Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ez így igaz, konkrétan most a tavalyi helyzetre gondoltam, hogy ott már több kakaó volt és lehetne is. A jelen helyzet az nagyon döglött, nyáron száraz kánikulával akár.
Ment a lájk, helyettem ezt tökéletesen meg is válaszoltad.
Azért nem teljesen mindegy, hogy 20 fok van, vagy 30-35 közötti kánikula, elég labilitás + minden szintre kiterjedő nedvesség. Ott már van szufla rendesen, jelenleg még kevés a kakaó, május, június egy bárikus-mocsárban keleti áramlás mellett is ontaná a helyi, de heves záporokat, zivatarokat, felhőszakadásokkal.

Az, hogy most anticiklonális hatások uralkodnak (egyébként meg egyrészt még nincs nyár, másrészt tavaly is csak április végén-május elején indult be a buli, előtte akkor is száraz idő volt).
---
A jégelhárításhoz: nyilván a plusz kondenzációs maggal megváltozik valamelyest a felhők összetétele, és a kisebb jégszemeket a feláramlás valóban magasabbra tudja juttatni. Az viszont, hogy maga az üllő meddig mennyire terjed szét, illetve meddig marad meg, csak kis részben függ ettől, sokkal nagyobb szerepe van az azon a szinten jelen lévő nedvességnek és szélnek. Ha ott száraz a légkör, akkor hamar elszublimálnak a csapadékelemek, hiába van belőlük esetleg több, illetve ha erős a szél, akkor egyrészt eleve csak egy irányban terjed az üllő a széllel, nem körkörösen, másrészt a szél szintén gyorsabban szétfújhatja az üllőt. A tavalyi bárikus mocsárban a magassági áramlás is annyira gyenge volt sokszor, hogy teljesen szabályos, körszerűen szétterülő üllők tudtak keletkezni, és mivel a sok-sok zivatar benedvesítette a magasabb szinteket is, érdemi légtömegcsere pedig nem történt, így a nagy nedvesség miatt csak lassan oszlottak szét az üllők.
Egyébként sok függ a zivatarok típusától is. Egy szupercellában például annyira erős és elkülönült a fel- és leáramlás, hogy a jégelhárításnak lecsökken a jelentősége, ugyanis a több, de kisebb jégcsíra ugyan úgy liftezik a fel- és leáramlás határán, amíg meg nem nő, így még akár a visszájára is elsülhet a dolog (több, de hasonlóan nagy szemű jég alakul ki).
A kondenzációs magvakból önmagukban nem lesz csapadék, hiszen a felhő- és csapadékképződésnek ez csak egyetlen szükséges feltétele, de emellett még függnek a folyamatok egyéb légköri feltételtől is. És ha azok nem kedvezőek (pl. középszinten erős kiszáradás vagy inverzió van), lehet akármennyi kondenzációs mag a légkörben, akkor sem fognak csapadékot adó felhők kialakulni. Csak akkor van szerepük, ha már meglévő zápor- vagy zivatargócokba kerülnek bele. Ha pl. most a napokban bekapcsolnák a generátorokat, akkor annyit érnének el vele, hogy lenne egy csomó kondenzációs mag a légkörben, de nedvesség híján nem lenne, ami kicsapódna ezekre.
---
A jégelhárításhoz: nyilván a plusz kondenzációs maggal megváltozik valamelyest a felhők összetétele, és a kisebb jégszemeket a feláramlás valóban magasabbra tudja juttatni. Az viszont, hogy maga az üllő meddig mennyire terjed szét, illetve meddig marad meg, csak kis részben függ ettől, sokkal nagyobb szerepe van az azon a szinten jelen lévő nedvességnek és szélnek. Ha ott száraz a légkör, akkor hamar elszublimálnak a csapadékelemek, hiába van belőlük esetleg több, illetve ha erős a szél, akkor egyrészt eleve csak egy irányban terjed az üllő a széllel, nem körkörösen, másrészt a szél szintén gyorsabban szétfújhatja az üllőt. A tavalyi bárikus mocsárban a magassági áramlás is annyira gyenge volt sokszor, hogy teljesen szabályos, körszerűen szétterülő üllők tudtak keletkezni, és mivel a sok-sok zivatar benedvesítette a magasabb szinteket is, érdemi légtömegcsere pedig nem történt, így a nagy nedvesség miatt csak lassan oszlottak szét az üllők.
Egyébként sok függ a zivatarok típusától is. Egy szupercellában például annyira erős és elkülönült a fel- és leáramlás, hogy a jégelhárításnak lecsökken a jelentősége, ugyanis a több, de kisebb jégcsíra ugyan úgy liftezik a fel- és leáramlás határán, amíg meg nem nő, így még akár a visszájára is elsülhet a dolog (több, de hasonlóan nagy szemű jég alakul ki).
A kondenzációs magvakból önmagukban nem lesz csapadék, hiszen a felhő- és csapadékképződésnek ez csak egyetlen szükséges feltétele, de emellett még függnek a folyamatok egyéb légköri feltételtől is. És ha azok nem kedvezőek (pl. középszinten erős kiszáradás vagy inverzió van), lehet akármennyi kondenzációs mag a légkörben, akkor sem fognak csapadékot adó felhők kialakulni. Csak akkor van szerepük, ha már meglévő zápor- vagy zivatargócokba kerülnek bele. Ha pl. most a napokban bekapcsolnák a generátorokat, akkor annyit érnének el vele, hogy lenne egy csomó kondenzációs mag a légkörben, de nedvesség híján nem lenne, ami kicsapódna ezekre.
Az ECM most kicsit markánsabbra fogta megint a dolgot, távolabb maradva az északkelet-európai AC és közös áramlási rendszer alakulna ki a nyugat-európai ciklonrendszerrel. Így a keleti áramlás csődöt mondana végre és délibe fordulna. Így lennének 25 fok feletti csúcsok is, viszont alkalom adtán zivatarokra is lenne esély elszórtan. Igaz sok eső nem valószínű, öntözésnek jó lehet, zivatargócokban kiadósabb mennyiségekkel.