Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
Sopron
#863
KP! Az lehetetelen. 400W/m2 az már komoly luxértéknek felel meg. 303W/m2-nél 40klux-os fény van, s 20klux-tól van beállítva a gyári érték ahonnan napsütést érzékel. De biztos 40W/m2-t akartál írni! De azért kösz! Valakitõl nem tudnád ezt megkérdezni, mert ezek a legújabb mûszerek klux alapján állapítják meg a napsütéses órák számát, s ehhez nekem pontosan kellene a kiinduló érték.
Sopron
#861
KP! Nem tudod mennyi az az értek, az a luxérték amitõl már napsütést regisztrálunk. A mûszerem beállításához kellene, de sajnos én már nem emlékszem és nem találom sehol. Biztos, hogy 7klux körül van mert most 7.25klux és még süt a Nap!
Szeged
#853
Lenne egy kérdésem KP! Mikor még ide regisztráltam a metnet-be jórégen akkor még más volt az e-mail címem az már meg is szûnt,mert freemail volt. És amikor leadjuk az elõrejelzést a versenybe akkor e-mailban elküldi a rendszer a leadott tippet, de én azt nemtudom megnézni, így ha lehet akkor átkéne rakni a regisztrációs mailcímem a [email protected] -ra, hogy letudjam ellenõrizni, hogy mit is adtam le,mert most is elfelejtettem!nevet. Köszi!
Domoszló
#852
Hm. Ez érdekes. nevet Azt ma láttam, hogy egy kondenzcsík ketté vált, és hullámok keletkezett benne, a tegnapelõtti nagy szélben pedig volt 1-2 felhõfoszlány is, amit láthatóan a szél alakított hullámformájúvá.
#851
Levig- a Mátra térségében télen és az átmeneti évszakokban gyakran jön létre légköri hullámjelenség, erre esély legközelebb éppen holnap 5-én van. Ezért minden ünnepi külsõség nélkül kinevezlek 1. számú hullámmegfigyelõnek- semmi plusz munkával nem jár csak ilyenkor érdemes gyakrabban felnézni az égre és a fotózás is élményszámba mehet...
Szolnok
#843
Sokszor hallom, olvasom, amit Amigó írt, hogy pár évtizeddel régebben még "igazi" telek voltak - de az adatokat nézve ez nem olyan egyértelmû. Volt egy-két rendkívül hideg tél akkoriban (pl. 1941-42), talán ezek emléke maradt fenn. De voltak ám ilyenek is (havi átlaghõmérsékletek Budapesten):1947-48: dec. +2,6°C jan. +4,2°C feb. +1,1°C 1948-49: dec. -2,5°C jan. +1,8°C feb. +2,7°C 1949-50: dec. +3,5°C jan. -2,2°C feb. -1,8°C 1950-51: dec. +3,7°C jan. +2,8°C feb. +4,1°C 1951-52: dec. +2,2°C jan. +1,2°C feb. +1,5°C 1952-53: dec. +0,8°C jan. +1,3°C feb. +2,4°CJó, utána 1953-54 már valóban hideg tél volt... De ha most jönne egy ilyen sorozat, mint amit felsoroltam (1947-1953), már mindenki beletörõdne abba, hogy megváltozott az éghajlatunk. (Az 50-es évek elején a nyarak is igen melegek voltak.)
Siófok
#842
Andand645: hát ez egy jó kérdés... Én még nagyapámtól halottam olyan elbeszéléseket, miszerint keményebb teleken szekérrel át lehetett menni a tó jegén egyik partról a másikra. De ez még "akkor" volt (40-50-60-as évek), amikor még decembertõl februárig Tél volt, és nem -11 C volt az abszolút Tmin, mint most... Szóval, én nem indulnék neki a tó közepének, még akkkor sem, ha hosszú ideje kemény fagy lenne (de szép álom...) mert ez itt nem Ladoga-tó, aminek a jegére sínt is lehet fektetni....
Szolnok
#841
Okklúzió:Már megbocsáss, de nekem zavaros ez az elképzelés. Az ózon a napsugárzás HATÁSÁRA keletkezik a sztratoszférában, nemhogy az bontaná el... Habár ha jól értem, Te nem az elektromágneses (UV, fény, IR), hanem a részecskesugárzásra gondolsz, mert ez az, ami a sarkoknál a legerõsebb. De ezek a részecskék nem nagyon jutnak le az ózonrétegig (lásd: az általuk okozott sarki fény is 1000 km körüli magasságokban van), és ha lejutnának, akkor sem vagyok benne biztos, hogy bontanák az ózont (de ezt inkább mondja meg egy szakember).Másrészt: a Föld már évtizedek óta melegszik, közben semmi rendkívüli nem volt a naptevékenységben. A 11 éves napfoltciklus évszázadok óta ugyanúgy mûködik. Most épp maximum van, a minimumokhoz képest (pl. 1995-1997) ez tényleg fokozott aktivitást jelent. De a felmelegedés a naptevékenységi minimumok idején sem áll meg...Az "egyenlítõ-eltolódás" mögött pedig szerintem semmi nincs. Nagyon jól hangzik, így nyáron felkapta a "szaksajtó" (Blikk és társai)... De a napsugárzás (itt már biztos az elektromágneses sugárzást gondolod, hiszen ez melegíti a Földet, és ez az, ami az Egyenlítõt éri leginkább) biztos nem változott úgy, ahogy mondod. Ha a Napon ilyen változás lett volna, ez lenne az évszázad csillagászati szenzációja, annyira ellentmondana minden ismeretünknek. Ám ez a szenzáció valahogy elmaradt...
#835
Van egy ötletem arra nézve, hogy mi okozza a globális felmelegedést: fokozott naptevékenység. Ez választ adhat arra is, hogy az ózonpajzs mért pont a sarkokon vékonyodott el. A napsugárzás reakcióba lép az ózonnal, ami ennek hatására lebomlik. Ha nagyobb sugárdózis éri az ózonpajzsot, nyílvánvalóan bomlani, vékonyodni kezd. Mindez a sarkokon a legkifejezettebb, mert a Föld mágneses mezeje itt a legerõsebb, így a sugárzást itt vonzza be a legjobban. Egy olasz tudós egyenlítõ-eltolódásról beszélt a közelmúltban. Nyílvánvalóan azért gondolt erre, mert a meditterán térségben mértek olyan intenzív sugárzást, mint amilyen az egyenlítõnél van.
#828
A termik programmal semmi gond, csak még nincs itt a hasznosítási ideje. Télen gyakran ad furcsaságokat éppen a hõmérséklet télies rétegzõdése miatt pl. magassági melegedések idején. Labilis/hidegfront utáni/helyzetekben kicsit alkalmazható...