Meteorológiai társalgó

Igen. Ok. Köszönöm. 

Pitom ki ne maradjon. De olyan ritkán van, hogy már fáj.

Azért vannak még néhányan: palui, Nola, nano, micibot, te meg én. Ha az volt az utolsó. 2010? Utána eltűntem, mert szerelembe estem, jó messze. 

Egészségedre, nagyon szívesen. Csak nyugodtan, ha nem untat a sok szöveg, de ez összetett kérdéskör és agyon hazudoztak, csúsztattak, kommenteltek már mindent róla a hozzáértők, a jól felfogott érdekek mentén. Nem árt az ismeretterjesztés, ezért is szerveztük sok éven át Myloh-val (Milán) a Metnet-Ipoly Erdő Zrt Nyílt Napokat...mondjuk sok résztvevő már nincs itt belőlük...akár csak a királyréti, utolsó nagy igazi klasszikus Metnet találkozón ott voltak közül sem...S ha már így összejöttünk a közös geográfus múlttal, akkor javaslom egymás között inkább nevezzük át ezt válogató eróziónak, mégsem kliffek kősziklái omlanak a mélybe a hullámok erejétől...bár valóban nagyon jó a belső szleng, a földrajzos szójáték az abráziós zabrálással...   

Hú LAM, nagyon köszönöm, és elnézést, mindig félek Neked feltenni kérdéseket, mert nagy regényt írsz (jó értelemben írom ezt), és rabolom az idődet, de szerintem ebből most sokan tanultak.
Őszintén én ezt a választ sejtettem, reméltem. Természetesen azt én sem gondoltam, hogy a kalderából (ami szerintem Európa egyik legcsodálatosabb erdei területe) termelnek ki, mert az már a vég lenne.
Bocsánat az "abrálja" szóért, csak zsigerből írtam, ezt mi a földrajzos haverokkal használtuk "szlengként"a puszítás szóra az abrázióból származtatva....

És még egy kérdést felteszek a bioszférába, ne itt ziláljam szét a fórumot. 


 

Talán zabrálásra gondolt, csak lemaradt a z.

Hát ja.

Értelmezni se tudom az "abrálás" fogalmát.....nem az erdésztől kell félteni az erdőt...nem azért dolgozik több erdészgeneráció évtizedeken át pl. az erdőműveléssel, erdőneveléssel, fagyban-hóban-sárban-kánikulában-esőben, hogy utána ledaráljon mindent egyszerre....nem fogják a Verebes-kaszáló feletti vörösfenyves elegyes bükköst tarra vágni, mert tűzifa hisztéria van...még parancsszóra sem....a tartamos hozamszabályozás, vagyis az éves fanövedéknél kevesebb fakitermelés, amit területi arányban kis léptékben és kis mértékben osztanak el nagyobb erdőtömbökben, az már 300 éves szakmai fogalom...de értem, hogy ha elbizonytalanodnak az átlagemberek a pontosan körbeírt idióták politikai gyökerű cirkusz és feszültségkeltő hatásvadász moslékain. Meg egyes globális hátterű civil szervezetek adománygyűjtő megélhetési kommunikáció cunamiján.
Tárgyilagosan: A Börzsöny nemzeti park magterület. Mindenféle védettségi fokozattal, besorolással. Számos területe eleve gazdálkodás alól kivont véderdő. Ha a Csóványosról körbenézel, vagy a Hollókő sziklájáról a kalderában nem a tarvágott területek végeláthatatlan sorát fogod látni. Ugye nem ezért turistaparadicsom a hegység? Hanem egybefüggő erdőt, benne itt-ott kis léptékű véghasználatok, vagy fokozatos felújító vágások foltjait.
A korábbi évekhez képest, amikor nem volt kereslet a tűzifára, akkor erősen visszafogtuk az éves engedélyezett kitermelhető famennyiséget, a fahasználati munkákat, magyarul a fakivágást. De az erdőművelést, vagyis az erdőnevelést, az erdők természetes felújítását, az erdőművelői feladatokat akkor is el kellett végezni. Előírja az erdőtörvény és a szakmai becsület, felelősség. Erdő helyén erdőnek kell lenni. Fiatalosok tisztítása, gyérítése, az újulatok gyomkaszálása, stb. Ezeket nem ingyen végzik a vállalkozók. És ott van pl. a feltáró úthálózatok karbantartása (ezen mennek a turistautak jó része) vagy pl. a milliárdos beruházásokkal épített természetjáró infrastruktúrák fenntartása.
Senki nem cirkuszolt akkor, hogy pl. a 100 millióért 2014-ben átépített Csóványosi kilátót, amit kis millióan használnak ingyen, azt ő teljes egészében minden áron szeretné pl. faanyagvédelmi festésben részesíteni és karbantartani, fenntartani. Nem emlékszem ilyen célú flashmob-ra, vagy közösségi szavazatgyűjtésre. Az természetes hogy van és használjuk ingyen, mert az jár nekünk. És, hogy rendben van és az persze magától ilyen.
Nem, annak az egy kilátónak pl. könyvelési nyelven hatalmas az éves értékcsökkenése, azt javítani kell, rendben tartani és sok millió forintba kerül. Csak ez az egy kilátó. Amit pl. a kezelő Diósjenői Erdészetnek kell kigazdálkodnia, bizony a fakitermelésekből visszaforgatni a bevételt erre a közjóléti célra.        
Továbbá: a szakhatóságok engedélye nélkül soha és ma sem lehet egyetlen köbmétert se kivágni és ott is elhivatott szakemberek ülnek, akik szakmai alapon hoznak döntéseket. ezért van külön erdészeti hatóság, erdőtervezőkkel,erdőrendezőkkel és erdőfelügyelőkkel.
Mert hosszú távon kell gondolkodni (pl. a klímaváltozás hatalmas kárnyomást tesz az erdőkre). Ráadásul az EU-s szabályozások is egyre erősebbek. E mellett mindig elfelejtenek megemlíteni két dolgot: a természetvédelmi hatóságok is ott ülnek az ún. vágásbesorolási tárgyaláson, vagyis amikor egy állami erdőgazdaság az éves fakitermelési tervét védett területeken erdőrészlet szinten leegyeztet minden érintettel, köztük a nemzeti parkokkal is. Akiknek egyébként vétójoguk van, ha védett területen folyik az erdőgazdálkodás., A másik, hogy maguk a nemzeti parkok is kezelnek több tízezer hektár erdőt ahol ugyanúgy gazdálkodniuk kell és kitermelik a fát. Csak a terminus technicus ezt természetvédelmi kezelésnek hívja. A lényeg azonban ugyanaz: azt is erdészek végzik, csak egy másik szervezeti rendszerben. Nekik van rá szakmai, erdőmérnöki vagy erdésztechnikusi képesítésük és ezzel jogosultságuk. 
Visszatérve: 2017 és 2020 között komolyan csökkent a fakitermelés mennyisége a Börzsönyben is, vagyis az amennyit ki lehetett volna évente termelni abban a 3 évben. Ennek, piaci, gazdasági okai voltak. A gázár rezsicsökkentés és az alacsony és dotált földgáz árak mellett mindenki nyomta a gázfűtést. Ott is maradt az erdőn a faanyag lábon, tövön. Ez a képződött tartalék, amit ha normális piaci folyamatok vannak egyébként, akkor kitermeltek volna szabályosan. Ez az alapja most a többletnek csak látszó (!) fakivágásoknak. (Beütött a ménkű, hirtelen mindenki felfedezte hogy jééé van tűzifa meg kályha is...fel is vásárolják azok elől, akik egyébként mindig azzal fűtöttek.)
A hazai erdők faminősége nagy részt tűzifa és nem iparifa. Ennek főleg termőhelyi és történeti okai vannak. Az ipari faanyagunk a trianoni határokon kívül maradt....89% erdőterület veszteséggel együtt...a határokon belül a legrosszabb 11% volt....ebből neveltek 24-25%-ot 100 év alatt a magyar erdészek..és nem más...
Az elhíresült tűzifa rendelet csak egy bizonyos keretet, lehetőséget adott az alapszabályozások felülbírálatára, éppen emiatt, hogy az egyébként 10 évre szóló hivatalos erdőtervektől el lehessen térni. Vagyis a 2017-20 között erdőben maradt, de amúgy kivágható famennyiséget most a  2022/23-as éves tervbe be lehetett emelni, és az egyébként a teljes 10 éves ciklusra engedélyezett mennyiséget pótlólagosan most, hogy ekkora kereslet/szükség van rá, ki lehet vágni.
Tehát 2022/2023-ban a 2017-2020 közötti elmaradásokat vágja minden állami erdőgazdálkodó. Ezt teszi lehetővé a jogszabály, de minden erdőgazdálkodó maga dönt, hogy milyen mértékben és hol, hogyan él ezzel. Egyeztetve a hatósággal, mert ettől még az éves vágásterveit újra engedélyeztetni kell, hiszen megváltozott.
Nincs plusz abrálás, mert nem lehet és az erdésznek nem érdeke az évtizedes ciklus tervezést felrúgni és jól kiszúrni saját magával, de főleg nem akar az erdőre plusz terhet rakni. (Amúgy elbírná, mert az éves növekmény messze nagyobb. Az erdeinkben pedig minden szöveg ellenére gazdálkodni kell, mert azok nem érintetlen őserdők. Ha ott hagysz ma egy 100 éves vágásérett, öreg bükköst magára, jó eséllyel 10 év alatt összeomlik (mármost is száradnak, álgesztesek, szenvednek stb.) és igen könnyen a sokkal agresszívebb gyertyán fog a helyén nőni. Pedig annak bükkerdőnek kell lenni, amíg a klíma lehetővé teszi a felújításukat. Ezért kell megfelelő időben, kellő mennyiségű és minőségű makktermés esetén, erős újulatfoltokkal és szintekkel már a területen, levágni az öregedő erdőt, hogy utána a fiataloknak helyet adjunk és újra bükk erdő legyen. De ehhez pl. a megugró gyertyánt gyéríteni kell, tisztító vágásokat, nevelő vágásokat alkalmazni, sok éven át újra és újra visszatérni a nevelő munkákkal, a bükk újulat érdekében, mert el fogja különben nyomni a bükköt. És akkor ne is beszéljünk az invazív fajokról. 
Jó példa erre az Őrségben a Hampó-völgy. A Szombathelyi Erdészettől átvette a nemzeti park a kezelést, és úgy döntöttek hogy nem kezelik, menjenek a természetes dinamkájú folyamatok. Csak éppen már nem 1980 van. Katasztrófa lett az egész, a valamikor szárzúzott, kaszált, kezelt erdőfoltok és rétek láncolatából álló vizenyős völgy. A szibériai nőszirom 2000-ben még 500 töves állományokban hullámzott. Ma nyomát se lelelem. Helyette betört a bálványfa, a gyalogakác, az amerikai nebáncsvirág és mindent ellepnek az invazív idegenhonos fajok.  Ez a kezeletlenség, a nem gazdálkodás hatása.    
Visszatérve és lassan lezárva: valóban lehet, hogy egyes területeken több fakitermelést fog látni a természetjáró, mint az utóbbi években, de ez ennek az oka a fentiek és nem az, hogy minden szabályt felrúgva az erdészekkel kivágatják a magyar erdőket és dőlnek a védett bükkösök halomba.  A területi elosztást is eleve igyekeznek úgy szabályozni az állami erdőgazdaságok - ez is rögzített szigorúan hogy hol, melyik erdőrészletben milyen főfajt, milyen mennyiségben, mikor és milyen módszerrel vághat a gazdálkodó - tehát úgy kezelik, tervezik, most, hogy nem a frekventáltabb erdőkben vágnak, hanem pl. a Börzsöny szegélyein, peremterületein álló akácosokhoz nyúlnak erélyesebben hozzá, vagy kisebb természeti értékű cseresekhez, gyertyánosokhoz, vagy koronaszáradó tölgyesekhez, bükkösökhöz.
Egy véghasználati fakitermelés még egy igazi télben sem a legszebb látvány. Egy erdésznek sem. Sokkal jobb az erdőt nevelni, de a vágás ennek az egész elég bonyolult és összetett erdőnevelési, erdőfenntartási folyamatnak csak egy része és nem célja. (Az örökerdő gazdálkodás más tészta.)
Most meg ebben a sáróceánban egyenesen katasztrofális viszonyok között kell pl. a hatósági tűzifát és a szociális tűzifát kitermelni a lakosságnak.Szó szerint térdig iszapban, sárban. Gondoljunk csak bele mi pénzbe fog kerülni a szétgyalázott, fél méteres agyagos sárban álló rakodókat, a közelítő és szállító utak méteres nyomvájúit majd a nyáron rendbe hozni. A vonólapokat a traktor nem ingyen huzigálja végig. És talajfagy nélkül kitermelni nincs rosszabb egy erdésznek, látni ahogy fordul ki gyökerestül a csemete....a jövő erdeje...amit majd pótolni kell makkvetéssel, csemeteültetéssel...mert az erdő helyén erdőnek kell lenni bármi is van...és ha ezt mesterségesen kell megtenni és nem a természetes újulat nő fel..az ökológiailag és ökonómialailag is a legrosszabb verzió...de tél nélkül nem megy másként...

Szerény számitásom szerint akkor még 250 mm eső kellene záros határidőn belül.

83 cm a vízállás, de a középvízhez kéne még majdnem fél méter… most úgy áll, hogy 10 mm csapadék után 15-18 mm- emelkedik a tó. Most nincs párolgás, és telített a talaj, igaz, még terül is a tó valamelyest, mert a nyár végére itt a keleti csücsökben a meder alja is kint volt részben sajnos.

Hogy áll a tavatok szintje?

Bocsánat, csak most kapok az alkalmon, hogy itt látlak, meg szeretném kérdezni, hogy ugye nem abráltak le jelentősen több erdőterületet a Börzsönyben itt a nagy fakivágási hullámban? Mert tőled hitelesebb infóhoz jut az ember e téren, mint az erdőt is csak képernyőn látott újságírónak nevezett kattintásvadászoktól. Köszi.

Szoktál ilyenkor éjjel is felmenni? Nagyon fasza lehet most fent, bár nem kis sártengeren kell felverekedni magad.  Mivel hajnalba kelek és megyek a mediterrán Pestre, már nem indulnék neki.  
Takt.: 1.0°C

Valahonnan ismerős volt, sejtettem...fel kellene húzni a Fekete hegyre vagy a Tar Péterre...ott 500-on a gerinc északi oldalán cudar világ lehet...alapból is vad vidék...mini Magas-Börzsöny...most már csak itt a földszinten is levihetné az intenzitás 0 fok alá a T akt.-ot

Azaz a gépállat és ott áll.  100%-ban hó most már, szép kis hóvihar kerekedett, a hegyeket döngeti fent a szél. Jól meg is áztam, de ilyen időben nehéz bejönni. Takt.: 1.2°C