más európai intézetek sem igazán.) Nem igazán tudnék olyan meteorológiai intézetet említeni, melynek honlapján akár csak…

Ha jól tudom azok az országok amelyek tagjai az ECMWF-nek tagdíjat fizetnek. Ebbõl a tagdíjból végzik az ECMWF modell fejlesztéseit (is). Üzletpolitikai szempontból ha már fizet egy szolgálat valamiért, miért ne használná azt?

Más.

Ma már ugye más az ECMWF horizontális és vertikális felbontása, mint a GFS-é, így az összehasonlítás elég nehézkes. Ráadásul mások is benne a különbözõ fizikai parametrizációs csomagok, felszíni információk, valószínûleg nem mindegyik modellben van benne ugyanaz az állomás adat és még sorolhatnánk, hogy mi miatt lehet különbség két modell között és mi miatt nehéz két modellt - amik ennyire eltérnek egymástól - jól összehasonlítani. Lehet, csak a kapott eredményt óvatosan kell kezelni, illetve elegendõen hosszú idõtáv szükséges a vizsgálathoz.
#294
JoeJack írta #291

Az OMSZ nem csak az ECM-et használja és valószínûleg a többi intézet szintén így van ezzel. Szövegértés hiánya vagy csak egyszerûen elkerülte a figyelmedet svadasz írása?…

Nem kérdõjelezem meg, hogy igaz, az OMSZ viszont nem igazán szokott büszkélkedni a GFS-el. (És más európai intézetek sem igazán.)
Nem igazán tudnék olyan meteorológiai intézetet említeni, melynek honlapján akár csak említés szintjén is felvetõdne a GFS. (Ez vonatkozik a többi, igen gyenge globális modellre is.)
#293
Modellezõ írta #292

Egy barátom által tavaly 3 hónapon keresztül volt módom hozzáférni az ECMWF adataihoz. Kizárólag saját használatra. A csapadék-eloszlás, felhõzet, hõmérséklet (2m) és szélviszonyok (10m) tekintetében tanulmányoztam ezt…

Hát ez rendkívül érdekes, mert a hivatalos statisztikák épp az ellenkezõjét mutatják. Azaz rövidtávon nincs szignifikáns különbség, kb. 1 héten túl már jobb egy picivel az ECM. Na persze, ha nem csak a fõfutást nézik, mert az önmagában gyengus 1 hét fölött.

3 hónap egyébként édeskevés, lehet, hogy pont olyan évszakban vizsgálódtál, amikor az ECM jobb, míg egy másikban már más eredményt kapnál.
#292
hoosier írta #286

Azt vedd figyelembe, hogy a GFS az amerikai adófizetõk pénzébõl fut, és így jogosan érhetõ el az interneten az output "ingyen". Ha pedig kutatsz és regi-modellek vizsgálatával foglalkozol akkor magánszemélyként elég…

Egy barátom által tavaly 3 hónapon keresztül volt módom hozzáférni az ECMWF adataihoz. Kizárólag saját használatra.
A csapadék-eloszlás, felhõzet, hõmérséklet (2m) és szélviszonyok (10m) tekintetében tanulmányoztam ezt a globális modellt, a Kárpát-medencére vonatkoztatva.
Különféle statisztikai számításokat végeztem, melyeket még rá kellene vinni számítógépre, de ez idõ hiányában eddig még nem nem valósult meg.
Annyi egyértelmûen látható, hogy 72 órás intervallumon belül az ECM - a fentebb felsorolt paraméterek terén, s az esetek 70-80%-ában - egyértelmûen lealázza a GFS-t.
Középtávon az ECM "elõnye" viszont elolvad. Sõt, minimális mértékben jobb a GFS.
#291
Modellezõ írta #290

Bocs, valóban a saját véleményem, lehet, rosszul fogalmaztam! Csak egy kérdésem lenne: az OMSZ (és a legtöbb európai nemzeti meteorológiai intézet) miért az ECM-et használja? Miért nem a GFS-t? Sok pénzt…

Az OMSZ nem csak az ECM-et használja és valószínûleg a többi intézet szintén így van ezzel. Szövegértés hiánya vagy csak egyszerûen elkerülte a figyelmedet svadasz írása? Link Vagy esetleg nem tudod, hogy svadasz az OMSZ veszélyjelzõ meteorológusa? Ezeken kívül más lehetõségre nem tudok gondolni.


Ami a legrosszabb, hogy statisztikát, elemzést még mindig nem láttunk tõled, amivel tényszerûen tudnád igazolni a dolgot.
#290
Snowhunter írta #284

Egyetértek, semmi kézzelfogható cáfolat, csak vélemény. Így véleményként kezelendõ, ám aként illene tálalni.

Bocs, valóban a saját véleményem, lehet, rosszul fogalmaztam!

Csak egy kérdésem lenne: az OMSZ (és a legtöbb európai nemzeti meteorológiai intézet) miért az ECM-et használja? Miért nem a GFS-t? Sok pénzt megspórolhatnán(a)k.
Meglehet, hogy van rá ésszerû magyarázat, éppen ezért kérdezem.
Domoszló
#287
Modellezõ írta #282

Ilyen gyenge felbontás mellett nem hiszem, hogy jó prognózist lehet készíteni a GFS-bõl. A regionális modellekkel pedig az a baj, hogy túlnyomórészt a GFS-re alapoznak (mert ingyenes). Lényegében hibás kezdetrõl…

Ez túlzás.
Ha nézel egy verifikációt, akkor azért nem ilyen rossz a helyzet.
#286
Modellezõ írta #282

Ilyen gyenge felbontás mellett nem hiszem, hogy jó prognózist lehet készíteni a GFS-bõl. A regionális modellekkel pedig az a baj, hogy túlnyomórészt a GFS-re alapoznak (mert ingyenes). Lényegében hibás kezdetrõl…

Azt vedd figyelembe, hogy a GFS az amerikai adófizetõk pénzébõl fut, és így jogosan érhetõ el az interneten az output "ingyen".
Ha pedig kutatsz és regi-modellek vizsgálatával foglalkozol akkor magánszemélyként elég drága, hogy ECMWF adatokat vásárolj kiindulásnak. kacsint
Nagyatád
#285
Modellezõ írta #282

Ilyen gyenge felbontás mellett nem hiszem, hogy jó prognózist lehet készíteni a GFS-bõl. A regionális modellekkel pedig az a baj, hogy túlnyomórészt a GFS-re alapoznak (mert ingyenes). Lényegében hibás kezdetrõl…

0,5° mióta gyenge a egy globális modellnél?

Amúgy az ECMWF is elérhetõ már ingyen...
Mályi
#284
tigger22 írta #283

Tele van általánosságokkal a hozzászólásod. Amennyiben érdemben szeretnél errõl a témáról beszélni, elengedhetetlenek a konkrétumok, tények, táblázatok, esettanulmányok...

Egyetértek, semmi kézzelfogható cáfolat, csak vélemény.
Így véleményként kezelendõ, ám aként illene tálalni.

#283
Modellezõ írta #282

Ilyen gyenge felbontás mellett nem hiszem, hogy jó prognózist lehet készíteni a GFS-bõl. A regionális modellekkel pedig az a baj, hogy túlnyomórészt a GFS-re alapoznak (mert ingyenes). Lényegében hibás kezdetrõl…

Tele van általánosságokkal a hozzászólásod. Amennyiben érdemben szeretnél errõl a témáról beszélni, elengedhetetlenek a konkrétumok, tények, táblázatok, esettanulmányok...
#282
svadasz írta #281

Én erre "az USA szégyene" modellre alapozva nem kevés prognózist alapoztam és jól bevállt... ugyanez igaz a másik globális modellre is. Van, amikor az egyik, van amikor a másik jó éppen abban a szituációban... Tudni…

Ilyen gyenge felbontás mellett nem hiszem, hogy jó prognózist lehet készíteni a GFS-bõl. A regionális modellekkel pedig az a baj, hogy túlnyomórészt a GFS-re alapoznak (mert ingyenes). Lényegében hibás kezdetrõl indulnak.
Az ECMWF nem hiába fizetõs. A minõségi szolgáltatásért fizetni kell.
A GFS hatóránként egymással szöges ellentétben álló prognózisokat képes produkálni. Az ECM sokkal stabilabb ebbõl a FONTOS szempontból.
A GFS védhetetlen, mivel a konfiguráció tekintetében minden tekintetben gyengébb az ECM-nél.
A GFS a középkort, az ECMWF az legfejlettebb technikát képviseli. Szerintem.
Ebben valószínûleg vitatkozni fogunk vidám
#281
Modellezõ írta #279

Igaz. De vajon figyelnek-e arra az ebben illetékesek, amit Te leírtál? Amennyiben igazán odafigyelnének, akkor pl. a WRF-nek pl. nem a 3-as, hanem legalább a 10-es verziónál kellene tartania. Fõleg abban az esetben,…

Én erre "az USA szégyene" modellre alapozva nem kevés prognózist alapoztam és jól bevállt... ugyanez igaz a másik globális modellre is. Van, amikor az egyik, van amikor a másik jó éppen abban a szituációban... Tudni kell, hogy mire érdemes használni egy nem hidrosztatikus modellt, és egy hidrosztatikus modellt.


#280
Modellezõ írta #279

Igaz. De vajon figyelnek-e arra az ebben illetékesek, amit Te leírtál? Amennyiben igazán odafigyelnének, akkor pl. a WRF-nek pl. nem a 3-as, hanem legalább a 10-es verziónál kellene tartania. Fõleg abban az esetben,…

A GFS rövidtávon legalább olyan jó, mint az ECMWF, ha lenne idõm akár 100 példát is össze tudnék gyûjteni az igazam bizonyítására, de azt hiszem erre nincs szükség, hiszen ezt már szakemberek is kifejetették a fórumokban többször is. Hogy középtávon jobb-e az ECMWF, azt sajnos nem tudom, hiszen abból nekem csak a fõfutás látható, fáklya nem.

Ajánlom a témában svadasz írásait.

Szerk.: látom be is futott, akkor én megyek is nevet
#279
Cauchy írta #278

Persze, hogy van. És aki érti, hogy a modellkimenetet hogy kell értelmezni, az tudja, hogy egyetlen elõrejelzésbõl nem lehet egy modell eredményességét, jóságát megállapítani, ahhoz az elõrejelzések sorozatának…

Igaz. De vajon figyelnek-e arra az ebben illetékesek, amit Te leírtál? Amennyiben igazán odafigyelnének, akkor pl. a WRF-nek pl. nem a 3-as, hanem legalább a 10-es verziónál kellene tartania.
Fõleg abban az esetben, amikor a GFS-re alapoznak. A GFS rövid távon sokkal gyengébb az ECMWF globális modellnél. Középtávon természetesen elmosódik ez a nagy különbség.
A GFS - szerintem - az USA egyik szégyene. Én nem égetném magam vele, az biztos.
Pécs
#278
Modellezõ írta #277

A modellek által felvázolt jövõképnek egyáltalán van valami közük a megvalósult idõjáráshoz? A mai napra szóló csapadék-elõrejelzések pl. az északkeleti országrészre alig jeleztek csapadékot, ennek ellenére számottevõ…

Persze, hogy van. És aki érti, hogy a modellkimenetet hogy kell értelmezni, az tudja, hogy egyetlen elõrejelzésbõl nem lehet egy modell eredményességét, jóságát megállapítani, ahhoz az elõrejelzések sorozatának statisztikai vizsgálata szükséges.
Ha mondjuk 10-bõl 9-szer nem találja el a csapadékot, akkor elképzelhetõ, hogy nem jó a modell.
#277
A modellek által felvázolt jövõképnek egyáltalán van valami közük a megvalósult idõjáráshoz? A mai napra szóló csapadék-elõrejelzések pl. az északkeleti országrészre alig jeleztek csapadékot, ennek ellenére számottevõ (területi átlagban 5 mm feletti) mennyiség hullott.
Hogy egy aznapi, 06 UTC-s (GFS) futás sem képes ezt elõrejelezni, az már botrányos. (Az összes modell bukott ebbõl a szempontból, a GFS/ECMWF-tõl a WRF/ALADIN-ig). beteg
Martonfa
#275
Nem is tudtam, hogy a microburst sebességére is van képlet:

WINDEX (WI) is computed as follows:

WI=5[hm*rq(tau-négyzet - 30 + ql -2qm)](0,5 hatványon)

where:
WI = maximum wind gust (knots)
Hm = height of the melting level (km)
Ql = mean mixing ratio in lowest 1 kilometer (g/km)
Qm = mixing ratio at melting level (g/km)
tau = Lapse rate from melting level to surface (°C/km)
Rq = QL/12 but the value for RQ may not exceed 1
nevet
Mod: Most kaptam a hírt, hogy nem jelenik meg a kép. Valószínûleg regisztrálni kell ehhez a Link oldalra.
Budapest XI.
#274
hoosier írta #273

Köszönöm! :) Most nagyon agyalok egy Ubuntus váltáson, nem tudom, hogy azzal mennyire lehet összehozni a WRF-t, ill. mennyire kell(ene) parancssorokkal küzködni. Kezdeti- és peremfeltételeket tudnék ERA-40 reanalízises…

Így van!
A nimbus.elte.hu oldalon az oktatás címszó alatt néhány apróságot is találsz (grib fájlokról is), ami további válaszlehetõséget is rejt.
#273
Miso írta #272

Egy normális modell lefutásához másfél óra szükséges. A meteorológusok LINUX/UNIX rendszereken futtatják. Én most nem mennék bele ennek részleteibe és miértjeibe, de azt jobb ha tudod, hogy nagyságrendekkel nehezebb…

Köszönöm! nevet Most nagyon agyalok egy Ubuntus váltáson, nem tudom, hogy azzal mennyire lehet összehozni a WRF-t, ill. mennyire kell(ene) parancssorokkal küzködni. Kezdeti- és peremfeltételeket tudnék ERA-40 reanalízises grib fájlokból szerezni. Csak attól félek, amit írsz, hogy a végeredményt tudni kell kezelni... nevet
Budapest XI.
#272
hoosier írta #271

Sziasztok! Valaki próbálkozott már WRF otthoni kísérletezõ futtatásával Windows alatt? :D Vagy ez túl elvetemültnek tûnik...?

Egy normális modell lefutásához másfél óra szükséges. A meteorológusok LINUX/UNIX rendszereken futtatják. Én most nem mennék bele ennek részleteibe és miértjeibe, de azt jobb ha tudod, hogy nagyságrendekkel nehezebb lefagyasztani, mint a windows gépet. Ha otthon lecserélnéd a géped operációs rendszerét, akkor ki is próbálhatod és lesz egy saját modelled nevet
Bár nem vagyok annyira biztos, hogy a perem-,kezdeti feltételeket a modellnek olyan könnyen meg tudnád adni! No persze a modell lefutásakor "millió egy" file is keletkezik, amelyekrõl nem biztos, hogy tudni fogod elsõre, hogy mi micsoda.
#269
LeviG írta #268

Erre asszem a Thermal Front Parameter-t (TFP) is szokták használni. Itt van róla pl. egy kis leírás: http://ams.allenpress.com/perlserv/?request=get-document&doi=10.1175/1520-0442(2001)0142.0.CO;2&ct=1

A link nem mûködik, de köszönöm, ezzel az információval már utána tudok nézni. nevet
Domoszló
#268
tjanos88 írta #257

Egy hidegfrontot ugye a pszeudo ekvipotenciális hõmérsékleti térképpel is meg lehet határozni. Ilyen formában? http://people.inf.elte.hu/tojpaat/Egyeb/MetNet%20cuccok/gfs00_Pseudo850_114_front.JPG Ha mégsem, akkor tudna…

Erre asszem a Thermal Front Parameter-t (TFP) is szokták használni. Itt van róla pl. egy kis leírás: Link
Mályi
#266
tjanos88 írta #265

Még egy kérdésem lenne: Ez egy igazi nyereghelyzet? http://people.inf.elte.hu/tojpaat/Egyeb/MetNet%20cuccok/nyereghelyzet.png Amit olvastam róla: "Területén gyakori a köd, a szél általában nagyon gyenge. Nyáron azonban…

Jó felismerés, pont az általad belinkelt idõpontban vesz fel klasszikus nyereghelyzeti áramlást fõként a Kárpát-medence nyugati része.
#265
Még egy kérdésem lenne:
Ez egy igazi nyereghelyzet? Link
Amit olvastam róla:
"Területén gyakori a köd, a szél általában nagyon gyenge. Nyáron azonban a nyereg területén gyakoriak a helyi zivatarok, amelyet a talaj felmelegedésétõl az inverziók hiányában kifejlõdõ konvekciók okoznak. ... A szelek deformációs mezeje nagy jelentõségû a szinoptikus folyamatokban, minthogy a frontok képzõdése és feloszlása bennük folyik le."
Makainé Császár Margit, Tóth Pál - Szinoptikus meteorológia I.