Meteorológiai társalgó

Mi teljesen más kontextusban használjuk pl. kollégákkal a gatter szót.
Ha valaki gatteron van, az azt jelenti, hogy szarul van, pl. beteg, fáradt, hétvégén másnapos, stb.

Bizony a régi szép idők.
Nagyfaterrel mennyit gatteroltam anno.... Persze, akkor annyira nem tetszett.

Meg kellett néznem a gatter szó jelentését szégyen szemre…. De, ja. Vállalom a metszést majd, fagy ellen meg ugye nem kell védekezni. 

Nosza, ugorjunk neki a melónak, elő a gatterrel.

Pont akartam valamelyik nap írni, hogy mennyivel szebbek lennének a kajsziligetes balatoni strandok már, s nem kéne aggódni a kidőlögetős nyárfák, meg fekete fenyők miatt...

Szerintem mivel rövidebb ideig tartabak a hideglöttyök ezért az arra érzékeny helyek ezt gyorsan lereagálják de pl. SIÓFOK a balaton közelsége miatt(ráadásul déli part) később lenne/lehetne érintett de addigra érvénysül a melegadvekció...ja és érdekes lehet még a szél is...

Valóban túl lett beszélve, az azonban most már érdekelne (mert erősen bökögeti a csőrömet, hogy miként lehet ilyen eltérés az adatok közt), hogy az említett két mérőhelyen kívül, másutt vajon miként változott az 50-es, 60-as évekhez képest és az elmúlt két évtizedben az áprilisi fagyok erőssége?

Nem az volt az eredeti felvetés, hogy hidegebbek az utóbbi áprilisok (ez nyilván nem is igaz, ahogy írod), hanem az, hogy alkalmanként erősebb fagyok fordultak elő, mint a korábbi években. Ami bizonyos helyeken bizonyítottan igaz, a Balaton partján pedig bizonyítottan nem. Ebből maximum azt a következtetést érdemes levonni, hogy a jövőben oda érdemes telepíteni a barackültetvényeket, egyébként több szót szerintem nem érdemel ez az egész.
Ahogy ViharKém is írta, mindkettőtöknek igaza van valamennyire.

Lehet, bár nem hinném, mivel hidegebb hidegadvekciók az átlagot is lefelé húznák. Márpedig a havi átlagok változása nem ezt mutatja.
Az nyilvánvaló, hogy több okot kel lkeresni, de azt továbbra is tartom, hogy a növények túlzottan korai megindulása alapvető. Érdekes lehet még az esetleges fokozódó anticiklonosodási hajam miatti alacsonyabb páratartalom hatása is, de erről nincsenek adataim.

A hidegadvekciók erőssége illetve az adott terület felett eltöltött ideje is érdekes lehet az adott adatok értelmezésénél de ez csak egy gondolat...

Betettem 1977-től a 24 éves adatokat az imént.
Ebben az időszakban már javában ott volt az állomás, ahol most is van, tehát ez a torzítás kipipálva. 

Rossz a gondolatmeneted: Floo általánosítva mondta ki a véleményét Nagykanizsa adataira hivatkozva. Én pedig szintén általánosítva állítok mást Siófok adataira hivatkozva. Nem Kanizsa adatait cáfolom, hanem a következtetést, ráadásul egy már 1953 óta standard helyű mérőhely adatai alapján.

Egyébként aki csak egy kicsit is foglalkozik a klímánk elmúlt néhány évtizedének változásaival és ránéz a rendelkezésre álló adatokra, az komolyan veheti azt az állítást, hogy a korábbi évtizedek áprilisainál a mostaniak hidegebbek és ezek okozzák a növényekb rendszeres fagykárait?

Nem tettem be, mert amire reagáltam, abból tényszerű esszenciaként az jött le, hogy azért van több fagykár, mert az elmúlt 20  évben több és erősebb fagy van áprilisban, mint korábban. Erre hoztam egy cáfolatot korábbról, mert hát azok az évek is korábban voltak.

Ám igazad van. 
Parancsolj:
1977-től 2000-ig tartó 24 év alatt 9 alkalommal volt fagy.        Tmin.-ek átlaga: +0,87 °C.
Azaz -megfelelően a tapasztaltaknak- melegedtek az áprilisok (is), de még mindig hűvösebbe voltak, mint az elmúlt 24 évben és több fagyos akadtak köztük.

A Balaton áprilisban mért átlaghőmérsékletéről nem tudok adatokat (szerintem nincenek is ilyenek), de nem gondolnám, hogy annyival lett volna melegebb, hogy ilyen mértékben befolyásolja az adatokat. Manapság se dühöng a fürdőző tömeg áprilisban a beachen.

Viszont Siófoknál különösen sokat számít az, hogy hol van a mérőállomás, és ha jól tudom, korábban nem közvetlenül a Balaton-parton volt, ez pedig annyira nagy mértékben torzítja az adatsort, hogy abból ilyen jellegű következtetések nem vonhatók le. És különben is, egy adott adatpontra vonatkozó állítást nem célszerű egy másik adatpontra vonatkozó adatokkal cáfolni, főleg, hogy Floo sem azon "erősködött", hogy Siófokon lett több és erősebb fagy áprilisban, hanem Nagykanizsán, ahol meg egyébként tényleg.
Ha valaki objektív(ebb) elemzést akar csinálni a témában, akkor fel kell csapni a klímaadatokat, megnézni legalább az elérhető 100+ éves adatsorral rendelkező állomásokat, és azok átlagát venni, de ez nem én leszek.

Én bizony. 
Alakot váltottam. Nem tudtok lerázni, a szellemem örökre belengi az oldalt.

Komolyra fordítva: nyilván  a színes ábrás megjegyzést viccesnek szántam.
És nem is arról szólt alapvetően, hanem arról, hogy adatokkal megcáfoljak egy állítást: mindenféle erősködés ellenére a siófoki 130 éves adatsor alapján egészen egyszerűen nem igaz, hogy korábban ritkábban és gyengébben voltak fagyosak az áprilisok.

Jogos lehet Siófokra, hiszen konkrét mérések, de az első időszakod jóval korábbi, mint a Floo által választott. Pont a 70-es-90-es éveket nem tetted be. De Siófokon az is lehet ellentétes Kanizsával.
Viszont pár éve nézegettem az OMSZ városi adatsorait, és több helyen feltűnő volt az utóbbi bő negyedszázad tendenciája, hogy kissé jobban becsúsznak a tavaszi fagyok. 
Siófok meg külön speciális, a Balaton átlagosan melegedett szintén, az ottani szélsőértékeket ez kicsit jobban a T2m átlagok tendenciája felé mozdítja. Nyilván Kanizsa meg hidegre érzékeny állomás.
Korábbi hsz-ed a telek enyhülésének szerepéről szóló része ettől még teljesen valid.

Te vagy az, Bakonyvár?

Szerintem mindkettőtöknek igaza van valahol. Most nincs kedvem sokat írni, de az általános felmelegedés vs a kora-közép tavaszi időszak makrocirkulációs helyzeteinek teljes megfordulása Európa térségében, sőt nagyrészt a teljes északi féltekén, megmagyaráz sokmindent. A Floo által kiemelt időszak közelmúltbeli második fele gyakrabban engedi meg száraz, adott esetben a tél végi anomáliákhoz képest relatíve hűvösebb levegő beáramlását. Ezért alakulhatnak így a Tmin/max átlagok a minimumok szélsőértékeivel összevetve. Ehhez jön a holczi által írt korábbi tavaszkezdet, rügybeindulás, enyhe februárok témája.