Meteorológiai társalgó

Csapadékra vonatkozóan Váraljamet elemzése: Link

Na de az időjárás? Adott sok millió évnyi adat, amiből pár százat már mértünk is, de összevissza kilengett az is mindig, eltérő mértékekben, ezért bármiről azt megállapítani, hogy "Na, ez volt a normális", nagyjából lehetetlen.

Plusz még ott vannak a mindenféle ciklusok, pl. Milankovich, AMO: Link esetleg a La Nana és EL nino, még ezeket is ki kellene szűrni (persze az egyik rövid, a másik meg hosszútáv).

Továbbgondolva, visszaemlékeztem, hogy saját lakókörnyezetemben milyen szélsőséges események voltak az elmúlt időszakban.

Eszembe jutottak a 2010-es év nagy csapadékai, a Szinva többszöri kiöntése.
Elég nehéz lenne megállapítanom, hogy ez mennyire volt valóban szélsőséges. Mikor volt az elmúlt 100 évben hasonló.
Egyetlen támpont a közelben mért évszázados rekord éves csapadékmennyiség. De ez egy-egy nap vízhozamára nem ad választ.
Valószínű egy hivatalos adatbázis szerint ekkor nem is történt szélsőséges esemény.

Ez egy kicsit a szakmámba is vág, mivel kicsit leegyszerűsítve előrejelzéssel foglalkozom, csak nem időjárásival
A fő probléma a baseline, magyarul talán kiindulási alapnak nevezhetném. Mihez képest akarunk mérni valamit? Hol húzzuk meg az alapot? Mi a normális?
Amikor egy piaci termék igényét akarjuk előrejelezni, akkor adott X év történet (jó esetben), amiből különböző analitikai módokon meg tudunk határozni egy kiindulási alapot (legfaékebb: átlag, kicsit bonyolítva normáleloszlás, stb.), és akkor ahhoz képest ügyeskedünk.
Na de az időjárás? Adott sok millió évnyi adat, amiből pár százat már mértünk is, de összevissza kilengett az is mindig, eltérő mértékekben, ezért bármiről azt megállapítani, hogy "Na, ez volt a normális", nagyjából lehetetlen.
Mindenfajta előrejelzés (kisebb-nagyobb mértékben) kristálygömb amúgy is, hiába van tökéletesen feljegyzett adat meg szuperszámítógép a tökéletes (haha) algoritmussal: és ez nem csak az időjárásra igaz

A januári lombkoronákról, a gyümölcsösök tél derekán való virágzásáról nem árt megemlékezni A mai ember el sem hinné, hogy a múltban is micsoda szélsőségek voltak. Egy januári 20 fok kismiska ahhoz

Itt már 1 éve tart a csapadékszegény időjárás, úgyhogy nem látok ide semmiféle kompenzációt. Akkor is ez a térség volt a legszárazabb, most is, akkor is keleti áramlás volt, most is. 

Ezt tavaly a ribizlinél tapasztaltam, még sohasem láttam ilyet...
Ma 6 mm esett eddig, jelenleg néha sűrű szitálás van, a május 59 mm-re emelkedett, kezd felzárkózni ez a térség is, :-)

Plusz a nem gyümölcsevő madarak a mérések kezdete óta legcsapadékosabb időszakban rászoktak nyaranta az éretlen gyümölcsök fogyasztására, mert nem tudtak máshonnan folyadékhoz jutni.
Eléggé abszurd!
Az ornitológusok is belevakarhatnak a fejükbe!

Miközben az ország másik felén meg 100 mm felett van már a hónap.
Az egyik helyen úszik minden, a másik helyen meg csapadékhiány, ezek a szélsőségek.
Ettől függetlenül (az évszakhoz képest!!) komoly aszályból rendkívül csapadékosba mentünk át összességében átmenet nélkül, azaz egyik végletből a másikba.
A területi kontrasztok ezeket a szélsőségeket mégjobban alátámasztják.
Mint ahogy 2 éve Zala-Somogy megyében az év első fele rendkívül száraz volt, északkeleten meg sokat esett, rengeteg szúnyog meg vargánya volt.
Aztán a nyár vége és az ősz megint átváltott csapadékosba itt is, és az év végére egyes részeken errefelé átlag feletti csapadékösszeg lett éves szinten.
Egyik végletből a másikba.
Egyébként a szúnyogok időszakos hiánya vagy inváziója is ezeket a szélsőséges csapadékviszonyokat adja vissza.
Volt év hogy nem volt egy db szúnyog sem, másik évben pedig nem lehetett kimenni az udvarra fényes nappal, mert megették az embert.
Talán 2012-ben vagy 2013-ban volt, hogy nyáron nagyon szárazság volt, mégis dugig voltuk errefelé szúnyoggal, mert az Alpokban annyi csapadék hullott, hogy kiégett fű mellett a hosszan tartó árvíz miatt irtózatos szúnyoginvázió volt.
Groteszk érzés volt kiégett fű és szárazság mellett nem lehetett lépni a szúnyogoktól.
A területi és időbeli kontrasztok jellemzik az utolsó immár évtizedeket.
Ilyen szúnyoginváziók nem voltak régen, volt szúnyog mindig valamennyi, de hogy nem lehetett kimenni az udvarra, olyan nem volt.

A "szeretem nem szeretem, mikor áll el mikor ered meg, kinek mijó sohasemmisejó" témához néhány gondolat.

A 2017/2018-as tél rekordenyhének indult, majd jött február végén március elején az a hideg (-25 fok Sátorhely), amire azt írta valaki omszos ide a fórumba, hogy visszanézett 100-150 évet, és ennyire enyhe tél után ekkora hidegre nem volt példa a mérések kezdete óta.
Az első negyedév rendkívül csapadékos volt, a Dél-Dunántúlon közelítette az első negyedév csapadékrekordját, amit 2013 tart.
Hozzáteszem, akkor írta valaki Szegedről, hogy a Top 3 rekordcsapadékos első negyedév az elmúlt 5 évből való.
Aztán jött a rekordmeleg április, ami értelemszerűen még soha nem fordult elő.
Ezt követte egy 0,1 fok híján rekordmeleg május, nyilván egy rekordmeleg április után 1 tized híján rekordmeleg május sem fordult még elő a mérések kezdete óta.
Majd a nyár közepe után az ország keleti felén elzárták a csapokat, és foltokban, kisebb-nagyobb területeken nagyon komoly aszály alakult ki, volt ahol nyár végén, ősszel hónapokig gyakorlatilag nem esett eső.
A meleg nagyon sokáig kitartott ősszel, fokozva a szárazságot, aminek következményeképpen az ősszel elvetett gabona sok helyen nem kelt ki.
Önmagában ez is durva, több helyről számoltak be arról, hogy a legidősebb mezőgazdasági vállalkozók sem emlékeznek ilyenre, hogy ősszel fizikailag nem tudták megszántani a földeket, mert nem ment bele az eke.
Azaz ha ilyen nem fordult elő 40-50-60 éve, ez is rendkívüli, de hogy ez az állapot sok helyen még márciusban és áprilisban is fennállt, ez egészen biztosan rendkívüli.
Sokan elvetették a gabonát ősszel, nem kelt ki, majd tél végén, tavasszal újra, az sem kelt ki.
Tavasszal több alföldi mezőgazdasági vállalkozóval beszéltem, azt mondták, ilyenre senki sem emlékszik.
Itt álljunk meg egy pillanatra: az emberek emlékezete rendkívül rossz, hogy hány éves egy növény, mikor ültették, mióta terem, hányszor termett, erre nagyon ritkán emlékeznek jól az emberek, gyakori, hogy mondják hogy 3 éves a kivijük, aztán küldik a képet, amin látom, hogy inkább 13, annyira vastag a törzse, stb, stb.
Viszont arra, hogy valami előfordult-e, volt-e rá példa, arra emlékeznek!
Ha az lenne a kérdés, hogy hányszor, arra nem, de hogy volt-e vagy sem, arra emlékeznek!
Szóval ez a nyár második fele, ősz, tél és tavasz első fele rendkívül száraz volt az ország keleti felén.
Erre most ez 2,5 hét alatt a múlté, olyannyira, hogy van ahol a súlyos aszályból átmentünk belvizes helyzetbe.
Miután mindenki csapadékért fohászkodott, 2,5 hét után átlendültünk a ló másik oldalára, hogy azért imádkozunk, hogy álljon már el!
Se vége se hossza az elmúlt évek szélsőséges helyzeteinek, hogy szinte folyamatosan a minimum vagy maximum értéket súroljuk vagy elérjük, országosan vagy az ország egy részén.
Akinek van szeme, az látja!
2-3 éve volt egymás után két évben egy-egy olyan tavaszi fagy, amikor 30-50 centis szőlőhajtások fagytak le a dombokon, amikre azt mondják az idősebbek, hogy soha nem fordult elő.
2010 rekordcsapadékos év volt.
2011 rekordszáraz.
Nagykanizsa mérések kezdete óta két legszárazabb éve 2011, 2012.
2014-ben az addigi legmagasabb átlaghőmérséklet mellett nem érett be jól a szőlő!!!!
2013-ban rekordcsapadékos első negyedév.
Stb, stb.
Az elmúlt 10-15 év a mérések kezdete óta legcsapadékosabb időszak, miközben súlyos szárazságok, aszályok voltak!
Olaszországban tele van a t..ük mindenkinek a havazásokkal, csak néznek hogy mi történik, régebben évek teltek el havazások nélkül, most meg évente 3-4 alkalommal betemeti őket a hó.
Dél-Olaszországban gyakori lett a havazás, olyan területeken, ahol előtte évtizedeken, évszázadokon keresztül legfeljebb mutatóban fordult elő látványhó.
Szicíliában télen olyan hidegek vannak az elmúlt teleken, ami komoly problémákat okoz a zöldségtermesztésben, ami korábban nem volt jellemző.
2010-2011-ben 2 rekordhideg tél egymás után Angliában.
Rekordmelegek az északi országokban.
2014-ben rekordmelegek voltak a Balti-államokban, miközben katasztrofális évet zárt Olaszországban a turizmus.
Lehetne sorolni hosszasan a szélsőségeket, amik 100-150 év távlatában ilyen halmozottan soha nem fordultak elő.