Meteorológiai társalgó

Nem mondtam, hogy nincs probléma. Annyi volt a mondandóm, hogy jelenleg nincs katasztrófális szárazság, vagy ilyesmi, ami lejött az írásodból, hanem folynak a patakok és nőnek a gombák. Mellesleg rég szedtem annyi vargányát, mint idén ősszel, persze ez nem vigasztalja a kukorica termelőket.
De a természet nem egy kukoricás, azt is mi csináljuk, aztán meg csodálkozunk, hogy szárazság van ott, ahol 400 éve mocsarak meg kanyargó Tisza, meg erdő volt.
De ha jól esik, csodálkozzunk…

Az nem biztos hogy az időtlen idők óta, a csapadék mennyiségre is jellemző ciklikussággal vannak "nagymértékű problémák"! Hmm? 

Az nem elég bizonyíték a nagy mértékű problémára, hogy 3 heti erősen csapadékos időjárás után kezdett csak lassan emelkedni a Balaton és Velencei tó vízszintje?!

A környékünkön van egy mesterséges tórendszer. Negyedik éve ki van száradva. Előfordult persze máskor is, hogy nem volt benne évekig víz. Hozzáértő kollégáim szerint a tórendszert egy olyan patakra tervezték, aminek a vízhozam kapacitását messze meghaladja a tavak mérete.
Ami a talajvíz szintjének környékemen tapasztalt csökkenését illeti, abban meg az egyik ludas - na most kapaszkodjanak meg a nőklapjakafé lelkes pinkződjei - a túlhajtott erdősítés.
Egyszóval semmi nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.

Hidd el, sokat futok terepen itt az északi hegyeinkben. Jelenleg nincsenek kiszáradt patakaink, csak az időszakos medrek szárazak, amelyek a hirtelen jött csapadékot, vagy olvadó hólevet vezetik el. Az emberi beavatkozással létrehozott halastavak nagy része nem természetes képződmény, nem vonnék le belőlük messzemenő következtetéseket, ahogy a legnagyobb tavunk, a Balaton vízszintjéből sem. Mint már többször megírtam, miután nagyokosaink 130 éve 2 métert lecsapoltak belőle, ne csodálkozzunk semmin a környezetében...

Azé ez egy legyúrt,tömörített  rész,messzemenő következtetést ne vonjunk le belőle.

A kiszáradó patakoknál, ill. kiszáradt halastavaknál nagyobb bizonyíték nem is lehetne arra, hogy mekkora mértékű a baj.
És a helyzet tartósan fennáll évek óta, melynek az idei év adta meg a kegyelemdöfést. 
Szóval sajnos a természet mégsem sz@rja le a tudományt, úgy látszik!
Az lenne a fura amúgy,  ha ennyi ködös,  meg szitálós nap után nem lenne nedves a talaj felszíne. 

Ilyen párolgás mellett ami leesik, az ott is marad, vagy jobb esetben szépen, lassan beszivárog. 

Óriási esőzéseken vagyunk túl itt Pilisvörösváron. 
A hétfői csapadékmentes nap után kedden a reggeli,  kora délutáni, kora esti csepergésből, jelentéktelen záporokból, majd az esti, éjjeli szitálásból 0,9 mm csapadék hullott, ez lett a keddi napi csapadékösszeg. 
Szerdán az időszakos szitálásokból ( este volt határozottabb ) 0,6 mm csapadék hullott. 
Ez lett a szerdai napi csapadékösszeg. 
Így a két csapadékos nap 1,5 mm csapadékot hozott. 
Ezzel a havi csapadék 11,6 mm-re, az éves csapadék 394,8 mm-re nőtt. 
A sokéves átlag csapadékmennyiség alapján november közepén 565 mm körül kéne járnia az időarányos éves átlag csapadéknak. 
Ehhez képest látszik, hogy már 170 mm köré nőtt a csapadékhiány. 
Lassan akkora mértékű felém a csapadékhiány, mint nyáron volt.