Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Igen,brutális szárazság volt 2012-ben (meg 2011-ben, 2013-ban) is. 100 éves egészséges fenyőfák is kiszáradtak a környéken.
Pedig várható lenne egy ilyen már, akár a közeljövőben is!
Annak ellenére, hogy továbbra is minden évben rendre kialakul a szárazság vagy aszály az országban hol kisebb hol nagyobb területen, ill. hol kisebb hol nagyobb mértékben, azért azt gyorsan tegyük hozza, hogy 2005-2014-ig a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb évtized volt hazánkban.
Tehát összességében el volt kényeztetve az ország, még ha időnként csak nyű volt a gazdák vagy hobbi kertészek számára a sok csapadék.
Azóta mintha valami megváltozott volna, bár gyorsan megint csak hozzáteszem, hogy a 2015-2018. közötti 4 éves időszak országos átlagban átlag közeli csapadékú volt, csak hát az a fránya eloszlás ugyebár.
A tavalyi 2018-as év országosan teljes mértékben hozta az átlag csapadékot, melynek nagyja gyakorlatilag február - márciusban, és Medárd idején hullott le, pl. az Alföld nagy részén.
Az év többi része elég gyér volt.
Azért a közelmúltban a tavalyi és ideinél sokkal komolyabb aszályok voltak az országban.
Szerintem mindenki emlékszik még a 2011-2012-es párosra.
2011-ben az volt a szerencse, hogy az év első felében még volt bőven tartalék a rekord csapadékos 2010-es év után.
2012. őszig hozta a 2011-es szintű csapadék szegénységet, így ekkor már tényleg nagyon komoly volt a gond. Más a helyzet!
Csak egy tájékoztató szám : 2012-ben az aszálykár országosan 500 mrd. Ft volt.
Szerintem ez mindent elmond.
Nálam szerencsére ebben a két évben nem volt akkora gond.
Érdekes, hogy mindkét évben pont a nyár közepe, a július volt zivatarokban és csapadékban gazdag, 100 mm feletti hozamokkal.
De a júniusok sem voltak éppen szárazok.
Ezért a mindkét évben jelentkező szinte nulla augusztusi csapadék már nem okozott gondokat, hiszen előtte volt bőven.
Alapvetően csapadékos a térségem, így itt továbbra sem számítok kirívó aszályra és gondokra.
Viszont ennyi csapadék után (lásd a fentieket) én nem lepődnék meg néhány ínséges éven.
Annak ellenére, hogy továbbra is minden évben rendre kialakul a szárazság vagy aszály az országban hol kisebb hol nagyobb területen, ill. hol kisebb hol nagyobb mértékben, azért azt gyorsan tegyük hozza, hogy 2005-2014-ig a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb évtized volt hazánkban.
Tehát összességében el volt kényeztetve az ország, még ha időnként csak nyű volt a gazdák vagy hobbi kertészek számára a sok csapadék.
Azóta mintha valami megváltozott volna, bár gyorsan megint csak hozzáteszem, hogy a 2015-2018. közötti 4 éves időszak országos átlagban átlag közeli csapadékú volt, csak hát az a fránya eloszlás ugyebár.
A tavalyi 2018-as év országosan teljes mértékben hozta az átlag csapadékot, melynek nagyja gyakorlatilag február - márciusban, és Medárd idején hullott le, pl. az Alföld nagy részén.
Az év többi része elég gyér volt.
Azért a közelmúltban a tavalyi és ideinél sokkal komolyabb aszályok voltak az országban.
Szerintem mindenki emlékszik még a 2011-2012-es párosra.
2011-ben az volt a szerencse, hogy az év első felében még volt bőven tartalék a rekord csapadékos 2010-es év után.
2012. őszig hozta a 2011-es szintű csapadék szegénységet, így ekkor már tényleg nagyon komoly volt a gond. Más a helyzet!
Csak egy tájékoztató szám : 2012-ben az aszálykár országosan 500 mrd. Ft volt.
Szerintem ez mindent elmond.
Nálam szerencsére ebben a két évben nem volt akkora gond.
Érdekes, hogy mindkét évben pont a nyár közepe, a július volt zivatarokban és csapadékban gazdag, 100 mm feletti hozamokkal.
De a júniusok sem voltak éppen szárazok.
Ezért a mindkét évben jelentkező szinte nulla augusztusi csapadék már nem okozott gondokat, hiszen előtte volt bőven.
Alapvetően csapadékos a térségem, így itt továbbra sem számítok kirívó aszályra és gondokra.
Viszont ennyi csapadék után (lásd a fentieket) én nem lepődnék meg néhány ínséges éven.
Bocs,kimaradt a lényeg: 2000-ben Szegeden 201 mm volt az éves összes csapadék.
A hivatalos OMSZ-es adatok szerint 2000-ben 201 mm volt az éves összes csapadék. Itt a Viharsarokban sem volt több. Emlékszem,rengeteg tűz volt az országban akkor (erdő,avar stb. tüzek). Nyáron az utcánk végén,a falu mellett egy nagy búzatábla is porig égett,majd a nádas,végül az utca végén lévő csatornánál sikerült eloltani a tűzoltóknak nagy nehezen (az erős szél is pont erre fújta). Az durva év volt. Remélem nem valami hasonló készül megismétlődni!
"Azt szeretném megkérdezni, hogy volt-e már egyáltalán a mérések kezdete óta ilyen hosszú egybefüggő télvégi/koratavaszi, gyakorlatilag immár
több hónapos (minimum feb. közepe óta tartó) súlyos és majdhogynem
teljes aszály, mint amiben most vagyunk?"
"Volt."
Értem én... de pusztán a számokkal játszva, ez a február-március páros igen csak top 3-as bizonyos helyeken csapadék összeget tekintve. Debrecen és Szeged adatsorait futottam végig az elmúlt 110 évből és szigorúan ezt a 2 hónapot nézve, Szegeden egy ilyet találtam, ami labdába rúghat Link , Debrecenben pedig egy ilyet Link .
Csak érdekességképpen, de komplett évet nézve 2000 csapadék adatai Szegeden egészen döbbenetesek Link . Elképesztő, hogy mit ki tud bírni a természet. Lehet mondani, hogy május-június-augusztus-szepember-októberben gyakorlatilag "nem hullott csapadék". Ebben az 5 hónapban a legnagyobb csapadékösszeg augusztus 31-én volt 6,4mm-rel.
1918 más szempontból is érdekes. Jövő hétre ugye rezeg a léc, hogy befigyel egy komoly fagyos éjszaka. Na 1918 március 27, 28, 29, 30-án befigyelt Link úgy, hogy előtte 25 napon keresztül Szegeden -1,6 fok volt a leghidegebb éjszaka. Vajon akkor milyen stádiumban járhatott a vegetáció, mit okozhatott -7, -8 fok, ami 4 egymást követő éjszakán is befigyelt?!
több hónapos (minimum feb. közepe óta tartó) súlyos és majdhogynem
teljes aszály, mint amiben most vagyunk?"
"Volt."
Értem én... de pusztán a számokkal játszva, ez a február-március páros igen csak top 3-as bizonyos helyeken csapadék összeget tekintve. Debrecen és Szeged adatsorait futottam végig az elmúlt 110 évből és szigorúan ezt a 2 hónapot nézve, Szegeden egy ilyet találtam, ami labdába rúghat Link , Debrecenben pedig egy ilyet Link .
Csak érdekességképpen, de komplett évet nézve 2000 csapadék adatai Szegeden egészen döbbenetesek Link . Elképesztő, hogy mit ki tud bírni a természet. Lehet mondani, hogy május-június-augusztus-szepember-októberben gyakorlatilag "nem hullott csapadék". Ebben az 5 hónapban a legnagyobb csapadékösszeg augusztus 31-én volt 6,4mm-rel.
1918 más szempontból is érdekes. Jövő hétre ugye rezeg a léc, hogy befigyel egy komoly fagyos éjszaka. Na 1918 március 27, 28, 29, 30-án befigyelt Link úgy, hogy előtte 25 napon keresztül Szegeden -1,6 fok volt a leghidegebb éjszaka. Vajon akkor milyen stádiumban járhatott a vegetáció, mit okozhatott -7, -8 fok, ami 4 egymást követő éjszakán is befigyelt?!
Remélhetőleg vasúti fuvarozásra állnak át, arányaiban kevesebb lenne a károsanyag kibocsátása.
Azt szeretném megkérdezni, hogy volt-e már egyáltalán a mérések kezdete óta ilyen hosszú egybefüggő télvégi/koratavaszi, gyakorlatilag immár több hónapos (minimum feb. közepe óta tartó) súlyos és majdhogynem teljes aszály, mint amiben most vagyunk? (És még legalább 10-14 napig elvileg nem is számíthatunk semmi jóra, utána is ki tudja mi lesz, tavaly sem éppen a visszafogott hőmérsékleteiről volt nevezetes az április, az meg végképp betenne ebben a helyzetben ha idén is május meg június lenne áprilisban).
Nem lesz ebből mezőgazdasági katasztrófahelyzet? A végtelenségig csak nem mehet ez így. Ezek az elmúlt hónapok pedig nem éppen a szárazságról nevezetesek, persze szerintem az eddigi megfigyeléseket lassan ideje lesz kihajigálni az ablakon, a változás nem a közeljövő, hanem már itt zajlik a szemünk előtt: lásd pl. a tavaly nyári 32 napos egybefüggő hőhullám az aszállyal, a téli csapadékösszeg szintén átlag alatt volt valami 25-30 százalékkal stb. Ezek már nem a véletlen random előfordulás kategóriájába tartoznak így egymás után. Azt már nem is említem, milyen komoly pozitív hőmérsékleti anomáliát hozott (mily meglepő) most a február de főleg a március (itt-ott eléri a sokéves átlagot pár napokra a grafikon, de aztán lódul fölfelé egyből a hőmérséklet 20 közelébe meg többször afölé is). Lehet még bízni valami normalizálódásban vagy ezt is megette a fene, mint a tavalyi évet áprilistól?
Tudom, hogy mindmeghalunk, de máris? :-)
Nem lesz ebből mezőgazdasági katasztrófahelyzet? A végtelenségig csak nem mehet ez így. Ezek az elmúlt hónapok pedig nem éppen a szárazságról nevezetesek, persze szerintem az eddigi megfigyeléseket lassan ideje lesz kihajigálni az ablakon, a változás nem a közeljövő, hanem már itt zajlik a szemünk előtt: lásd pl. a tavaly nyári 32 napos egybefüggő hőhullám az aszállyal, a téli csapadékösszeg szintén átlag alatt volt valami 25-30 százalékkal stb. Ezek már nem a véletlen random előfordulás kategóriájába tartoznak így egymás után. Azt már nem is említem, milyen komoly pozitív hőmérsékleti anomáliát hozott (mily meglepő) most a február de főleg a március (itt-ott eléri a sokéves átlagot pár napokra a grafikon, de aztán lódul fölfelé egyből a hőmérséklet 20 közelébe meg többször afölé is). Lehet még bízni valami normalizálódásban vagy ezt is megette a fene, mint a tavalyi évet áprilistól?
Tudom, hogy mindmeghalunk, de máris? :-)