Meteorológiai társalgó

Szerencsére hajnalra erős felhősödés volt és nem nagyon volt a Dunántúlon -5 foknál hidegebb. Az automaták minimumait nézve a Dunántúlon csak kettő mért kerekített -5-öt, míg a Dunától keletre kb. 25 mért -5-9 fokokat. Nálam a patakparti hőmérő -4-ig lement de az udvarban -3 sem volt, vagyis nem mindegy a hőmérő elhelyezése,vagyis tehetjük akárhova, csak a barackfát ne. Nálam szilva,körte,dió,alma van a patakparton, de nem nagyon emlékszem olyanra, hogy fagy miatt ne teremtek volna,néha a dió elfagy. Ezek a gyümölcsök későn virágzó fajták, a barackot,meggyet,cseresznyét, amik korán virágoznak nem a 2 fokkal hidegebb kert végébe ültetem. Persze nagy szerencse, hogy a vidék dombos és magasabb fekvéséből adódóan nincs drasztikus hőszennyezésnek kitéve,másrészt inverziós helyzetben a dombok nem olyan hidegek. Így a növények csak átlag körüli fejlettségi,virágzási szinten vannak,így a fagykár sem lehet még túl veszélyes. Gondolom a fizika évszázadokkal ezelőtt is hasonló volt, bár az időjárás hol nagyon szeszélyes volt, máskor nem. Így őseink rájöttek, hogy hol érdemes termelni és mit. Ma szerintem senki nem néz vízrajzot,talajtant, éghajlatot hanem a citromon át a banánig, a fügétől a narancsig ,csemegeszőlőtől gesztenyéig stb. szeretne mindent bárhol termeszteni. Ha nem jön be akkor jön a szöveg az éghajlat elviselhetetlenségéről meg a bolygó élhetetlenségéről és elhagyásáról elmélkednek olyan helyekre ahol -200 fok vagy +300 fok is lehet de van a jég alatt víz vagy kevés a légkörben a Co2 és akkor már szerintük lehet élet. Nosza létesítsünk ott kolóniát, mert poraszfaltfalván már a banán sem érett be 10-ből 1 évben.
Hogy ne csak fagysírásról szóljon a fórum megnéztem, hogy a havi csapadék hogyan áll a porviharok után. Az automaták adatait korrigálva a kézi mérésekkel mintegy 20-90 mm, azaz kb. átlag 40 mm-en áll a hónap, persze területi különbségekkel .Porosnyugat (Kisalföld) 20 mm alatt van, de a csapadékos december,január,a száraz február és átlagos március után azért nem annyira sírnivaló a helyzet országos átlagban. Tavaly ezen a napon 40 mm-nél tartott itt az éves csapadék,most 161-en, és nem is tartozom az esősebb feléhez az országnak, pláne az utóbbi 2 hónapban. Most meg radarjelek a Dunántúlon és ha nem is ér földet a csapadék, ez annak a jele hogy van nedvesség (meg sok felhő) felettünk és nem kell kiterjedt fagykároktól tartani szerencsére.