Meteorológiai társalgó

Az időjáráshoz nem lehet szubjektíven viszonyulni.
Van. Lesz. Olyan, amilyen.
Olyan sosem lesz, hogy mindenkinek jó.
Ha egy településen mindenki más időjárást szeretne, portánként váltakoznának az évszakok.
Arról nem is beszélve, hogy ki mit kívánna a szomszéd fejére ...

Én meg azt nem értem - az időjárást 50 éve szerető -, hogy lehet az időjáráson bosszankodni, dühöngeni, stb. Mint "profi" előrejelző tevékenységet is végző, sose tudtam (és nem is akartam) szubjektíven viszonyulni időjárási helyzethez, eseményhez, jelenséghez. Az időjárás károkozó, "negatív" hatásai meg végképp nem lehetett bármilyen értelemben tényező, szempont munkám során.

Sosem értettem, hogy a hidegfanok miért akarják meggyőzni a melegfanokat, és sosem értettem, hogy a melegfanok miért akarják meggyőzni mindenről a hidegfanokat. El kell fogadni, hogy valaki ezt szereti, valaki azt. Én se komálom a mostani időt, de elfogadom, hogy valaki erre gerjed. És azt se értem, hogy valaki miért nem fogadja el, hogy cseresznyeszüretet nem télikabátban akar folytatni. Régebben én is meg akartam győzni a másik oldalt, de ez hibám volt. Most max dühöngök egyet az időre és ennyi. Meggyőzni senkit se akarok, hogy miért ez jó, vagy miért az.
Zoli! Te ilyen időben nem fázol tán?