Agrometeorológia

Üdv.
Ott van pl. még a gyümölcsök tárolása is. Az eltarthatóságban nagy szerepe van az egyenletes, nagyjából 5 fok körüli hõmérsékletben. Én még mindig a hûtõbõl veszem elõ a tavaly leszedett kerti almákat, amelyeket (félbevága) a kivik érésében használok fel.

"Szerintem nincs összefüggés a virágzás idõpontja és a megkapott hideg-sokk (szükséges, de nem elégséges feltétel a virágzáshoz) koraisága között: Gyakorlatilag lehetne folyamatosan csonttá fagyott a talaj szinte az elsõ fagyok óta, és illuzórikus lenne a virágzást várni: Nem vídia-betétes a hóvirág hajtása, hogy áttörje a betonkeményre fagyott talajt."

Hogyan?
Én nem arra gondoltam, hogy fagyott talajon át kibújik a hóvirág, nyilvánvaló hogy az lehetetlen!
Arról beszélek, hogy ha van egy völgy meg egy domb egymás mellett (vagy két térség is lehet térségi fagy esetén), és a völgyben folyamatos fagy van -4-5 fokokkal decemberben, mellette a dombon meg nem, akkor egy decemberi enyheség következtében a völgyben elõbb elõbújik a hóvirág, mint a dombon.
Vagy ha Békéscsabán fagy november-decemberben, Sopronban meg nem, majd utána enyheség jön, akkor Békéscsabán elõbb bújik ki a hóvirág, mint Sopronban.

Ki gondolta volna, hogy a hûtõszekrény csodákra képes, pedig a magasabb elõismerettel rendelkezõ kertészek elõszeretettel használják! Nyilván az étel közelében lévõ szaporítóanyagról/növényi részrõl egyes családtagoknak megvan a maga negatív véleménye is.. Persze más a helyzet, ha egy leselejtezett vagy egyéb célra szánt hûtõnk van.

Egyes liliomfajtákat pl. úgy szaporítják, hogy zacskóba vermikulit/v. enyhén nedves faforgács közé teszik a nagyobb hagymáról leszedett fehér pikkelyeket és legalább 1.5 hónapig hûtõszekrényben tárolják. Aztán a hagyma pikkelyek szélén képzõdnek a kis hagymák.
Az oltóvesszõket és a dugványnak szánt télen lemetszett szõlõvesszõk tárolására is kiválóan alkalmas (néhány hónapig).
És még sorolhatnám..

A Kondoros melletti temetõben (hõszigeten kívül) messzirõl láthatóan fehérlett a hóvirág, amíg be nem lepte a hó.
Még északabbra és sokkal keletebbre a Mecsektõl.
Szerintem nincs összefüggés a virágzás idõpontja és a megkapott hideg-sokk (szükséges, de nem elégséges feltétel a virágzáshoz) koraisága között: Gyakorlatilag lehetne folyamatosan csonttá fagyott a talaj szinte az elsõ fagyok óta, és illuzórikus lenne a virágzást várni: Nem vídia-betétes a hóvirág hajtása, hogy áttörje a betonkeményre fagyott talajt.
Szerintem csak megkapta azt a hõösszeget, ami a virágzásához kell, és ennek semmi köze a mediterrán klímához, de a hideg-sokk koraiságához sem igen.

A virágzáshoz igényelt hideg-sokknak nem szükséges elérnie a 0 oC-ot: A környékünkön az idén nem volt a virághagymák mélységét elérõ talajfagy, és mégis virágzanak a hóvirágok és a krókuszok, és virágozni fognak a szintén hideg-sokkot igénylõ tulipánok és nárciszok is.
Jácintnak a hajtatásához pl. elég a hûtõben tartás +5 oC-on.

Csak apró megjegyzésként.Múlt hét csütörtökön a panelok körüli kertekben megszámlálhatatlan hóvirágot láttam.
Pedig tudtommal Szekszárd és vidéke már nem mediterrán