Meteorológiai társalgó

A mult heti hõhullámot Erdélyben a hargitán vészeltem át. Az ottaniakkal beszélgetve szembetûnt, hogy székely barátainknál is központi szerepet kapott mostanság az idõjárás alakulása. Panaszkodtak rá, pedig nem szoktak! Jó 3-4 éve sokat változott feléjük, nagyon sok az esõ, és szokatlanul erõs zivik vannak. Hümm...- magam igen örültem a napi ziviknek, így minden nap degeszre szedtem magam kíváló erdei gombákkal. [esõ]

Thermometer!
Köszönöm!
Úgy van, ahogy írod.
Akik néhány, 5-10 éve figyelik az idõjárást, azoknak úgy tûnhet, mindig is ilyen volt, nincs semmi változás.
Akik a 60-as 70-es 80-as években is figyelték, és nem csak néztek ki a fejükbõl hogy jéééé felhõõõ, hanem próbálták megfigyelni, azok tudnak valósan összehasonlítani.
Ugyanis pont ebben az 5-10-15 évben változott másmilyenre.
Aztán hogy volt-e ilyen, mint most, biztosan volt, meg lesz-e, meg meddig tart, az egy dolog.
Most egy ideje más, mint elõtte volt.
De nagyban más, nagyon nagyban más.
Alapvetõen más.
A nyugati áramlás drasztikusan vesztett dinamikájából, majdnemhogy megszûnt. Ehelyett egyhelyben veszteglõ, anticiklonok között beszorult valamik vannak, ezek okozzák a szélsõségesebb idõjárást, a nyugati
Hogy mi okozza, az a másik kérdés, fontosabb viszont, hogy elõbb ismerjük fel és tanulmányozzuk, utána ráérünk gondolkodni azon, hogy mitõl van.

Nem baj az.

Cassano!
Nagyon durva, asszem elkezdek lakást keresni Orosházán

Sprinter!

Koromnál fogva jól emlékszem a 70-es évekre, 80-as évek elsõ felére. Valóban kiegyenlítettebb volt az idõjárás a mostaninál. Különösen szemet szúr, hogy mennyivel erõsebb volt akkor az atlanti befolyás, a ciklonok és frontjaik gyorsan vonultak nyugatról keletre, most pedig rendszerint stagnálnak. Amit a szélsõségekrõl írtál, teljesen igaz, jó megfigyelõ képességrõl árulkodik. Mindez a hõmérsékletre is vonatkozik: 1988-tól lényegesen megnõtt a nyári hõhullámok gyakorisága, a tél ellenben nem vált enyhébbé (ha jól emlékszem, épp 1998-ban volt Tokajban jócskán -30 alatti mini). Klímánk összességében kontinentálisabbá vált, határozottan más jellegû érában vagyunk, mint 30-40 évvel ezelõtt.
S hogy mik lehetnek az okok? Egész biztosan nem a széndioxid emisszió kiváltotta "globális felmelegedés". Ilyen éghajlatingadozások a múltban is voltak. Én inkább a naptevékenység változásaira gyanakszom.

Nem értek egyet továbbra sem a "szélsõségesedéssel".

Nemrég végignéztem az összes modelt amit találtam és valóban a te verziód áll közelebb az igazsághoz.

Ha mediterrán ciklonok kellenek ide a komoly csapadékhoz,márpedig most úgy néz ki,mert a frontok ide sok csapadékot nem hoznak mostanában,akkor õsszel és télen jöhet az utánpótlás.

Országosan talán azért nem, mert ezek a szélsõségek nagyon koncentráltak, és mintha sorozatosan, ismétlõdve egy-egy adott helyet sújtanának. Ez többek között annak is köszönhetõ, hogy a csapadékok nagyrésze konvektív, lehet egy falu met. állomása mért 40 mm-t, de a falu másik felén a port sem verte el.
Illetve gyakoribbak lettek a koncentrált összeáramlási vonalak (amik gyakran nem is tudni mihez tartoznak, mert ezek frontnak nem igen nevezhetõek), amik egy térségben bõdült csapadékot adnak, odébb kevéssel meg egy csepp sincs.
Múlt éven Észak-Olaszország, Velence-Padova környékén az éves csapadék 3/4-e (300-500, helyenként 600 mm) esett le 2 nap alatt úgy, hogy onnan 100 km-re porzott a föld.
Múlt éven nálunk az elmúlt 100 év valószínû legcsapadékosabb évében szétrohadt minden, belvizek, rengeteg esõ, közben a szlovén-magyar határtól sehány km-re kiégett a kukorica, durva aszály volt.
Az idén ott 3 méter feletti a kukorica, üdezöld minden, miközben most a határ innensõ felén van kiégve, kiszáradva minden.
A múltév országosan rendkívüli csapadékot hozott, az idei pedig országosan száraz, nem csak a múltévi sokhoz viszonyítva, hanem alapjában véve is.
Persze vannak körzetek, ahol szerencsésen betalált egy-egy zivatar (pl. valamikor nyár elején vagy májusban Solt környékét 2 vagy 3 nap egymás után telibekapta egy-egy böszme zivatar egy rakat esõvel, meg az ország közepe azért kapott esõt rendesen), de országosan száraz félév van mögöttünk.
Miért kötelezõ egy rekordcsapadékos év után rekordszáraznak következnie?
Legalábbis elég erõs a gyanú, hogy a Zala-Somogy megyei, elsõ félévi 70 mm-ek rekordgyanúsak, vagy országosan vagy térségileg biztosan.
És miért kell 6 hónap aszály után minden nap esnie?
Miért nem lehet egy szélsõség után normál idõjárás, miért kell szélsõségre szélsõséggel felelni.
Persze ha visszanézzük a régebbi leírásokat, azt látjuk, hogy 1674-ben is meg 1713-ban is meg 1791-ben meg 1888-ban aztán 1924-ben is voltak példanélküli szélsõségek, de azok epizódjelleggel.
Most meg hullámvasutazunk, vagy le a pincébe vagy fel padlástérbe, igaz kisebb szélsõségek, de ezek állandó jelleggel.
Mihez képest?
Az 1950-1990 közötti idõszakhoz képest mindenképpen.
Aztán lehet, hogy 1920-1950 között ugyanilyen volt.
Sõt, nem kizárt, hogy 2020-2050 között megint olyan lesz, mint az elõzõ blokk.
Ez a téma nem olyan, amit egy kézlegyintéssel el lehet intézni, vagy megszámolni vagy pontosan lekövetni, elég ingatag, bizonytalan, mi szélsõség mi nem, hol és meddig tartott pontosan, rengeteg olyan összetevõje van, amit még hetekig lehetne kivesézni, de hogy nem olyan, mint a megelõzõ 40 évben, az biztos.
A szegedi maximumokat vizsgáltam valamikor 1-2 évvel ezelõtt, a júliusi maxátlagokat hasonlítottam 1961-1990 között és 2000-2009 között, azok is beszédesek voltak.

És ez akár még igaz is lehet egy-egy tájegységre (néha), de országosan egyáltalán nem állja meg a helyét.

Ezt szoktam írni (évekkel ezelõtt is) Link

Nagyon úgy néz ki,hogy megint porszem kerülhetett a gépezetbe a modelleknél. Elég határozottam elindult felénk a csapadéktömb,már a határnál van. Itt közben egy kiadós záporból esett 2 mm. Mióta elkezdett esni,azóta nem bír leállni,hihetetlen.

Végig néztem azóta a többi modellt is,nem túl sanszos az esõs verzió.

A nagy felbontású modellek az ország 70%-ra nem várnak csapadékot.

Nem tudom honnét jött a GFS-nek,de nagyon komoly esõt pakolt be éjszakára: Link