Meteorológiai társalgó

Az utolsó link jobb verzióban:
Link

A kétkedéssel nincs probléma, ez viszi mindig előbbre a dolgokat.
Ha mindkét dolgot (itt anomáliát) ugyanaz, vagy hasonló folyamat(ok) okozza(k), akkor nem kell szükségszerüen ismerni a kiváltó okot ahhoz, hogy a korábban bekövetkező eseményből következtethessünk a későbbire. Az MI modellek sem ismerik a folyamatok fizikai leírását, azaz a tényleges okokat, csak a múltbeli adathalmazból próbálnak meg következtetéseket levonni a célváltozóra vonatkozóan.  

Az említett távkapcsolat alapjairól megjelent cikk (Meteorological Applications) eredetiben:
Link

Magyar változat:
Link

Illetve a korábban linkelt klaszteres módszer hosszabban kifejtve:
Link

Tudom, csak én vagyok ilyen fafej, de szerintem 4 (saját) klaszterbe sorolni, pár kivételt megtartani, majd keresni egy távkapcsolatot még mindig lehet bőven akár a véletlen műve is. Főleg, hogy az ok-okozat közötti útvonal rejtély marad (miért lenne szeptember az ok, és december az okozat), holott egy ilyen vélt távkapcsolat pont erre lenne jó: kijelölni az irányt, merre érdemes összefüggéseket keresni. Mint ha azt mondanánk, hogy ha kinyílik a légzsák, utána betörik az ablaküveg, és ez egy tök jól működő szoros kapcsolat. Csak ha megvizsgáljuk jobban az összefüggéseket, rájöhetünk, hogy az ok az autó ütközése, az okozat a légzsák és az ablaküveg is. És bárcsak ilyen egyszerű lenne a klíma
Az meg, hogy megszakadt 2019-ben, szerintem még jobban bizonyítja, hogy itt még sok a hiányosság: az éghajlatváltozást nem bekapcsolták 2019-ben, az nem így működik. Persze lehet, hogy volt valami indikátor vagy tényező, ami akkor kibillent egy egyensúlyi helyzetből, de ennek meghatározása nélkül az éghajlatváltozás szó helyett a misztikum is szerepelhetne... Sőt, hogy meredek legyek: pont az a baja a kreált látványos korrelációknak, hogy csak a múltban működnek. (Ez lett a DAI-val is.)

Az adatok (évek) száma valóban nagyon kevés, ez gyenge pont minden staisztikai kapcsolat vizsgálatánál. Viszont az, hogy 24 éves időszakban 4 klaszterbe sorolt szeptemberi nyomásanomália mintázatot 4 különböző decemberi közép-európai hőmérséklet anomália intervallumba eső értékek kövessenek átfedés nélkül, és hogy ez teljesen a véletlen műve legyen, arra nagyon kicsi az esély, gyakorlatilag közelíti a nullát.

Így, ha csak részleges ok-okozati összefüggés is van a két dolog között, mert más folyamatok is számítanak, vagy akár semmi közvetlen ok-okozati összefüggés sincs, akkor sem tekinthető 2018-ig a magas korreláció a véletlen művének véleményem szerint. 2019-től aztán hirtelen felbomlott az addigi összefüggés, érdekes módon minden egymást követő évben, még 2024-ben is. Vagy csak a korábbi anomália sáv tolódott jóval magasabbra...

Erről én továbbra sem leszek meggyőzve, de az tippre csak az én bajom  Ez ok-okozati összefüggés? Okozat-okozat, és az okot nem tudjuk? Vagy van ennek még pár dimenziója? A (főleg nagyon kevés) adat mindig csalóka, könnyű korrelációt, látszólagos szoros kapcsolatot találni még teljesen független adatok között is, nem hogy olyanok között, ahol van is összefüggés.

A DAI utóélete: Link

Távkapcsolat vs éghajlatváltozás párharc.

Így legyen! Térségemben a március a legerősebb hófúvásban a 2002 /2003 - as tél óta! Nem fogok megsértődni ha egy újabb példa jön. 

"Amennyiben az újonnan felfedezett légköri távkapcsolat-rendszer a jövőben is hasonló pontossággal működik, akkor az azt leíró Decemberi
Anomália Index (DAI) – a numerikus szezonális előrejelzési modellek
melletti új eszközként – a hőmérsékleti anomália korai előrejelzőjévé
válhat.".

Nem tudom az utóbbi ívekben is számolta e valaki de úgy rémlik jó pár éve már nem igazán müködött ez. Elvitte a cica , mind a teleinket is

De jó is lenne.....De az a baj eddig a kisfiam csak álmában 220 óra felett tudott szánkózni jóslatok havas lankáin., aztán 2,5 hét múlva március idusa.  

Ez az index itt (a MetNet élőben követhette a formálódását) alakult ki, és a szibériai hófelhalmozódásból indult ki: "A szeptemberi átlagos euro-atlanti légnyomás-elrendeződés és az eurázsiai hótakaró szeptemberi-október eleji expanziójának mértéke 1981 és 2012 között szoros kapcsolatot mutatott hazánk decemberi átlaghőmérsékletével." Link

Adrienn pedig 2 napja mondta meg a Kossuth rádióban, hogy a hétvégén havazni fog. A középtávval sincsenek tisztában. 

Szerintem ránézet a friss ECM űrtavjára.
Esküszöm drukkolok neki hogy igaza legyen, bár tudom hogy úgy se lesz. 

Azóta már lehűlt. 

Ezért szeressük az aktív linkeket

Kitartást! Molnár László megmondta tegnap hogy a tél java még csak most jön! Most még csak szivárog a hideg kelet felől de nemsokára komoly Szibériai eredetű hidegleszakadások lesznek a polár front zavara miatt !Biztos hogy igy lesz!

Azért az elmúlt teleken voltak brutális szibériai hideg időszakok (az ottani mércével mérve), rekord is született, Kína, japán térség is kapta az ampert. Az idei szezon el lett qrva Szibériában. Nemkicsit! 

Inkább elhiszem, nem akarok sírni…
De 5 napon túlra már semmit sem hiszek el ezektől a modellektől

Nézd vissza az elmúlt évek adatait -   bár elég visszanézni november/decemberig  - ,oszt ha télimádó vagy, te is sírni fogsz.

5 napon túl van, elhiszed?

Illetve még 1055-1060 hPa-s észak-európai Ac ugyanezekben a napokban, majdnem pozitív hőmérsékletű 850-nel, ez sem rossz... (Vagyis hát pontosan hogy az.)

Link

Szibériában plusszhárom február elején.  "Szerencsére nap közben fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet." mondaná az ügyeletes napcsikácskapics@cska. Na  itt, ezen a ponton  szúrhatjuk magunkat tökön. Oszt ámen.

Szibériában október elejétől kezdődik a hófelhalmozódás. A szeptemberi észak atlanti légnyomás index/ decemberi hazai átlag lesz az (DAI) ... Ez a tél a sokévi átlagos hidegelárasztásokkal egy viszonylag (1991 - 2020 átlag) hideg tél lehetett volna, és lehetne a februárral együtt, mert azért a boldog békeudőkben keletről február elején jóval hidegebb levegő jött egy északi Ac peremén, és azért nem jellemzően egy bámulatosan posvány, az egész télre jellemző földközi tenger térségi magasnyomást talált. Ilyen makrofelállásokat így lehozni művészet, de sajnos a véletlennek itt nem jut szerep. Ez egyszerűen ilyen reménytelenül rossz úgy ahogy van. 

Tudod Te is, hogy van jelentősége, és azt is, hogy közvetett. Egyik tényező sem elég önmagában, sőt néha együttesen sem. De azért az tény, hogy legutoljára, amikor még voltak telek, akkor a sarki jég rendszeresen nagyobb volt, a hó Szibériában rendszeresen több volt, a Földközi-tenger nem döntött minden évben rekordot stb. Mondjuk a poláris örvényt nem tudom  Úgy tűnik, most már minden tényező olyan gyatra, hogy hiába szép az egyik, a többi "lehúzza, mint Duna a zivatart".
El tudod képzelni most a DAI indexet, hogy hogy működne? Szeptemberi szibériai hótakaró vs. decemberi átlagT? Nem kell sokat töprengeni: átlag feletti LESZ a december  Vagy az állatok őszi zabálása alapján megtippelni a telet? Mindegy, mennyi esznek: melegebb LESZ. Legalább nem kell gondolkodni

Persze, egyedi esetek minden irányban előfordulnak. A trendet kell látni.
Azt gondolom belátod, hogyha az Északi sarkon is +10 fok lesz, akkor nem lesz hideg nálunk se?

A valaha mért legkisebb jégmennyiség nem sok jót jelent.
A környékemen mért -8, -11 fok elég karcsú (de manapság ezt is meg kell becsülni). Anno, hó nélkül elő-előfordult -20, -22 fok is, most meg nem nagyon bír lemenni 10 alá.