Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Már kicsúsztam a szerkesztési időből, de pl. itt van az élőben elérhető szegedi mérés, ahol napközben szintén alacsonyabb kicsit a hőmérséklet a belvárosban, mint a külvárosban. Link
A hőérzetet jobban visszaadó humán bioklíma (PET index) viszont a belvárosban sokkal magasabb nappal, mint a külvárosban. Link
"A humán bioklimatológiai kutatások egyik alapvető célja, hogy az adott környezetben tartózkodó személyek hőérzetét, ún. termikus komfortérzetét vizsgálja. Ezt a hőérzetet komfortindexekkel lehet jellemezni. A PET - fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet [°c] - a legnépszerűbb ilyen humán bioklíma index. Értéke azt hivatott tükrözni, hogy a pillanatnyilag fennálló meteorológiai (vagyis a léghőmérsékleti, légnedvességi, légmozgási és sugárzási) viszonyok milyen hőérzetet eredményeznek, illetve milyen fiziológiai (élettani) terhelést rónak az emberi szervezetre."
Ez egyben válasz az előzőre is, hogy miért nincs értelme máshogy mérni a hőmérsékletet, hiszen úgyis a hőérzet számít, amit egyéb paraméterek is befolyásolnak. Az pedig, hogy mi mennyire melegszik fel a napon, függ az anyag saját hővezető képességétől is (ha kiteszek a napra árnyékolás nélkül egy üveges-higanyos, egy műanyag-alkoholos és egy fém-ellenállás hőmérőt, nem ugyan azokat az értékeket fogják mutatni).
A hőérzetet jobban visszaadó humán bioklíma (PET index) viszont a belvárosban sokkal magasabb nappal, mint a külvárosban. Link
"A humán bioklimatológiai kutatások egyik alapvető célja, hogy az adott környezetben tartózkodó személyek hőérzetét, ún. termikus komfortérzetét vizsgálja. Ezt a hőérzetet komfortindexekkel lehet jellemezni. A PET - fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet [°c] - a legnépszerűbb ilyen humán bioklíma index. Értéke azt hivatott tükrözni, hogy a pillanatnyilag fennálló meteorológiai (vagyis a léghőmérsékleti, légnedvességi, légmozgási és sugárzási) viszonyok milyen hőérzetet eredményeznek, illetve milyen fiziológiai (élettani) terhelést rónak az emberi szervezetre."
Ez egyben válasz az előzőre is, hogy miért nincs értelme máshogy mérni a hőmérsékletet, hiszen úgyis a hőérzet számít, amit egyéb paraméterek is befolyásolnak. Az pedig, hogy mi mennyire melegszik fel a napon, függ az anyag saját hővezető képességétől is (ha kiteszek a napra árnyékolás nélkül egy üveges-higanyos, egy műanyag-alkoholos és egy fém-ellenállás hőmérőt, nem ugyan azokat az értékeket fogják mutatni).
Értem én, de erre ott vannak a különböző bioklimatológiai indexek (amikben az egyik legfontosabb bemeneti paraméter egyébként épp a szabványos hőmérséklet, így ha az nem lenne, ezeket sem lehetne számítani).
Zol: Igen, napközben nincs olyan nagy különbség. Akkor az eltérő felmelegedésből származó termikek miatt még anticiklonális helyzetben is határozottabb a légmozgás, ami kiegyenlíti a hőmérsékletet, illetve a termikek maguk is szállítanak hőt felfelé. Sőt, én láttam már olyan tanulmányt, ami azt vizsgálta, hogy ahol a (közepes méretű - Budapestnél valamivel kisebb) városok körül nagy nyílt szántók vannak, ott főleg a tavaszi időszakban, amikor még nincs beültetve a terület, vagy csak sarjad a vetés (azaz nagy a sötét földfelület), eltűnik a különbség, vagy még akár kicsit melegebb is lehet a külső területeken, mint a belvárosban.
Zol: Igen, napközben nincs olyan nagy különbség. Akkor az eltérő felmelegedésből származó termikek miatt még anticiklonális helyzetben is határozottabb a légmozgás, ami kiegyenlíti a hőmérsékletet, illetve a termikek maguk is szállítanak hőt felfelé. Sőt, én láttam már olyan tanulmányt, ami azt vizsgálta, hogy ahol a (közepes méretű - Budapestnél valamivel kisebb) városok körül nagy nyílt szántók vannak, ott főleg a tavaszi időszakban, amikor még nincs beültetve a terület, vagy csak sarjad a vetés (azaz nagy a sötét földfelület), eltűnik a különbség, vagy még akár kicsit melegebb is lehet a külső területeken, mint a belvárosban.
Nem egyenlő, de benn a nevében is 'árnyékolt'.
Zivi nagyon jól tudod hogy értettem a hozzászólást, nem szócsámcsogásnak írtam be.
Zivi nagyon jól tudod hogy értettem a hozzászólást, nem szócsámcsogásnak írtam be.
Én személy szerint ezt a árnyékolt mérést sem tartom épp a legjobb megoldásnak, oké hogy valami módszer kell, bevált stb., de az élet nem csak árnyékban, naptól védett helyen zajlik. Aki kint kényszerül lenni az ilyen hőhullámok idején, azt szerintem nagyon nem érdekli az árnyékolt hőfok.
Gyakorlatilag minden kitett a nap hőjének, épületeink, autónk, gyümölcsfáink, minden.. szinte az egész életünk.
Nem tartom elképzelhetetlennek hogy idővel a napon mért hőfok is tényező lesz, meteorológiai szempontból is.
Számomra nagyon kedves időjárási időszak jön, az 'élhető nyár'.., bár legalább ennyire várom az egypulcsis őszt is.
Gyakorlatilag minden kitett a nap hőjének, épületeink, autónk, gyümölcsfáink, minden.. szinte az egész életünk.
Nem tartom elképzelhetetlennek hogy idővel a napon mért hőfok is tényező lesz, meteorológiai szempontból is.
Számomra nagyon kedves időjárási időszak jön, az 'élhető nyár'.., bár legalább ennyire várom az egypulcsis őszt is.
