Meteorológiai társalgó

Újabb amerikai kártevő...És kínai raklapon-tipikus.  Már csak pont azok a szemét poloskák "hiányoztak" az aszálytól,hőségtől meggyötört magyar erdőknek!
Nem lehetne kiirtani valahogy azokat a nyavalyás férgeket?
 Amúgy például a szőlők is nagy veszélyben vannak az elszaporodott lepkekabócák miatt,amik terjesztik az aranyszínű sárgulást (lila szőlőknél vörös levelűséget). Link 
 Meg még lehetne sorolni a felmelegedés,és behurcolás miatt elterjedt új kártevőket és növénybetegségeket...
 -Hogy az időjárásról írjak: 50,8 mm esett az elmúlt napokban szombattól keddig.      ( Előtte 3 hónapig csak 26,4 mm összesen sok részletben.)

Igen, keveset beszélnek arról, hogy erdeink mekkora veszélybe kerültek ebben az aszályos időszakban - ami persze nem idén kezdődött - ezen belül is a bükköseink. 
Amit írtál, eszembe jutott még, hogy mekkora szerepe lehet egy hidegfront utáni szeles időnek, ami általában be szokott következni, ugyanis az is segítheti az esőcseppek gyorsabb lejutását a talajra. Igaz ugyan, hogy a szél "szárít" is és esetleg az evapotranspirációt elősegíti, de gondolom nem olyan mértékben, mint az aláhullást a talajfelszínre, pláne, hogy a bükkösök aljnövényzetben igen szegények és rögtön beszivároghat.

Az erdőkkel kapcsolatban majd lenne egy kérdésem, de azt majd a bioszférában.

Nagyon szívesen!

Nagyon szépen köszönöm a részletes leírást, élmény volt olvasni és sokat lehetett belőle tanulni!
Meggyőző vollt teljes mértékben. Köszi... 

Árnyaljunk még egy kicsit akkor.
Az augusztusi csapadék összege az OMSZ hitelesnek tekinthető napi jelentés kiadványát végig lapozva 46 mm - a mai napot természetesen nem számolva -, Nagy Hideg hegyen. (Az amatőr méréseink lehetnek bár közelítően pontosak is, de nem kalibráltak, se nem törzskönyvezettek, így ezt érdemes alapnak venni).
Ha a július legvégét is idevesszük, akkor valóban 95 mm-re ugrik ez az összeg, de ez csak játék a számokkal.
Ezzel a nyers kumulatív adattal, erdei (!) aszály oldalról két probléma van: az egyik, hogy a július végi csapadék 30-ról 31-re virradó éjszaka, hajnalban, kora reggel átvonult 4 db, délnyugati áramlásos, torlasztott, intenzív(!) csapadékhullást okozó zivatar eredménye volt, amely nagy része az előtte csontszáraz patakmedrekben pár nap alatt szó szerint ki is folyt a hegyvidék területéről (ld. areális leöblítés). 
Ez a Kemence-patak, mint a Börzsöny legnagyobb vízhozamú, vízgyűjtőterületű és legtöbb mellék kisvízfolyásával rendelkező patakjának pár napos
feléledésén, majd újra kiszáradásán jól tanulmányozható volt.
A másik, hogy a Börzsöny nagy része erős záródással rendelkező erdőterület, ahol a lombozat - intenzív csapadék esetén is - jelentős részben felfogja a vizet, majd a több millió négyzetkilométert jelentő (!) levélfelületről párolgás révén jelentékeny része visszakerül a légkörbe, nem hasznosul a talajban (ld. evapotranspiráció). Ez 31-én napközben x vagy n arányban be is következett, de nyilván nem a teljes 30-31-i csapadékösszeg 49 mm-ét jelentette, hiszen annak egy másik része "kiszaladt" a hegységből. A maradék az, ami beszivárgott a talajba. Kb. 1/3-1/3-1/3 lehetett az arány.
Az augusztus 1-i 10 mm egész napos, csendes, áztató eső volt az, aminek valóban érdemben lehetősége volt a lassú beszivárgásra a mélyebb rétegek felé. Vagyis az előzővel szemben ez a borult, hűvös időben nem párolgott el és nem zúdult ki a hegység kisvízfolyásain keresztül.
A következő gond az eloszlás.
Augusztus 2 és 20 között 0 mm csapadék hullott.
Vagyis, ha már játszunk a statisztikával, akkor június 9-én bezárult medárdi esők után július 30-ig, összesen két napon volt érdemi, 5 mm feletti, csapadék - június 17, július 6.
E mellé középhegységeinkre egyáltalán nem jellemző klímajellemzők társultak, tartósan magas napi T. max-ok, magas éjszakai T. minek, gyakori, erős szárító szelek, magas napfénytartam, magas UV értékek és extrém alacsony RH tartalom (léköri aszály.)
Erre tökéletes kép a teljesen kiégett, száradt 10-12 éves cser fiatalos. Balkáni faj, kifejezetten szárazságtűrő és igénytelen. 2007-ben láttunk ilyet utoljára. (1. kép)
A Kis-Hanta patakon szombaton este keltem át utoljára - Kóspallag és a Boglya-kő közötti jó néhány kilométeres szakaszon csontszáraz volt. Ha azóta megjelent valami kis víz annak örülök, egy fényképet szívesen látok róla, pl. a piros turistaút gázlójánál érdemes ránézni. A mai monszunszerű esőzések után biztosan újraéled(t).
Az ABET talaj típusleírását nem véletlenül adtam meg. Az, hogy a tetején most 15-20 cm sár van, nem  jelenti, éppen a magas kolloidos agyagtartalom miatt, hogy nincs extrém vízhiány a mélyrétegekben. (Ezt mutatta be a 25-30 méter mély, karógyökeres (!), 150 éves kocsánytalan tölgyfa szinte teljes lombhervadása, Szép erdőn.)
Békéscsabán, nem az Északi-középhegység legnyugatabbi tagozatának csaknem megszakítatlan erdőborítottságú hegytagozatára jellemző topoklímában
éltél. A Dél-Alföld síkvidéki, nagy részt agro-monokultúrás aszályát és a középhegységi erdei aszályát teljesen értelmetlen látvány alapján egymáshoz hasonlítgatni. (Olyan mintha a Száhel övezetet hasonlítanám Békéshez. ) 
Teljesen más termőhelyi, vízrajzi, talajtani és klimatikus  viszonyokkal rendelkezik. (Helyileg nézve pl. a Körös menti ártéri erdőkben a békésszentandrási duzzasztó felett nem ugyanaz a helyzet mint alatta. És az egy művi, emberi beavatkozás eredménye.)
Ezért használunk aszály indexeket, ráadásul külön erdészetit is, FAI index néven. Keress rá, számold ki adatok és a képlet alapján és ha a FAI-index adata a Börzsönyre aszályt mutat, bátran bízhatsz benne, hogy objektív és nem szubjektív lesz. (Nem a poligonális tundrához hasonlóan cserepesre égett, tarra vágott alföldi napraforgós valóban sokkoló látványkép a döntő, abban, hogy mit és milyen mértékben tekintünk egy adott termőhelyen aszálynak.)
Az OMSZ algoritmus generálta automata aszályérképei (nulla emberi korrekció) nem relevánsak, csak általánosításra jók, mert július 29-én még nagyon súlyos aszály kategóriába sorolta a Börzsönyt, majd a július 30-i zivatarok után másnap szerinte nem volt aszály. Csak a leesett mm-ket veszi figyelembe adott rácspontokra. Nem véletlenül volt zúgolódás a gazdák körében az OMSZ adatai miatt pl. Szolnok térségében, mert az OMSZ szerint egy adott ponton mért és leesett konvektív 25 mm után megszűnt az aszály a térségben. Kicsit túl nagy területre extrapolálták. (Az pedig az aszálykár támogatás odaítélés alapfeltétele, így zsebbe vágó kérdés. Nem tudja igazolni az aszálykárt.)
Az erdőgazdálkodásban is egzaktul mérünk, megfigyelünk és elemzünk és nem Instagram fotószűrőket  használunk, vagy keresünk egy északi kitettségű mély szurdokvölgyet, szubmontán, vagy montán, esetleg szubkárpáti klímával, majd lefotózva azt generalizáljuk a hegység egészére, hogy nincs aszály.
Ennél pontosabb egy drónról körülnézni, nagyobb látószöggel, ahogy azt Selmeci Kovács Ádám a DINPI Börzsönyi TVE vezetóje tette az alábbi fotóval. Szén-patak völgy felső völgyfője, a Csóványos-tömbbel. Ez kb. 700 és 900 m tszf.-i feletti viszonyokat mutatja, nagyrészt szubmontán bükkállományokban.

Összefoglalva: továbbra is erős erdei aszály van, amely valamelyest enyhült a súlyoshoz képest. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, legalább 150 mm-nek kellene lehullania (de a 200 mm se lenne túlzás), normális, egyenletes eloszlásban, hogy a mély rétegek vízkészletei, raktárai telítődni tudjanak újra, mert jelenleg üresek, vagy alig-alig van az erdő által felhasználható mélységi vízkészlet. Mondjuk egy mai nap egy héten át, az rendben is volna.  

Szomorú.. további jó munkát és kitartást Nektek
Itt közbe bejött amire ma nem számitottam, megúsztuk eddig pár csepp esővel 

A Börzsönyben vagyok, domboldalnyi akácosok vannak lomb nélkül.
Furcsa, hogy foltokban nagyon rossz a helyzet.
Odébb egy dombbal meg kielégítőek.
Kíváncsi vagyok, ha most kihajtanak, mennyire lesz komoly a virágzás.

Szia, az idősebb állomány lombvesztéssel túléli, és növedék kiesés lesz (nem lesz idei pászta vagy évgyűrű növekedés). Plusz nem lesz makktermés, vagyis idén a természetes felújulásnak lőttek. A fiatalosoknál, csemetéknél, árnyalás nélküli újulatoknál lesz baj, mert ha a gyökérzet kiszáradt és elhalt, akkor vége. Az öregek nagyobb vízfelvételi potenciálja - erősebb, mélyebb, nagyobb gyökérzet - ráadásul "elszívta a vizet alóluk". A nagyobbik baj, hogy a középkorú és idősebb , az aszályt túlélt állományokban az abiotikus (nem biológiai eredetű) aszálykár mellé, biotikus (biológiai) kárláncolat (kár és kórokozók) kapcsolódik. Pl. a már Börzsönyben is tömeges tölgycsipkés-poloska gradációja a még aszályt valahogy túl élt cser és tölgyerdőket is taccsra vágja. (Egyébként anélkül is megállíthatatlanul fogja pusztítani a jövőben, ahogy már tesz is..kb. 30-40 millió hektár tölgyesnek lesz vége Európában ha nem találnak megoldást. Jövevény faj, amerikai, de kínai raklapokon kaptuk ajándékba).
Lásd.:

 

Ezt a fokozott, évról évre fokozódó kárnyomást az őshonos hazai erdei fafajok nem fogják elviselni sokáig...  

A képeid óta (pontosabban 07.29 óta) 99.8 mm esett, a patakban folyik a víz (előtte ki volt száradva), az erdőben masszív sár van mindenütt. Nem vitatom hogy elférne még bőven a csapadék, de én Békéscsabán nőttem fel, és szerintem az aszály nagyon nem itt kezdődik, és szerintem sok keleten (vagy Pécsen ) élő is így gondolná. 
Egyébként pont írtam is még az aszály alatt, hogy azért lehet olyan képet is készíteni, ami alapján katasztrófális színtű aszály van, de lehet olyat is, amiről az jön le, hogy ninncs is gond. 
De a lényeg, hogy abban nagyon is egyet értünk, hogy még bőven jöhet eső, de szerintem aszályról jelenleg nem beszélhetünk, amit ha jól láttam a térképek is megerősítenek.

Szia, ezek a fák elpusztulnak vagy van még esélyük? Siralmas látvány
Végre kisütött a nap, remélem beindul valami kis konveksön mert elég gyenge a mai nap, bár a modellek már nem nagyon preferálják térségemet

Olyannyira nem rád gondoltam, hogy pont hogy veletek példáloztam, hogy lehet ezt emelt fővel is tűrni, nyávogás nélkül.

Nálunk eddig 25,5mm a ciklon szummája, örülök neki hogy csak ennyi, mert nem volt nagyon ázásunk így, valamint nálunk nincs aszály sem. Rengeteg zivatar ment el épp alattunk délre. Most is pirickál a Börzsöny környékén ez-az-amaz, de még nincs mérhető csapadék.

Nagyon kéne pár helyre az az eső, mert szétfolyik már a monitorom a sok sírás-rívás, de inkább nyávogástól. Mintha minden nap ugyan azt olvasnám. Tessék tanulni a sokkal jobb tűrőképességgel bíró keletiektől, a sírástól nem lesz hamarabb eső (hát még hó).