Meteorológiai társalgó

Nyilván, mindenki azért van itt, mert szereti az időjárást. Ki ezt, ki azt, és ez nagyon jól is van így. Bocsesz, ma kicsit alacsonyabban van az ingerküszöböm, majdnem rosszul lettem a napon, pedig istenuccse nem vagyok pudingból. 

LAM írta nemrég, milyen állapotban vannak az erdők, meg a növényzet úgy általában. Ma nekem is olyan érzésem volt, mintha a Szaharában lennék. Hatalmas porfelhő, égető nap, rommá aszalódott növények. És mindez szeptember közepén. Ne mondjátok már, hogy ez jó. Most komolyan, kicsit szét kéne szálazni, hogy ami az egyes embernek szuper, az ennek a pár (tíz/száz)ezer év alatt kialakult ökoszisztémának szenvedés. Nincs azzal semmi baj, ha valaki szereti a meleget, vagy a hideget, vagy a szakadó esőt, vagy mittudomén micsodát, de azért mindennek van határa. Én imádom a hideget, de volt olyan tél, amikor már láttam, hogy alig akarnak megindulni a növények, folyton sz@rrá fagyott minden, már elegem lett belőle.