Meteorológiai társalgó

És akkor még ehhez jön az az átkozott tölgy csipkéspoloska!
Vagy nálatok még nincs? Az Alföldön a kocsányos tölgyeseket idén még már tavaly is hazavágta rendesen.
Van ahol már nyár közepén barna volt a lombozatba szívogatás miatt. 

Szívesen..No igen, az erdő - a költői szépsége mellett - keményen konkrét világ.

spéter: Örömmel! Már-már szinte a régi Metneten éreztem magam. A kisvízfolyások víztana, vízföldrajza egy másik halmaz, alapvetően - sok más mellett - az adott terület földtani és felszínalaktani adottságaitól függ, hogy mikor élednek fel újra. Bár az erdőtakarónak erre is van hatása. De mára elég volt...!

Nagyon köszi ezeket a hasznos infókat!
Kíváncsi leszek, hogy mennyi eső után indulnak meg újra a kiszáradt patakok, vízfolyások.

Köszi a részletes leírásokat! Nagyon ráfért már ez az információ a metnet közösségére. Remélhetőleg az erőltetett vicceskedések is jó időre elmaradnak majd a témában!

Igen, a képeden is lombhervadás látszik, de kevésbé súlyos mint a lenti képen.
Ez a Magas-Börzsöny és az Északi-Börzsöny határán, a Kemence-völgy felett emelkedő Hegyhát déli kitettségű hegyoldaláról készült, most október végén. Jól látható rajta, hogy a cseres-kocsánytalan tölgy állomány egységes fakó barnára sült, a felégett, kiszáradt, felpöndörödött levelek tömege adja ezt a homogén barna színt. Ami kicsit zöld vagy sárga benne, az vagy magas kőris, vagy juhar.
Ennek az állománynak élénk sárgás-barnás-vöröses színek árnyalataiban kellene pompáznia, mert az őszi lombszíneződés során a klorofill bomlás miatt a kísérőpigmenteknek kell átvenni az uralmat. Ez a tölgyek esetében főleg karotinoidok, így alapvetően sárgák. Ráadásul a bomlás nem egységes menetben megy végbe, a levélen belül, mozaikosan színeződik. Ettől ezerszínű pl. az erdő.
Amiről Amanita írt az csak a cserre jellemző,  de csak november-decemberre alakul ki az ágvégeken fennmaradt barna levélzet, és az se ilyen tömeges. Plusz nincs megégve, hervadva és inkább a fiatal egyedekre jellemző. A gyertyán pedig az egyik legkoraibb levélhullató fajunk, jellegzetes sárga avartakaró alakul ki az egyes egyedek alatt. Csak a fiatalosokon marad fenn a levélzet egy része télre, szintén nem megégve, hervadva.  

Gyakran egész télen, akár csak a gyertyán.

Valamellik tölgy, mindig ezt csinálja, sokáig rajta marad a levél (nekem klorofilljukat vesztettnek tűnnek ).

Ezt az előző hétvégén fotóztam a Pilisben, Pilisszentkereszt közelében.
Link
A fákra rászáradt a levél, úgy, hogy be sem színeződtek.
A szárazság volt az oka?

Nekem nem gond, de erdész szemmel a  terepi tények..!De örülök a reakciódnak és köszi, hogy ezt helyre tettük. Addig jó, amíg ez megtörténik.
Visszatérve a terepi tényekre: a Bakonytól a Bükkig - kisebb, nagyobb eltérésekkel - kb. ez a helyzet. Az Északi-khg.-ban rosszabb, mint a Dunántúlon.
A Börzsönyben kb. 130-150 mm hiányzik a 0-100 cm-es talajmélységből. Most néztem diósjenői saját adatainak: 538 mm állunk éves összegben. Ez nem is rossz első látásra, de ebből 205 mm májusban hullott!. A hasznosuló tenyészösszegi csapadék pedig 200 mm alatti.
Ráadásul március-április alig 46 mm, szeptember-október szintén 50 mm, ebből október 10 mm. (Ez a két fő erdősítési, mesterséges és természetes erdőfelújítási időszak.)
Vagyis a növekedési pásztáknak betett a tenyészidei csapadék, az erdősítésnek, erdőfelújításnak a betonkeményre száradt talaj. A tömeges lombhervadás pedig jól mutatja, hogy a légköri aszály - rendkívül alacsony Rh értékek állomány alatt - , az állandó, szárító hatású délies komponensű szelek, és a magas napfénytartam, magas UV értékek mellett csak fokozta a  fenti hatásokat.
Jelenleg: az átvonult rendszerekből most 35-40 mm esett a hegyekben, a hegylábon kevesebb. Ennek az az eredménye, hogy a felső 10-15 centi telített lekvár alatt beton van. A makkvetésnek, lehullott makkoknak a felső réteg még jó lenne csírázni, de hetek (és csapadék) kellenek míg az alsó talajrétegek is vízzel telítődnek. A csemete gyökérzet pedig a víz felé indul el ha mélyebb rétegekben porszárazság van. Klasszikus vízgyökeresedés. A telet kihúzza, majd ha száraz tavasz lesz, szépen megmakkan, mert felszíni a gyökérzet nagy része.  És ez csak egy év, de tavaly dettó ez volt...szóval fel van adva a lecke az erdésznek és ez sok százezer hektár erdőt érint...  

Igen, sokszor szóvá fogom tenni ezentúl is a feleslegesen szurkáló, feszültségkeltő kommenteket, beszúrásokat. Néha akkor is, ha nem nekem szúr szemet elsőre.
Szivesen!

A kommentemben nem rád gondoltam, de teljesen jogos amit irsz(tőled). Most igy visszagondolva valóban túloztam, ezért elnézést kérek.


Donnie: ahhh, kár a szóért...hisz már rég kialakitottad itt az imidzsedet amit hétről-hétre erősitesz ahogy kövtem az eseményeket. 

De hát nem érted, hogy ott, nála  sár van??? Ergo mindenki más is max siránkozhat....  
Csodálom a nyugalmad... 
Érdemes a bioszféra fórumba is belenézni amúgy, gomba témában.

Még 150 mm, aztán hátradőlhetnek a kiszáradt fák is. 
Vagyis... izé

Voltak armageddonthirdetők?
Mondjuk itt egész évben ez van. Ziccer ziccer hátán, aztán a végén mindig el van bénázva. Marad mindig a "na majd legközelebb". Egy idő után ezek miatt el-el durran az emberek agya

Perszehogy nem, de armageddont sem hirdetnék ki többször is. Azért valljuk be, eddig mindig kompenzált a természet előbb vagy utóbb, ahogy most is elkezdte. 

A 2 nap eredménye itt 57 mm. Itt eddig se volt szárazság, 10 centi után már nedves volt a föld, most meg aztán pláne. A mindmeghalunkkiszáradtazerdős területek is megnyugodhatnak végre, sőt jön még víz bőven ha ránézünk a fáklyára.