Meteorológiai társalgó

Bocs, hogy csak most reagálok. Csináltam pár friss képet, jelenleg a Kab-hegy keleti oldalán folyik komolyabb vágás, a képek ott készültek. Amúgy az én laikus szememnek a tölgyes rész mindig sokkal rosszabb állapotúnak tűnt, mint a bükkös. Rengeteg leszáradt, leszakadt ág, és nem is fejlődik olyan szépen, mint a bükk (a 2010-ben letarolt, magasabban fekvő részen már egész erős az újulat), de lehet, hogy ez fajtajelleg. 

e

Találtam egy érdekességet. Egy kidőlt, de még élő fa két ága önálló faként kezdett el viselkedni.

A Verga termelési vezetője nekem azt írta, hogy 50 millió Ft lett volna az aszfaltos út felújítása, ezért alakították át makadámúttá. Kicsit régebben történt a levélváltásunk, mint emlékeztem, ez 2019-es ár. Nem volt tervben, hogy aszfaltos kopóréteget tesznek rá. Láttad a képet, nem hiszem, hogy különösebben érvelni kellene mellette, hogy mennyire káros beruházás volt. De csináltam friss képet a "felújított" részről. Ha az aszfalt nem is volt osztrák autópálya minőségű, de a 8-as út szintjét megütötte, azt sikerült lecserélni erre. De az aszfalttal szemben ez legalább nem ráz, száraz időnben nem porzik, eső után nem saras és gödrök sincsenek rajta. Íme:



A Verga "saját" bányái, amikkel kapcsolatban szerinted értelmezhetetlen fogalom a "lopás", a közvagyon részét képezik. Szóval, ha esetleg olyan módon nem is lehetne lopni, hogy a másoknak kiadott munkák árából kapnak vissza, attól még amikor a "saját" murvát használják tök értelmetlenül aszfaltos utak tönkretételére, akkor a közvagyont herdálják. Amúgy meg az általuk kezelt közvagyonból is lehet lopni, sőt.

Ha esetleg erre jársz rokonlátogatáson vagy más okból, és lesz időd, akkor mehetünk egy kört a környéken.

Le kell térkövezni az egészet, az a legélhetőbb. Nem teszi tönkre a drága verdák lengéscsillapítóit. 

Most mit sírsz, lesz helyettük gömbakác:

Béla bácsi: Szerbusz, Sanyikám, kellene nekem 3 fa, mert ki kellett vágnunk párat a Tónál, amik útban voltak a futópálya nyomvonalának. Mit ajánlasz?
Kertész: Mindenképpen gömbakácot. Gyorsan nő, de annyira nem, hogy eltakarja a városba látogatók kilátását a parkra. Olyan multik is ezt veszik tőlünk, mint a Tesco és a Lidl
Béla bácsi: Ne folytad, meggyőztél. Mikor tudod elültetni őket? A térkövesek most ott dolgoznak, de remélem találsz helyet. Annyi kérésem lenne, hogy ha mentek, akkor szólj, mert benne vagyunk egy klímavédelmi programba' a WWF-nél, csinálnánk pár fotót, meg kiküldeném az AjkaTV-seket gurítanánk egy hordót, ha szabad lesz valamelyik, mert annyi átadásom van, hogy nincs hozzá elég hordóm. Ma is lesz egy zebrafelújítás átadás a Kossuth utcában.
Kertész: Megoldjuk, Béla bácsi.

Ebben egyetértünk, hogy az utóbbi években dühítő, amit ajkán művelnek. A vasútállomás parkját most bszták szét, egy felesleges körforgalom miatt pénteken 6 fát vágtak ki.
Tavaly a tónál 12 nyárfát egy futószar miatt, ebből 11 makk egészséges fa volt. 

Utóbbi kép a tónál, egy korábbi, kb 80 fából álló nyárliget helyén áll. Ide hozták a Földanya szobrát, mert a helyén lévő parkban mcdonalds épült, sok fa pusztult ott is.

A házunk mellett tavaly egy parkoló épült. Májusban, virágzó 60 éves hársakat vágtak ki. Ez lett ajka. Van miből rombolni, de ebben az ütemben nem lesz.

A két kép egyébként Ajka, élhető város program keretében valósult meg.

Valóban nem rövid, elolvastam. Próbálok, kicsit tömörebb lenni, már amennyire ez tőlem telik (de nem fog), a konstruktívitás jegyében,  bár van egy kis "pincében kiabálás"  effektus a diskurzusban…
Az optimista hozzáállás jó. Főleg, ha közben végre valóban esik valami csapadék, adott esetben eső.
Ennek az emocionális vonatkozásnak ellenére, ahogy a meteorológia, vagy a klimatológia úgy az erdészettudomány minden ága – az általam legjobban ismert erdészeti és erdőökológia is - egzakt, tény, adat és megfigyelés alapú szakterületek, melynek értő műveléséhez alapos háttér szaktudás és ismeretanyag, és nem kevés gyakorlati, illetve terepi tapasztalat szükséges. Nem elég az elmélet. Vagy az innen, onnan összegyűjtött dezinformáicók, félinformációk alapján szült ex catedra kijelentések, vagy prekoncepiconális hozzáállás. Ebben
semmi különös sajátosság nincs, pl. egy atomerőmű építéséhez, üzemeltetéséhez is ez a tényszerűség kell.
Az alábbi két témába vágó Hunagromet Zrt. térkép is alapjaiban erre az elvre épül, bár a felbontásban némi plakáttérkép jelleget tükröz, de örüljünk, hogy van.

Sokat nem kell magyarázni mit látunk egészen aktuálisan rajta. A közel jövőbeni tendencia pedig, minden esetlen csapongásuk ellenére, a modelleken elég világosan kirajzolódik, csak ha egy változót, a csapadékmennyiséget nézem. Ameddig ez értékelhetően belátható.  A hosszú távú kllmaforgatókönyvek erre az időjárási elemre, paraméterre vonatkozó különböző előrejelzési verziói pedig hosszú idő óta elérhetőek. Azokat elemezve, a nagy területi különbségek ellenére is, itt a Kárpát-medencében nem ugrálhatunk a hurrá optimizmustól. Sőt.

Az erdőgazdálkodás az egy szakma, az erdészkedés pedig jó esetben - sajnos nem minden kollégánál - hivatás is. Ráadásul az egyik legösszetettebb mérnöki vagy technikusi munka, ökológia(biológiai)-ökonómia(közgazdasági)-műszaki mérnöki tudás ötvözete. A,dendrológiától a hídépítésig a szakszerű erdőkezeléshez kb. mindenhez kell
érteni. De éppen emiatt, nem véletlenül, szakosodik.
Van aki erdészeti szaporítóanyagot termel (erdészeti csemetekertek - lásd a közeledben a devecseri a Bakonyerdő Zrt kezelésében) , van aki erdőművelő lesz (erdőneveléssel, erdőfelújítással dolgozik), van aki fahasznáati műszaki vezető (fakitermelés, faanyag szállítás stb.) van aki termőhelyfeltárásra specializálódik, van aki erdőtervező, erdőrendező (körzet erdőterveket készít), van aki faipari faanyagkereskedő (rönkátvevők), van aki erdővédelmis (ez erdő egészségügyet, növényvédelmet jelent), és még sorolhatnám az erdőpedagógiáig,
közjóléti fejlesztésekig és fenntartásig.
A középfokú erdésztechnikusok (kerületvezetők) pedig a tő melletti szakemberek az erdőn, akik 1000-2000 hektáros erdőkerületek fenntartását és a napi erdészeti feladatokat végzik.
Ehhez járul az erdőfelügyelők rendszere, akik mindennek a szakszerűségét a terepen, erdőn közvetlenül ellenőrző kormánytisztviselők.
És az ágazati szakigazgatás, amely a magán és államerdő minden üzemtervezett erdejében a jogszabályi felügyelettől, az erdészeti hatósági munkán át, a monitoring feladatokig, ezer és egy feladatot végez el.
Ebbe integrálódik a gyakorlati munkát és a kutatást segítve az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet, ahol meglepő módon, erdőtudományi és erdészettudományi alap és innovációs kutatásokat folytatnak, minden fenti szakterületen, külön-külön osztályokként és országos kísérleti állomási telephely rendszerrel.  
Jelenleg az erdők alkalmazkodó képességéhez képest brutális gyorsaságú klímaváltozás terén  a legnagyobb energiákkal, mert nem állhatunk az összeomlani készülő erdőtagok,erdőrészek és eltűnő alapvető főfafajok – a következő a bükk lesz, a lucfenyő után – felett, vagy még jobb esetben alatta. Fenntartható megoldásokat keresnek és az idő nagyon rövid.
Egybe megkerülhetetlen, hogy ez egy 225 éves szakma, amit az erdők 18. századra csúcsra ért túlzott használata, kiirtása hívott életre, elsőként a királyi Magyarország bányavidékei területén, ahol a bányák és a kohók felették az erdőt és nem volt már elég faanyag. Pl. a szakma Mekkája és Medinája, Selmecbánya körül, ezért volt ott az első fakultás, majd Erdészeti Akadémia.
Ez rögtön feltételezi, hogy az erdészetnek 225 évnyi tudása van a magyar erdők gyakorlati kezeléséről, minden tájegységre vonatkozva és ezt leginkább a 160 éves, 163. évfolyam óta megjelenő szakfolyóirata, az Erdészeti
Lapok 150.000 oldalnyi cikkanyaga testesíti meg. Itt van az értékes szakmai múlt megírva, amit minden erdőmérnöknek a saját kezelési területére vonatkozva ismernie kell, vagy kellene.
Az állami erdészeti társaságoknál a főmérnökök és a műszaki-termelési-természetvédelmi-erdőgazdálkodási vezetők és a vezérigazgatók, ideális esetben ezt az egészet át kell lássák és értsék minden szegmensében. De minden végzett erdőmérnökre alapból ez vonatkozik. Más kérdés, hogy mint minden szakmában vannak kiválóak, jók és kevésbé jók. Az erdészetvezetők pedig a rájuk bízott 6000-15.000 hektár erdőterület összetett erdőgazdálkodási feladatait irányítják.
Az agráriumhoz képest itt a legnagyobb eltérés  az időfaktor. Ott pl. a megtermelt főbb szántóföldi növénykultúrák esetében általában 1 évben gondolkodnak. Ha gond van, beszántják előbb-utóbb és mással próbálkoznak, illetve kárenyhítéshez folyamodhatnak (elnézést a gazdáktól, csak nagyon leegyszerűsítve).
Egy körzeti erdőterv 10 évre szól és mindent erdőrészlet szintre lebontva, részletesen szabályoz. Ennek az a legnagyobb felelőssége, hogy ha egy erdész elront valamit, és van ilyen természetesen, vagy tőle függetlenül – pl.
klimatikus okok miatt erdőkárok jönnek létre – akkor az 50-100 évre meghatározhatja a jövendő erdőterület jellemzőit. kezelését, gazdálkodását.
Ha letermelted az erdőt egy erdőrészletben – már ahhoz is előzetes erdőtervi tárgyalások kellenek, (nemzeti parkok (ha védett a terüket) erdészeti hatóság és szakigazgatás, erdőtervezők erdőfelügyelők stb.) ugyanis az erdőtörvény és Vhr.-ei alapján az erdő helyén erdőnek kel lenni, nincs apelláta..
És ha két év múlva nem a meghatározott hektár/tőszámú és erdőterveben megadott főfafajú erdő növekedik csemeteként a kezed alatt, az erdészetihatóság, védett területeken a nemzeti parkokkal együtt, romokba büntet, és kb.mindenki a nyakadon lesz, addig amíg nem sikerül a hivatalos műszaki átvételig eljutni és ezzel befejezetté nyívánitani az erdőfelújítást. Utána pedig már csak 80-100 év erdőművelői, nevelési és erdőhasználati munka, hogy ezt el is érd, legalább a korábbi erdő minőségi és mennyiségi jellemzőit, miközben minden környzeti és gazdasági körülmény változik. S már ha közben a klímaváltozás miatt nem omlik a nyakadba az egész, mint jelenleg.
Nagyon szőrmentén valahogy így áll össze ez a 2 millió hektár állami és magánerdő kezelése , de ennél napi szintre lebontva sokkal bonyolultabb és rendkívül heterogén, szinte erdőrészletről erdőrészletig más – ez a
gazdálkodás alapegysége.
Szép dolog és szükséges is az erdei kerékpározás, de onnan soha nem fogsz még felületes erdőképet sem nyerni ennek az alapjait és lényegét jelentő részletekről. Az csak egyéni esztétikum. Se az adott erdőrészlet fekvő
holtfa mennyiségét, természetességi kategória besorolását, elsőfokú rendeltetését, a klímazonális helyét, az állományt alkotó  fő és elegy fajok hektáronkénti számát, az éves fatömegnövekmény adatait, a fahasználati, fakitermelési előírt mennyiség adatait, az erődművelési módba való besorolását, a védettségi kategóriát, de még egy árva tőkorhadt tölgy dendrotelmáit se fogod észrevenni.  Ahhoz gyalog nyakadba kell venni az erdőt és évekig bejárni, lehajolni, kúszni-mászni, megfigyelni, leírni, rögzíteni és szaktudással kiértékelni a látottakat. És még akkor se fogsz látni és érteni mindent, mert ez a világ legbonyolultabb szárazföldi ökoszisztémája, akkor is ha erdészek keze nyomán alakul ki.
Na ennyit erről mennyire bonyolult és összetett Magyarországon az erdőgazdálkodás rendszere, amit nem állítottam soha, hogy mindenhol és mindenkor hiba mentes lenne, de a vetülete, s a nehézsége a sok ezer változó miatt szinte lehetetlen is. Ettől függetlenül nem az erdésztől kell félteni az erdőt.  Amíg ez a rendszer , mint Európa legszigorúbb erdőgazdálkodói rendszere működhet. De utána se.

Nem vagyok otthon a Kab-hegyi Erdészet szakmai munkájában,a Kab-hegy erdőkezelésében, nem ismerem a körzeti erdőtervet se. De a Verga Zrt. a három közül az egyik honvédelmi erdőgazdaság volt. Így itt az elsődleges
rendeltetés ma is a honvédelmi, a második a faanyagtermelés. Külön bolygó a többi erdőgazdaság között, sokáig a Hadügyminisztérium volt a tulajdonosi joggyakorló, de ma is a katonai szempontok az elsődlegesek.
Tarvágás Magyarországon gyakorlatilag nincs, középhegységben, Natura 2000 besorolású, nemzeti park védett területe alá tartozó területen pláne nem. Nem is volt és nem is lesz. Amit látsz az a fokozatos felújító vágás
végvágása, amikor a magtermő hagyásfák kivételével, letermelik a vágásérett erdőt, mert alatta az öregek makkjából növekedett makkcsemete újulat csak elpusztul és lőttek az erdő természetes erdőfelújításának. 5-10 év múlva ott már kefesűrű bűkk fiatalos fog nőni, ha csak a klíma közbe nem szól egy újabb sorozatos bakonyi aszállyal. Lásd tavaly.
A Kab-hegy a legnagyobb bazalt pajzsvulkánunk, rendkívül összetett erdőállománnyal, de  600 méteres magassága miatt azonális bükkösök, főleg gyertyán elegyes bükkösök borítják az északnyugati felét. Alább két erdőtérkép, az egyik a terület nagyságáról, a másik a jellegzetesen katonai erdőrészlet beosztásról.

Az adatok 10 éve nyilvánosak, ha részleteken tájékozódni akarsz akkor írd be a böngésződbe az Erdőtérkép kulcsszót és máris egy hivatalos erdőleltár adatbázisban találod magad. Ha a látható számokra kattintasz az
attributum táblák az adott erdőrészlet minden főadatát táblázatban fogják bemutatni.
Ezzel el leszel egy darabig, míg értelmezed majd, de a jelkulcsok közérthetőek, max a fogalmakkal leszel bajban, mint nem szakember.
2010-ben a Zsófia ciklon után a VERGA egészségügyi vágás során éppen a monokultúra szerű, idős, egy korú,elegyfaj szegény bükkösökben300.000 köbméter (!!) vihar károsult, össze-vissza dőlt, tört bükköt volt
kénytelen, hatalmas munkával, mihamarabb kitermelni és elszállítani és piacot keresni neki, mert a bükk rendkívül hajlamos a befülledésre, nem lehet ott hagyni 300.000 köbméter értékes bükk faanyagot a lebontó szervezeteknek, ráadásul alattuk a magoncok is befülledtek volna, így a természetes erdőfelújításnak is lőttek
volna. Ez a kalamitás alapvetően meghatározza a Kab-hegyi bükkösök sorsát.
Annak, hogy most nagy volumenű bükk termelés folyik, több oka lehet: egyik hogy a Kab-hegy gyertyános-kocsánytalan tölgyes klímában fekszikés alapvetően nem bükk klíma, tehát azonális. Ezek szenvedik meg a legjobban az aszályos nyarakat, a légaszályt, a csapadékhiányt, a szélsőséges eloszlást, a téli hócsapadék és a fagyok hiányát .
Ha a bükk lombkorona záródása pl. 90-85 %-ról, 75-80-ra csökkenmár több fény jut be az állományba, nem tudja az árnyéklombozattal árnyalni magát, a vékony kérge nehezen bírja a közvetlen napfényt és megindul az
állományon belüli „héjászás” jelensége, ami nagy okú faanyag romlást és gyors leépülést jelent, akár hatalmas erdőrészlet szinten is. Ezenkívül a bükk itt csak azért maradt meg, mert atlanti hatások érvényesültek, többlet vízhez jutott, kiegyenlítettebb klíma jellemezte korábban.
Ma ez átalakult és a sorozatos extrém forró nyarakat, a trópusi éjszakákat a bükk nem képes tolerálni, leromlik, megindul az állomány összeszakadása. Közben érzi a végét, így rengeteg makkor termel ősszel, ami fölül a beteg öreg bükk állományt le kell termelni, hogy fényt, s vizet kapjon a magonc és a csemete, ezt lehetőleg lassabban, hogy az árnyalás azért egy ideig megmaradjon. Ha elég erős a csemete, akkor véghasználati (nem tarvágás, az azt
jelenti, hogy adott erdőt teljes egészében levágnak és helyén más pl. agrár kultúra lesz – lásd Indonézia pálmaolaj ültetvények). Szóval látatlanban is sok oka lehet, van amiért le kell termelni  koros bükkösöket, ha ez egyébként nem szép látvány egy kirándulónak. De ez szakmai kérdés.
Amellett a VERGA sem gazdálkodhat csak úgy a Kab-hegyen, a körzeti erdőterv szerint kell tennie és mivel védett terület a Balaton-felvidéki N.P. is ott van és engedélyezi az éves fakitermelési tervet.
Egyébként tegyél fel ide bütü fotót a máglyákról és megmondom mi a helyzet, illetve a máglyák külső felén a rönkről - gondolom hoszzútüzifás 4 méteres rönkök – a kéregről közeli fotókat. Aztán meglátjuk.
De mondom nem tisztem a VERGA gazdálkodását értékelni, mert nem ismerem a részleteket . Ha téged érdekel nézd meg az erdőtérkép alkalmazást és kérj egy körzeti erdőterv másolatot a Kab-hegyi erdészettől. Mondjuk szaktudás nélkül nehéz dolgod lesz az értő éetelmezéssel, de lehet kérdezni.     
Ez az erőműbe megy a bükk, olyan régi nóta, hogy szakálla van mint a muzska parasztnak. Igen, a nem ipari minőségű bükkanyag nem alkalmas másra mint tüzifa, vagy erőművi vagy fűtőművi apríték lesz belőle. Fűtés,
energia és melegvíz előállításra, megújuló fás biomassza alapanyagként. Nincs ebben semmi ördögtől való, nem alkalmas másra, mert nem lehet ipari rönkként eladni a fapiacon a többségében álgesztes bükkrönköket.
A közeli Bakonyerdős Franciavágás fűrésztelep a saját bükköseit dolgozza fel, a Bakonyparkett szintén, a Vergának nincs elsődleges faipari üzeme. Ez egyébként egy másik szakterület amihez érteni kellene, mert az
aprítéktermelés az egy külön szakmai szegmens.
Nyulit kérd meg, biztos szerez róla jó térképet, hogy a nagy Öko-Ausztriában mennyi regionális fütőműben (több mint 380 db, ha jól emlékszem) égetnek el több millió köbméter hazai luc fenyőfát, ami nem alkalmas iparifakihozatalra.  Senki nem sirdogál emiatt, mert a cégek és a lakosság melegvízet és áramot helyi szinten sokkal olcsóbban  kap meg, mintha a gázfüggőségben vergődne, horror árakon.
A Verga erdészeti szállítópálya úthálózata abszolút nem az én terepem. Az első képen mint nem túl nagy útügyi műszaki szakértő azt látom, hogy az út alépítményének rétegrendje elmozdult, és meggyengült, ez a szélein megjelenő repedéseken is jól létszik, ott fogja megdolgozni a víz keményen és hamar. A balolali nyomvájú már az alépítmény rétegrend megrogyására utal. Ez az út előbb-utóbb megy a levesbe, ahogy a nehéz járművek szállítanak rajta.
A hideg-remix útkialakítás egy jó alternatíva, csak neked gravel bringára kell váltani, ha nincs felhordva rá két réteg kopóoréteganyag.
Íme egy részletes műszaki leírás, ebbe beleáshatod magad, ha van mérnöki vénád.

Link

Az újabb minden tény és adat, alap nélküli ex catedra kijelentésedet bizonyítani is kellene. Biztos lopnak.
Ugyan mit?  A VERGÁNAK saját tulajdonú dolomit murvabányái vannak, saját szállító kapacitással. Az alapanyaga adott. Az aszfalt kopóoréteg két rétegben erre a hideg-remixes technológiás rétegrend zárásra egy plusz fedőréteg, jó ha van, de baromi drága.

2016-ban 490.000 millió FT-ot költött a Szombathelyi Erdészet a Köszegi-hegységben a keményburkolatú utak hideg remixes, aszfalt kopóréteges felújítására. 10 éve!
Amellett lehet tervben volt, lett volna rá forrásuk, de aztán jött a beruházási stop parancs a legfelsőbb szintről. Akarhatsz te itt finischert végig tolni, ha nem lehet. Ez is egy ok lehet.
A kialakítás nem szerencsés bringa szemmel. de ezek az utak elsősorba erdei szállítópályák és nem a kerékpározást szolgálják ki, az csak plusz köjóléti funkció. Tegyél be egy 31-34-es cyclo vagy gravel kereket az országútidba és nem lesz gond.
Na részemeről ennyit, el is ment az éjszaka szépen.
Még két kis meglepetés a végére:
Soha nem jártam a Soproni Egyetemre, nem nőttem az erdészek alma materének csecsbimbaján, szorosan nézve nem vagyok erdész végzettségű,
Ökolgus vagyok, aki 20 éve dolgozik az Ipoly Erdő Zrt. állami erdészeti társaságnak. Rövid káderlapom itt elérhető:

Link

Csak éppen amit lehetett, azt igyekeztem mindent megtanulni az erdőgazdálkodásról, akár elméleti, akár gyakorlati szakemberek mellett. Ahogy tőlem is tanultak. Ezért vettek fel, hogy a belteRjes szellemet oldják és a nyitás 2005-ben elinduljon más szemléleletmódok felé.

Na a másik még érdekesebb számodra, hogy Ajkarendeken a Rendeki út elején még mindig áll  nagyapám és az apám szülöi háza. Vagyis apai ágon erősen helyi vagyok, a 90-es évek elején számos nyaram Rendeken töltöttem, amikor falu volt még Schmutz kocsmával és nem Ajka újgazdag rétegének alvóvárosa volt a Nyiredi utca folytatásában a régi rendeki szőlőhegyen a Somlóra néző pincesor. Számos apai rokonom ott élte le az életét és vagy az ajkai üveggyárban, vagy az erőműben dolgozott, ahogy apám is a 60-as évek végéig. Tehát a környék, a vidék Tósoktól, Padragkúton át Beréndig, Gyepestől, Polányig, a sváb vájár családok a Meinztingerektől a Kreinekekig nem éppen tájidegen vidék.  Szerettem ott lenni, nagyapám TSZ fogatos volt, nagyanyám tejátvevő. Erről ennyit, csak úgy mellékes érdekességként a végére…részemről le is zártam a témát.

Tisztában vagyok a Trianon utáni helyzettel, fényképeket is láttam a korabeli Ajka környéki és Balatonfelvidéki (nem létező) erdőkről. 

Egyébként eszembe jutott: a Białowieża őserdőre gondoltam, ezzel kapcsolatban voltak tüntetések pár éve, hogy sikerüljön megmenteni Európa utolsó őserdejét. Link

Mivel nyilvános a fórum muszáj erre is reagálni...csak a Hegyalján közel 100.000 hektár szőlőültetvény van szinte egy tagban (kivágott erdők helyén)...a filoxéra járvány óta genetikailag egy nagy nulla az értéke, egyetlen klónból állnak, a  biodiverzitás - O,0 értékű, agyon van vegyszerezve, állandó gépi és kézi beavatkozások,, szenet nem kötnek meg, totális orwelli monokultúra...és ez a Világörökség része...soha senki nem nevezi kukoricaföldnek...érdekes...sőt...
Egy nyárfa ültetvényben, amit fagyárnak nevezünk lazán fogsz akár kosborokat is találni..vagy egy vörös tölgyesben...az erdész barátod kicsit lehetne átgondoltabb és főleg szakmaibb...az ültetvényszerű erdő az ipari célokat szolgál...de a 25-30 éves vágásfordulója alatt élőhely sok faj (nem fajta, az egy faj alfajait jelenti) számára, ha szakszerűen van kezelve és nem kevés CO2-t köt meg mellesleg eközben.
Majd ha learatják, akkor éppen a kissé érdes érzést keltő kukoricacső helyett szolgál luxus pihe-puha lágyságot bizonyos emberi higiéniai kényszereink miatt ...tehát miközben elugrik az erdész barátunk Tokajba az autójával egy kis aszúzásos hétvégére, aközben a nyárfás iparifa ültetvényerdője (a kukorica) fogja elnyelni a tetemes karbonlábnyomának jó részét és ha nem vitt magával kukoricacsövet, akkor az a mellé fogyasztott vadpörköltje után a gurigán is azt fogja tekerészni lefele csak cellulóz formában (ezt hívjuk rostfának)  ... érdemes lenne nyitott szemmel járni....főleg, egy szakembernek....

A látvány csodás panoráma,  a többi ...(fotó: Endrődi Szabolcs fotográfus)

Amanitának igaza van, vannak. Itt lehet tájékozódni, ha részletesebben érdekel, a hazai erdőrezervátum hálózatról.
Link
Abban részben igazad van, hogy nem sok és kis területen, de ez nem is lehet másként. Trianon után, a mai magyar határokon belül az erdősültség aránya 11% volt(!!!). Ráadásul a legrosszabb állapotú erdők (rontott erdőállományok tömege) maradtak idehaza. Elképednél, hogy nézett ki a Mátra, a Bükk-fennsík, a Börzsöny, a Bakony, a Pilis, stb... ...100-200 hektáros tűzifa tarvágások sorozata. 4 erdész generáció munkája az az erdőkép, amiben pl. a Prédikálószékre felmész, vagy a Csóványos toronyból lenézel a katlanba. Nem magától lett olyan... ahogy a Kab-hegy sem...
Ma, 100 évvel később - az erdők életében nem túl hosszú idő - 22 % ez az arány, Vagyis a fele - kb. 1 millió hektár -  eleve nem is létezett egy évszázaddal ezelőtt, a mai 2 millió hektárnyi magyar erdőterületből. Igaz ebből az Alföldfásítás elég tetemes rész.    
Klasszikus, érintetlen őserdő egész Európában nincs. Magyarországon sem. Olyan van, mint pl. a Bükk-fennsíkon, ahol nem volt semmilyen erdészeti erdőkezelés, se fakitermelés, se erdőművelés (erdőfelújítás, pl. 100-150-200 év óta.
A legközelebb a természetes lombhullató őserdő erdőképéhez talán a Kékes ER áll.
A legtöbb "őserdőre" hasonlító  erdőkép, olyan mint a Visegrádi-hegységben, a Vízverés-nyereghez közel, Madas László - a Pilisi Parkerdő alapítója - által elindított Erdőanya kísérleti erdőterület, vagy pl. a zalai vétyemi Ősbükkös.
Az előbbinél Laci bácsi az 1950-es évek közepén, kivonta a végvágás üzemtervi előírás és így a letermelés alól, az akkor 100 éves vágásérett bükkös erdőrészletet. (Ilyet akkor kevesen tehettek meg....nem kell részleteznem miért.) Azóta ott nem járt se fejsze, se fűrész minden úgy megy, ahogy egy természetes erdőben, ember által nem bolygatva zajlik. Egyszerűen kíváncsi volt, mi van, ha az ember kilép egy gazdasági rendeltetésű, de magas természetességű erdő gazdálkodásából. Tovább fenntartható e a bükkös mint 100 év, vagy összedől. Tegyük hozzá, ha van bükkös klíma és termőhely etalon, akkor ez az a hely. De egyébként ez az erdő is 1854-től erdészek keze nyomán formálódott azzá, amire építhetett 1954-ben Laci bácsi. Abban az évben (1854) remek bükkmakktermés volt, így egy öreg bükköst letermeltek, majd erre a makktermésre, mint természetes szaporítóanyagra építve nevelték fel 100 éven át, 1954-ig. 
(A telepítés az mesterséges erdősítést, vagy erdőfelújítást jelent. amikor külső forrásból beviszed a makkot, csemetét a felújításba...ma mindenhol, ahol lehet, az anyaállomány saját "termésére" építve újítják meg az erdőket.)
Ha nem jártál még erre kukkants be ide:
Link

Na jövök valami meteorológiával is, bár kezdődik az újabb kissé unalmas időjárási rezsim folytatása...had beszélgessünk..ez is klíma, de mennyire    

Nem telepített érintetlen erdők? Hol? Max. tényleg csak 1-1 darabka. 

Azért nálunk is vannak szerencsére olyan erdőrészletek, amikhez nem nyúltak vagy 100+ éve.
21 mm

Ez igaz egyébként, de szerintem ez nem von le a bükkös "élvezeti értékéből", sem pedig nem fenntarthatatlan. Legalábbis eddig nem volt az...Egyébként Európában már csak 1-2 helyen van kisebb területeken őserdő. Csehországban, asszem Németországban is (volt) és talán még Lengyelországban.

Sajnos az erdeink egy része nem igazi erdő (igazi lenne, ha érintetlenül vegyesen (!) nőhetnének, fejlődhetnének benne az adott helyhez legjobban igazodó fafajták), hanem ahogy egy erdész barátom megfogalmazta : sok erdő nem is erdő, hanem “kukoricafōld”. El van vetve egy fafaj, megnő, aztán meg learatják.
Amióta ezt hallottam, a terepfutásaimon szemlélődve szoktam is magamban értékelni az egyes erdőszakaszokat és valóban, néha látom: szép, szép, de ez nem igazi erdő, ez egy kukoricás…

Itt 9-10 mm esett, a korábbival együtt kb 11 mm.

A szép bükkös megy az erőműbe - azért ez egy kicsit árnyalja az aggódás fokát...

Elnézést, hosszú lesz.

Abszolút megértem az aggodalmadat, de sokadszor mondom, hogy én csak ahhoz képest látom kevésbé katasztrofálisnak a helyzetet, mint amilyen lehet tavasz végére vagy a nyárra, ha nem javul a tendencia. Ez nem jelenti azt, hogy szerintem most rózsásak lennének a dolgok. Egyfajta "drukkolás" akart lenni a megnyilvánulásom, hogy talán nem lesz akkora a baj, mint amekkora lehet, ha marad ez a verkli. Tavaly itt a városban 657 mm csapadék esett (fent a hegyen, gondolom egy picit több), tavalyelőtt 962 mm. Az előbbi átlagosnak mondható, az utóbbi több az átlagnál. Persze tavaly az eloszlás nagyon rossz volt, plusz bazi meleg is volt az év. De ha már most a kardomba dőlök, akkor mit csináljak akkor, amikor esetleg ennél sokkal rosszabb lesz a helyzet, merthogy bőven benne van a pakliban, hogy az lesz? Pont aznap fakadjak ki, amikor leesett végre 22 mm? Lovagolhatunk a szavakon, de nincs sok értelme. Egyébként mivel abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a Kab-hegy tövében lakom, hetente 2-3-szor járok fel biciklizni a 80-100 éves bükkösbe, úgyhogy elhiheted, hogy - ha nem is szakértő szemmel -, de közelről figyelem az eseményeket, és igencsak érdekel az erdő sorsa. Én egyelőre az itteni kollégáid tevékenysége miatt jobban aggódom. Szerencsére azt a részt szálalták, amelyik a legszebb, legöregebb. De van sok tarvágás is. Ritkán esett tavaly, de akkor sok. Na, itt mindig pont akkor mentek a gépekkel a földre, amikor fel volt ázva a talaj. Egyébként a kivágott fák a koruk ellenére nagyon szépen néztek ki belül, amennyire én meg tudom ítélni. Amit nem vittek el, arról tudok fényképet csinálni, aztán megszakértheted. De a fa nagy része valószínűleg már el lett égetve az Erőműben. 0-24 járnak a kamionok...

Nem tudom, hogy privátban kibeszéltük-e már, vagy csak a szándék volt meg bennem, de pl. az is nonszensz, amit az erdei infrastruktúrával művelnek. Ajka polgárai számára nagy érték a Kab-hegy jól léti szempontból. A város túlsó felén lakom, de még innét is 8 percig kell csak tekernem, hogy bükkösben legyek. A város egy része bele is nyúlik az erdőbe. Szóval 3 évvel ezelőttig megtehettem, hogy gondoltam egyet és percek alatt csodálatos környezetben, forgalommentes aszfaltos erdei úton körbetekerhettem a hegyet, ami pont ideális biciklis táv egy átlagember számára (nekem háztól-házig 38 km). Ezt az aszfaltos utat még a bányák idejében építették ki. Nem sok helyen van szerintem ilyen lehetőség, többnyire vagy többet kell tekerni, hogy kiérj az erdőbe, vagy kocsiba kell ülni, vagy ha közel van, akkor nem aszfaltos úton mész. Mutatok két képet, tippelj, melyik az "előtte", melyik az "utána". Nem, nem a murvás volt előbb. A körutat 5 km hosszban, két ütemben felmarták. Láthatod, hogy milyen minőségű volt az aszfalt. Ezen az 5 km-es szakaszon volt vagy 3 gödör, egy kanyarban nyomvályú, néhány repedés. Országúti bicikliversenyeket rendeztek rajta. Teljes agyhalál. 

Amikor megkerestem a Verga vezetőjét, annyiban korrekt volt, hogy legalább válaszolt. Arra hivatkozott, hogy az újraaszfaltozás drága lett volna (amire amúgy nem lett volna szükség), ezért remix-technológiával átalakították. Amikor elküldtem neki a képeket, hogy a murvába mekkora árkokat váj a víz, elismerte, hogy bizonyos lejtésszög fölött nem szerencsés ez a megoldás. Meglepődtek, hogy a Kab-hegyen van "lejtés". De egyáltalán...Azóta minden évben kétszer murvázni kell, mert szanaszét mossa az eső az utat. De ugye így legalább minden évben lehet lopni, egy foltozással meg max. egyszer tudtak volna, akkor is kevesebbet. Összehasonlításképpen elküldtem neki, hogy akkor, amikor ők nem tudnak a terepjáróikkal a képen látható úton közlekedni, akkor a városban milyen utakon járnak az autósok (azóta ezt felújították.) 

Ha már szóba hoztad a parkokat: van nekünk egy kb. 1 km2-es Városligetünk, benne egy szép tóval. Gyerekkorom óta alig nyúltak hozzá, inkább csak az öreg fákat vagdalták ki, meg jött a szokásos játszótér és a térkövezés, rajta ilyen buszmegállós padokkal. 10 éve gondoltak egyet és a parkot a város legforgalmasabb főútjától leválasztó 2-3 méter magas sövényt kivágták. Miért? "Hogy a városba látogatók a főútról megcsodálhassák a parkot."  Az nem számít, hogy a parkban lévőknek ez kevésbé jó, mert a sövény megfogta a zajt, a port, eltakarta az autókat. Abban megegyezhetünk szerintem, hogy városképi és a városlakók közérzetének szempontjából nem nagyon van jobb költség/haszon arányú befektetés a parkosításnál. Ajkát pl. ez teszi élhetővé. Az 50-60 éve ültetett platánok, hársfák nagy része most is áll. Annak idején a parkokat hozzáértéssel, felelősséggel tervezték meg. Rohadt jól néznek ki a különböző facsoportok, többféle fenyők, nyírek, platánok, hársok, tölgyek, júdásfák, éger, kőris, juhar stb. Változatos, hatásos. Aki megtervezte ezeket a parkokat, tudta, hogy mit csinál. Nem tudom, hogy jelenleg van-e ennek a területnek felelőse a városvezetésben, de kb. 20 éve látszólag arról szól a parkosítás, hogy ültetnek "valamit". 99%-ban juhart. Azt is úgy, hogy mondjuk van a paneldzsungel közepén egy 200x200-as zöldfelület, amin keresztül vezet egy járda. A járdával párhuzamosan beültetik ezeket a juharokat úgy, hogy egy sor, mögötte még egy sor, full szabályosan, egy képzeletbeli négyzetrács metszéspontjaira. Vajon mi a terv? Csempésszünk egy kis monotóniát a panelek "színes kavalkádja" közé? Ennél az is jobb lett volna, ha elküldik a közmunkásokat a kertészetbe, ott random megvesznek növényeket és azokat random elültetik. Visszatérve a Városligetre: tavaly elkezdték "felújítani". Nyilván ez alatt azt kell érteni, hogy úgy telerakták nyílegyenes térköves utakkal, hogy lassan több a térkő, mint a zöldfelület. De ami a legfájóbb, hogy ilyen Tesco parkolós gömbfákat ültetnek mindenhova, pedig végtelen sok hely van. Nonszensz. Neked nem kell ecsetelnem, hogy ezek a gömbfák azért lettek kinemesítve, hogy villanypózna alatt, szűk városi terekben elférjenek. Egy parkba, ahol végtelen hely van, ilyet ültetni olyan, mintha egy mittudomén milyen minőségi, 100 ezer ft-os borba szódát nyomnál fröccsnek. Árnyékot nem ad, a mikroklímát nem javítja úgy, ahogy egy nagyobb fa javítaná, a térérzet is sokkal rosszabb, nem ugyanaz az élmény, mint amikor nagy fák között vagy, nem kell magyaráznom. Nevetséges, borzalmasan gagyi megoldás gömbkőrist, pláne gömbakácot ültetni egy ilyen nagy parkba. Még egy dolog, és tényleg befejezem. A parknak volt egy vizesebb része, ami bár a régi formájában inkább csak kutyafuttatóként volt használva, de fásítással, murvás sétányok kialakításával, padok elhelyezésével bőven élményszerűvé lehetett volna tenni az ott tartózkodást. Ökológiai szempontból az volt a jelentősége, hogy szivacsként működött, a mikroklímát javította stb. A napokban elkezdték feltölteni, hozzák az építőanyag törmeléket, betondarabokat stb. Nem tudom mi a terv, de iszonyatos nézni...Ja, amúgy közvilágítás sem volt a parkban egészen mostanáig. Hát abban sincs köszönet. Úgy kivilágították az egészet rideg ledekkel, hogy a város legsötétebb pontjából a város legkivilágítottabb pontja lett a park. Esküszöm, a Puskást nem fogják így kivilágítani a BL-döntőre. Nem kell mondanom, hogy hangulatosnak egyáltalán nem nevezhető, az élővilágot meg zavarja.

Igazából csak oda akartam kilyukadni, hogy rinyálhatunk az időjárás miatt, de szerintem furcsán veszi ki magát, amíg a szó szoros és átvitt értelmében is folyamatosan magunk alatt vágjuk a fát kicsiben és globálisan is. 

Tudom, csak megjegyeztem, mint ahogy LAM is Börzsönyt. 

A csapadékmérőt behoztam a múltkori erős fagyok előtt, ma fürdés után jutott eszembe, hogy elfelejtettem visszatenni. Nos, kinnt van, jöhet ez a megtépázott csapadékmező Dny felől. 

Nem a térségedről beszéltem és én nem temetem még a tavaszi csapadékesélyeket. Itt kellemes meglepi volt a front, legközelebb más terület is járhat így. Mi álltunk tegnapig a legrosszabbul felső 20 cm nedvességben, eddig. 

Hajdú - Bihar egyes részein a tavalyi ÉVES csapadék nem érte el a 400 mm-t (350-380 mm). Plusz erre jött a száraz tél. Ez már elég katasztrófális. Főleg, hogy kilátás sincs jelentős csapadékra errefelé. 

"Zökkenőmenetesen veszi az akadályt a "növényvilág"....
Egész konkrétan érdekelne, hogy milyen növényfajokra gondolsz, milyen termőhelyi adottságok mellett és milyen élőhelyen? (Pl. a szilikát sziklapgyepes andezit lejtósztepp rétektől, a montán bükkösökig.) Hogy csak három alapvető ökológiai kérdést tegyek fel.
A települési parkokban, kertekben szénné öntözött, gondozott, nulla diverzitású "gyep" vagy a rendkívül bonyolult természetes ökoszisztémák, mint pl. ennek szárazföldi "csúcsa", az erdő.
Az a zökkenőmentes növényvilág amely, évmilliós genetikai tapasztalata ellenére egyszerűen képtelen lépést tartani a délről feltörő klímazonális változásokkal, olyan gyorsaságú. Úgy hátrálnak a bükkösök, a kocsánytalan tölgy és a cser, mintha a 2. Ukrán Front tört volna be Vorosilovval és Zsukovval kézen fogva az élen. 
Mi meg többet járunk Törökországba erdészeti szaporítóanyagért (makk és csemete) , mint a saját kezelésű hazai állami erdeinkben.
Ezt hívják ember által támogatott genetikai migrációnak. Lásd pl. a magyar tölgy fafajt - nálunk abból a neve ellenére alig van.
2022-ben kijelöltünk 130-140 éves bükk hagyásfákat, mintafáknak, bükk természetes erdőfelújításokban. Kb. 35-40 méter magas, mellmagassági átmérő 80 100 (!) cm felett. A gyökérzetét gondolom nem kell részleteznem milyen kiterjedésű, egy andezit ranker talajon. 
2023-ban eshetett amennyit akart, úgy megette őket a 22-es nyár és a tél sorozatos eltűnése, hogy 2024 apró kis hőségperiódusai és szinte csapadékban úszó ősze óta, dobálják le a kérgüket és zabálja fel a bükktapló a maradékot. Lábon álló száradékok lettek, északi kitettségekben, szubmontán régióban.
"Eddig semmi vész..'.
Hát igen nyáron szép kék az ég és zöld az erdő, ahogy sétálgatunk, bandukolunk...csak éppen ez a cseres itt alul a képen, úgy pusztul, ahogy van, pedig ez aztán bírja a gyűrődést...kb. nulla a koronavetület a törzs magassági arányaihoz képest, koronatörés nyomok a száradástól és, hogy egy zárt állományban ilyen szépen látod az eget, az annak a jele, hogy nyílik fel a zárt erdőtakaró...
Arról már ne beszéljek, hogy a fák nem a törzsükön növesztenek levelet, hanem a koronában...majd minden egyed ezen a képen vízhajtásos....vagyis a szerencsétlenek a törzsön lévő alvó rügyeket hajtatják, hogy valahogy árnyalja a törzsét a forróság és az UV sugárzás elöl...egy cser, aminek a genetikai származási helyét nyilván ismered...  

"Ha a tavasszal pótlódik a csapadék."..Épp látjuk...főleg a hosszútávú tendenciákat....15 mm leesett.....az éves kb. 15-re...hurrá meg van a 30 mm március elejére...a hóvirág szépen fog virágozni, meg a talajfelszín közeli kora tavaszi geofiton hagymások...őket megmentette a teljes KO-tól ez a hullámzó front meg a  mediciklon, és akkor dagonya lesz a talajfagy után, hogy ihaj...így nem is lehet semmi vész...

Javaslom menj ki egy igazi erdőbe és áss egy termőhelyfeltáró talajszelvényt....2 méter mély a szabvány...utána mérj benne víztartalmat...de nem fog kelleni még ez sem, elég egy patakmeder oldalát megnézned...nem rég tettem fel ide képet erről...megismétlem alább...ha csak azt nézem, a szerény porszáraz 150 centi mélységével, akkor csak itt a Börzsönyben az összesített vízhiány 350-400 mm körül jár és szerintem alábecsüljük...ha ennyi leesik júniusig - nem egyszerre, hanem megfelelő eloszlásban - még akkor se biztos, hogy csak lelassulna, vagy megtorpanna az egyébként országos léptékű erdőpusztulás...a Bakonyban épp a bükköt termelik le ezer köbméterekben, mert megadta magát...

És akkor az Alföldet nem is említem, mert onnan nincs saját terepi tapasztalatom...talán Cassanot megkérjük fotózza már le a Tiszát...

Ez itt meg az erdész nyelven csak "legatyásodott" erdőnek nevezett cseres...

Fontos lenne a tajtakarás, máshogy nem fog menni. Direkt az eső előtt dugványoztam pár napja. Ásónyom mélységig nedves volt a talaj a mulcs alatt, pedig full homokon vagyok. 
Nem vagyok szakértő, csak műkedvelő, de sokat lehetne tenni, hogy az ilyen idoszakokat minél tovább kihúzzuk. 

Azért csak van / lesz különbség ahhoz képest, ha csapadékos tavasz jön, vagy ne adj isten csont száraz lesz. Én csak azt szerettem volna kinyögni, hogy az ilyen "katasztrofális" jelzőket tartogassuk arra az esetre, ha ez tényleg bekövetkezne. De ne következzen be. 

Átmenetileg sokat segített ez az eső, de a hétvégi szeles és a jövő heti 15+ °C-os idő azért rendesen szárítani fogja majd a talajt, így a helyrejövéstől azért messze leszünk mi is (legalább is Vasban, Somogyban azért több csapadék volt a télen). Főleg, hogy a következő 1,5 hétben gyakorlatilag ismét semmi kilátás nincs csapadékra.

Felétek tényleg elég rossz a helyzet,de szerintem a kommunikáció mindenkinek a saját környezetéről szólt. Nem optimális ,de katasztrófálisának nem nevezném felénk és Ajkán se a helyzetet jelenleg.A mai eső itt ráadásul még benne sincs az adatokban.

Bár nem engem kérdeztél de amúgy igen,arra gondol ő is!A 30 éves átlaghoz képest csupán 2 mèterrel van lejjebb a talajvíz szintje pl  nálunk,de van ahol 2.5mèterrel
Minden fasza minden oké!!!









Plusz itt már beindult a maradék talajnedvesség párolgása is 16 fokban. 

Mélyebb rétegeknél a 100 cm alattira gondolsz? 

Igen, ebből a szempontból hatalmas különbség lehet nyugat és kelet között (persze ezt pontosabban kellene/lehetne megfogalmazni).  Nálunk (és megkockáztatom hogy DNy-on általánosságban) most helyre is jött nagyjából a talaj nedvessége, míg keletebbre...

Hátőőő, nem.
Pont ez a baj, nem egy-két havi csapadék hiányzik, és nem csak a felső pár tíz centiből. Sok-sok év hiánya olyan szinten kumulálódott már, a mélyebb rétegek is olyan szinten szárazak, hogy egy sok hónapos átlag feletti csapadékú időszak sem biztos, hogy helyre tudná ezt billenteni.
A "semmi vész" helyett valójában a "katasztrofális" lenne a megfelelő jelző...

Eddig semmi vész, mert ha tavasszal pótlódik a csapadék, akkor zökkenőmentesen venni fogja az akadályt a növényvilág. Nem mondtam, hogy nincs aszály, de ilyenkor még túlélhető. 

Eddig 15 mm itt a mai nap. 

Eddig semmi vész? A talajvízháztartásra és a kis és közepes vízfolyások hidrológiai viszonyára (vízhozam, vizszint stb.) értve?....Tegnap jártuk be a fél Délnyugati-Bőrzsönyt....jobb nem értékelni az egyes ásott, mintavevő talajszelvényeket...de elég a patakmedrekbe nézni...és a Bakonyban se sokkal jobb az összkép ahogy az ottani erdész kollégákat hallgatom.....

Mondjuk a technológiai szingularitás még hozhat izzasztó pillanatokat, és lehet nincs is már olyan messze, mint gondoljuk, ez pl. elég izginek hangzik. Link

No de addig is maradjunk a jelenben. Szerintem évek óta nem volt ilyen naptárhoz illő tavasz-fílingem, vagy nem is tudom hogyan fogalmazzak, de február végén pont ilyen időt képzelek el. Jövőhétre jön az enyheség, pont a naptári márciussal együtt. Tetcik.
Az kevésbé, hogy egy rapid műtét miatt ha ágyhoz nem is vagyok kötve, de nem igazán tudom most élvezni ezt a kellemes időt.

Végül is az EU vezetés az energetika, és az ipar után a mezőgazdaságot is ki akarja nyírni, ez konkrét terv. BSZAJKA! 

AI eddig nem volt, de most majd lesz, kissé összedöntve az eddigi rendszert.
Reggelig 9 mm esett.

Igen, abba durva belegondolni, hogy mennyire mélyről indulunk neki a vegetációs időszaknak. Ebben a pillanatban még semmi vész, csak hát ha úgy folytatódik a dolog, mint tavaly, ne adj isten '22-ben...

Nálam is 13,2 mm esett reggel 7 óráig. A tavaly nyarat nálunk inkább ne emlegessük. Június végén mikor rommá verte a 40-80 mm-es felhőszakadásos zivatar a környéket pont a két nagy cella közti olyan 10 km-es sávban ültünk Július meg a maga 5 mm-ével külön világ volt. Mi nagyon szívóágon voltunk, sorban kerülgettek a zivatarok június közepe után. Egyet sikerült bemákolni augusztus elején. 

Közben szép intenzitással esik az eső, minden cseppje aranyat ér. 
A Torna-patak vízállása a napokban 33 cm volt (februári 30 éves átlag 71 cm), ami 1 centivel magasabb a tavaly nyári pokol minimumánál. Aggaszt ez az év

Szerintem a világon kb. a második legbiztosabb dolog lehet a halál után, hogy nem lesz "hűvös, csapadékos" a nyár.

Nem tudom, hogy mi van Sümegen, de ott sokkal több esett, mint bárhol a tágabb környéken. 12-15 mm-eket mutatnak a helyi automaták. Nyáron is az a környék volt a nyerő.

Annyira hulladék az időjárás, hogy kedvem sem volt mostanában írni róla.
A Tisza meghökkentő állapotban van mostmár, Algyőnél lassan a híd lábáig húzódik vissza a folyó. Döbbenetes látvány.
Egyre inkább olyan érzésem van, hogy ez a 2025 olyan dolgokat tartogat, amit nem hittünk, hogy átélünk majd. Forróság, aszályok, járványok, háborúk, dühöngő őrültek a világ legnagyobb országainak élén. Isten hozott mindenkit a jövőben!