Meteorológiai társalgó

Szép és hasznos összefoglaló, sokat tanultam belőle!

Nekünk is van egy szép nagy diófánk, aminek a tetején évek óta idejekorán elszárad és lehullik a levél, viszont a lenti, a ház miatt árnyékban lévő ágain sokáig megmarad.
Érdekes, hogy 2021-ben,amikor kifejezetten száraz volt a nyár, viszont augusztus második felétől hűvösebb volt, akkor ez kevésbé jelentkezett, októberben szépen megsárgult a lomb. 
Gnomóniára gondoltam, évi 2x vagy 3x permetezek is ellene, de hol használ, hol kevésbé.

Idén viszont a többi fa is kifejezetten őszies már most, barnul, hullik a levél a meggyről, eperfáról és a szilvákról is. 

Nagyon-nagyon  szépen  köszönöm  ezt  a  tanítást  Neked,  a  fűzfánk  és  az  Ezüstjuhar  nevében  is   - most  hajnalonként  fognak  kapni  még csapból  200  *3  liter  vizet,  vagy  ha  lesz  időm  többet.   Nyárelőn  is  meghálálta mind  a  kettő,  de  a  nagy  melegben  nem  öntöztem  őket,  mondva,  hadd   pihenjenek. Ezüstjuhar  szépen  megpörkölődött,  de  most  lombhullásig  mértékkel,  de  kap  még  vizet.  
Itt  Albertfalva-pusztán  az  esőt  beitta  a  föld,  de  nem  volt  nagyon  sok  belőle;  lehet  mégis  veszek  zöldikét,  a  kedvenc  fáim  érdekében...  Ők  nem  termelnek  faköbmétert,  hanem  csak  árnyékot itt  a  kertben,  de  mostanság  az  is  érték.

Köszönöm szépen a megerősítést és a részletes leírást!
Én sem tudtam ezeket, amiket írtál, inkább egyszerű, primitív megfigyeléseimre alapoztam, hogy a növényeknek már elegük lehet a napfényből...
Pl többször láttam kukorica és napraforgó táblákon, hogy ahol van egy fa és árnyékot ad, ott zöldell a növény és jobb állapotban van, mint ott, ahol folyamatosan tűzi a Nap.
Illetve sok olyan fát látok, amelynek a déli, délnyugati oldalán barnára égtek a levelek, vagy hiányzik a lombozat jelentős része, miközben az északi oldal sokkal jobban néz ki. Ebből következtettem arra, hogy tulajdonképpen a Nap megégette őket. Apósoméknál néhány gyümölccsel ugyanez a helyzet, déli, délnyugati oldalon ehetetlen a termés, még a kívülről szép és egészséges alma, körte, szilva "húsa" is olyan belülről a héja alatt, mintha elevenen, a fán megsült volna, miközben a fa északi felén finom darabokat lehet szedni.

Nyáron az én bőröm sajnos 20 perc alatt is képes szénné égni. Viszont kitapasztaltam, hogy szeptember közepétől végre már nem kell kenni magam naptejjel. Emiatt is egyik kedvenc hónapom a szeptember.  Az utóbbi években gyakran meleg és kifejezetten napos, viszont az éjszakák már kellemesen hűvösek és nem égek szét a napon.
Nekem a szürke,sötét, plusz néhány fokban ködszitálós téli etap előtt kifejezetten jól esik a sok-sok napsütés. Aztán október közepétől már hiába lenne felettünk AC, nagy eséllyel egyre nagyobb területet hódít meg a tartós köd, illetve stratus.

Ezért jó a fórum, hallunk itt komoly szakértői hozzászólásokat is.
Egy kérdés: pl. egy kifejlett 50-60 éves bükkfa állapotának ezek szerint nem tesz jót a szeptemberi meleg és száraz idő, plána ha már eleve sok gonddal küzd.
De ha pl. szeptemberben nem meleg jön, hanem egy korai hajnali fagy, amire szintén volt már példa és kb. kivégzi az azévi levélállományt, az is ugyanennyire rossz neki hosszú távon?

"Gábornak is tartozom restanciával" - Dehogy tartozol, csak ha időd engedi, és kedved szottyan hozzá! 
Tmin.: 8.1°C, ennél nyáron hatszor is hüsebb volt a reggel, de országos viszonylatban egész előkelő érték lett ez most. 

De igen. Cassano barátunk jól látja. Ha extrém magas, vagy magas lesz tartósan, ismét az UV tartományban a sugárzás és ehhez alacsony rh. is párosul (légaszály), akkor újra szenvedni fognak az erdők, bár idén is kaptak már rendesen. Ugyanis a fa a növekedése során képződő évgyűrűk két részből állnak. Van egy tavaszi pászta és egy őszi pászta. Egy kivágott rönköt, ha megnézel abban sötétebb és világosabb gyűrűk sorakoznak. Az egyik a tavaszi, a másik - általában vékonyabb - az őszi. A kettő együtt az éves fatömegnövekedés. Ezt mérjük a mellmagassági átlaló méréssel (mindegy, hogy digitális vagy analóg módszer).
A tavaszi pászta kb. június végéig, az őszi pászta a levél klorofilltartalom bontásának megindulásáig (lombszíneződés kezdete) alakul ki. Ideális esetben mindkettő képződik, normális éghajlati körülmények között, a mérsékelt övezeti lombhullató erdőkben. Nyáron (július-augusztus) a fa ugyanúgy kb. túlél, mint télen. Mivel kevés a víz, nagy a párolgás és forróság, meleg van.
Vannak évek, ha hűvös a nyár és csapadékos, akkor egyetlen egybe nőtt évgyűrű alakul ki.
Augusztus végén, szeptember elején újra indul egy vékonyabb fatest növekedés (őszi pászta).
Vagyis indulna, ha nem száradna le, vagy szabályosan égne el a lombozat megmaradt része, ezektől a bájos AC-től, a 30 fokjaikkal és igen égető UV értékekkel. Közben folyik a termésérés is, ami plusz energiát igényelne. (Most éppen tömegesen zölden potyog a makk, ami remek hír, mert abból sose lesz újulat...)
Az a szumátrai időjárás pedig, ami augusztus elején volt, hogy 23 fokban tejköd ült a hegyeken napokig és 100%-os rh. volt, a napi hőingás pedig alig változott a vírus és gomba fertőzések melegágyát jelentett. Jelenleg nem látok olyan cser vagy kocsánytalan tölgy állományt, ahol a 2-3 éves csemeték ne lennének teljesen és tömegesen lisztharmat fertőzöttek. Ilyet csak az Alföldön láttunk eddig a kocsányos tölgyeseken. Most már az Északi-középhegységbe is tömegesen megjelent. A dió pl. hasonlóan vírusfertőzéstől szenved, vagy leég a levele. Nálam 5 öreg fa van, lassan teljesen kopaszak. (A dió levele az első fagyokig, októberig fenn kellene maradjon a koronában az ágakon és szép sárga színe van. Jelenleg barnává égve hever mindenütt.) 
A gyertyánok már sárgák és hullik.
De amit még nem láttam, hogy a gyertyán csemeték, sarjak hajtanak és vörös(!) leveleket hoznak, ahol benapozott területen vannak. Ilyet a tölgycsemete csinál, amikor aszáyos, száraz, meleg és magas UV indexű tavaszok vannak. Ez egy sokk-reakcíó, ugyanis a hajtás színe minden fajnál ami őshonos erdei faj, csemete korban zöld árnyalatú. Teljesen vörösek. De a tölgynél is látok ilyet. Az meg attól szenved, hogy a lisztharmatos pusztuló része felett új hajtással erőlködik.
Ezek mind védekezési reakciók, és intő jelek, hogy baj van...tavaly az aszály...időn pedig a Szumátra, majd november, majd egy számjegyes éjjelek, majd  hőség, tartós kánikula, 500 méteren 28 fokos éjszakákkal...az, hogy a nyári hónapok csapadékadatai jól néznek ki semmit nem jelent önmagában egy ilyen összetett és erősen kibillent ökoszisztémában...holnap talán kibányászok néhány képet is..bár még Gábornak is tartozom restanciával..de majd egy füst alatt..  Jelige: "Az erdők a mi gleccsereink!"    

Na azért most már a szeptemberi nap nem hiszem, hogy sok kárt tesz a lomkoronákban. Rohamosan rövidülnek a nappalok, csökken a beesési szög, lassan fejvédő baseball sapka se kell délben a futóedzéshekhez

Igen,az égető nap,gyakori hőség és erős UV sugárzás is rongálja a fák lombját.

Én azt figyeltem meg, hogy a diófák mellett nagyon sok nyárfa, hársfa, juhar és gesztenye adta meg magát már augusztus eleje, középe tájékán. Gondolom az sem tesz jót bizonyos fajoknak, hogy szinte állandóan süt, éget, pörköl a Nap, néha hetekig alig látunk felhőt az utóbbi 2-3 évben. Most is egy ilyen periódus jön sajnos...

Vagy gombabetegség.-Itt a környéken is vannak kiszáradt meg sárguló diófák még a tavalyi súlyos aszály következményeként.

Kártevő. Gyakorlatilag nincs lombjuk. Persze lehet, hogy a relatív csapadékhiány is betett nekik.

Köszi. És mi a bajuk a diófáknak feléd? Kártevő,vagy betegség támadta meg őket?  

A jég mellett két dolog ragadta meg a figyelmem a képeken: a szép bordó lábazat festés - igazi Dél-alföldi kuriózum -, meg a gyönyörű egészséges diófa. Felém sajnos már egyikkel se lehet találkozni.

Orosháza délnyugati szélén 1-2 percig komoly jégeső volt, kb 2 centis jegek estek, utána inkább sok víz. A közepében komolyabb lehetett, a szélére érve inkább visszafordultam.
Kép, videó nincs, mert inkább a kocsit óvtam.