Meteorológiai társalgó

Mindezek ellenére is Magyarországon, télen a csendes, nyugodt időjárás uralja a telet, térségemben fokozottabb mértékben, a változékonyabb Dunántúlon kisebb mértékben, de alapvetően ez dominál. A forradalmi változás, amit a nyakunkba kívánnál (dinamikus áramlások uralma ) a Benelux térség, észak német régió, dél skandinávia Britt szk. uralkodó téli időjárása. Az ilyen változások sokaknak nem hiányoznak, akárcsak azok az egyéb változások amik ott zajlanak, de a forum keretei miatt ennek részletezezésétől elternek. Én is kívánnék a magyarnak egy az Ural nyugati előterében uralkodó idojarasu telet (a extrém hidegeket leszámitva), de az sem lenne jellemző a magyar télre, hiába esne jól novembertől áprilisig a vastag hó, fagyos hideg. 

Előbbit meg tudom erősíteni. Utóbbit MÉG nem tapasztaltam. 
___

Holnap hajnalban elég jó eséllyel láthatunk havazást a Bükkben. 

Sőt, a légnyomás is számít. Mert ha kint csak 1 Pa-os a légnyomás -3 fok mellett, akkor jóval kevésbé hűl, mint 100 kPa-os kinti légnyomáson -3 fokon, mert akkor szinte csak a radiatív hőtranszfer játszik a külső oldalon.

Persze -3 Kelvinen más a helyzet, de az már egy másik világegyetem

Novemberben mi már nem fulladunk a hóba azt felejtsd el hogyha arra értetted!

Nem tudok érdemben, de főleg objektíven nyilatkozni: egy életre megutáltam a szelet 3,5 év alatt az óceán partján

Összegezve a vitát: kellemesebb a hideg, száraz, szélcsendes töbörben, mint a meleg, nedves, szeles hurrikánban.

Sőt, a páratartalom is számít valamennyit, de ezt tényleg nehéz kiszámolni már
Mert magas páratartalomnál a nedvesebb falat jobban hűti a szél, viszont ilyenkor eleve ritka a szél, szóval... és akkor ott van még a köd, aminél szintén ritka a szél, de azért lehet légmozgás... komplex, na.

Perico: szeles időben a nem szélnek kitett falak mellett is mozog a levegő az örvényesség miatt. Nem olyan erős nyilván, de a hőköpenyt elviszi. Ahogy nekünk is az egész testünk fázik a szeles időben, nem csak a szélnek kitett részek (persze azok a legjobban):

Sőt, ami nagyon nem mindegy, hogy borult -3 fok van, vagy derült, kisugárzásos -3 fok van.
-3 fok borult éggel sokkal jobb fűtés szempontjából, mint a derült ég -3 fokkal.

A házra (és minden egyéb dologra, aminek a hőmérséklete magasabb, mint a környezetéé) is ugyanúgy érvényes a relatív hőérzet fogalma, mint az emberre. A windchill itt is játszik, pontosan úgy, ahogy leírtad. (Az emberre és egyéb élőlényekre még pluszban rájátszik a felületi nedvesség is, de télen azért nem izzadunk hálistennek , úgyhogy annyira nem jelentős tényező.)

De Joejack is leírta, látom.
Ennek a képlete pontosan hogy néz ki amúgy?
Egy 40-50 km/h-s szeles nap is okoz akkor 4-5 fokos windchill-t, ha jól saccolom. 
Azért az fűtés szempontjából tényező már.

A szél folyamatosan eltünteti azt a hőmennyiséget amit a fal belülről sugároz, ha nincs légmozgás akkor a fal közelében ki tud alakulni egy valamivel "melegebb" légréteg ami "szigetel". Ugyanez történik ha bemész hideg vizbe, ha nem mozogsz rövid időn belül nem érzed hidegnek a vizet, viszont ha elkezded mozgatni a lábad, kezed, teljesen más a hőérzeted.

Pontosan!

Coontac: igen, tapasztalat. Sokkal többet megy a fűtés szeles időben, és hidegebb a hőérzet.
A ház 2011-ben épült, belül 10, kívül 15 centi hungarocell, ahogy a padló alatt és a fődém fölött is (+üveggyapot).
Nyílászárók műanyagból, semmilyen légáramlás nem érződik a széleiknél, még szeles időben sem.
Extrém durván jó a szigetelés, a szélcsendes -13 fokokban sem kellett érezhetően többet fűteni.

Pont, hogy a rossz nyílászáróknál szivárog be a nagyon hideg levegő még jobban,. Jó szigetelésnél magának a ház falainak a külső szélhűtése miatt lesz bent is hidegebb.

Természetesen nem mindegy, hogy panel- sor- iker- vagy családi házról beszélünk. Utóbbinál a legerősebb a szél hatása.

Én úgy hallottam, hogy a -20 még jobb fűtés szempontjából, a résekbe befagy a víz és az szigetel.

Ez "csak" tapasztalat (vagy még az sem?) vagy mire alapozod ezt a megállapítást? Önmagában ez az állítás azért elég könnyen támadható, így nem ártana kicsit megindokolni.

Azért -3-nál jobban hűlnek a falak, mint +5-nél... A példában említett 8 fokos hőmérséklet-különbségnél már nem hűthet ennyivel jobban a szél, ha a nyílászáró-faktort kivesszük.

A hideg szélnek a falakon is van jócskán hűtő hatása, nem csak a nyilászáróknál!

Pedig még nincs is december eleje, ami az első pont, így még addig van egy kis időnk

Ez csak akkor igaz, ha nem szigetelnek megfelelően a nyílászárók. Különösen a szél felőli oldalon lévők. Egyéb esetben azért a -3 fok mindenképp jobban megpörgeti a gázórát... 

Szerk.: Valóban látványos az a légörvény. Görögország nagyobb részén most is szakad az eső... Kemény világ lehet arrafelé.

Hát, ha a november már nem is fog, de október azért produkált valami elfogadhatót:
Link

Szerintem viszont jó lett volna pár télies intermezzó novemberre. 
Nem tudjuk, mit hoz a tél. 
Tudom, 17-e van, még van 2 hét a hónapból, akár hóba is fulladhatunk még. 
Ha esetleg balul sülne el ez a tél is, akkor azt mondhatnánk, hogy legalább a november produkált már végre valami elfogadhatót. 
De hát nem. Idén sem.
7. éve, 2011. óta megy a szívás novemberben. 
Enyhe, csöpögő hónap. 

Tudom, ez normális is, de 2010. előtt azért jó pár évben becsúszott télies epizód a hónap során. Pl. mióta mérek 2006-ban nov. elején voltak cm-ben mérhető hózáporok, majd melegfronti több cm-es havazás. 2007-ben épp Márton napon jött meg az első hó, majdnem 5 cm, utána is többször volt pár cm-es hó a hónap során hózáporokból. 2008. nov. véget nem kell bemutatni. 22-23-án heves hózáporokból  10-11 cm hó jött össze nálam, viharos széllel, hófúvásokkal mindkét nap, majd 24-25-én a Genovai mediciklon 15-20 cm hóval a környékemen. 2009. novembere hómentes volt, de 2010-ben a hónap végén jött egy tekintélyes havazás 27-én, rögtön 15 cm hullott átlagban a környékemen, de tőlem dny-ra 10 km-re már volt ahol 24 cm-t is mértek. Másnap 28-án pedig már egy melegfront okozott havazást, 4-5 cm-t, jó vizes volt, mindent lehúzott. Igaz utána jött még közvetlen jó 20 mm eső, de legalább addig szép volt, míg havazott.

2011. óta egyetlen novemberben sem tudok beszámolni itt megmaradó hótakaróról. Látvány hóesés viszont volt több évben is. 

Talán ezt a csatát elveszítjük, de a háborút még nem, hiszen még december eleje kicsit odébb van, így addig még sokat változhatnak a dolgok,  remélhetőleg a következő 1-1,5 hét alatt látszódni fog a fény az alagút végén. Mondjuk ha az az ára, annak, hogy decemberben megjöjjön a rendes tél én nem bánom, hogyha a november megy a levesbe.

Az a folyamat a perverz, amit a modellek térképein látunk, és amely gyakori megjelenésénél (egy ideje nincs is ettől eltérő verzió), és viszonylag rövid időtávjánál fogva már-már a "nincs pardon" kategória. Jónéhány éve bújom már a szinoptikai térképeket, de én ilyet még nem láttam. Álomfutások télutálók számára.
Ahogy az a labrador-i cikloncsalád meglöki kelet felé az atlanti ciklont, majd fuzionál vele az óceánon, és ahogy ezzel párhuzamosan gyengül, felszámolódik a jeges-tenger-grönland-izlandi AC, amint kiegyenesednek, nyugativá válnak a légpályák a kontinens fölött:  ez egy rémálom!

Higgadtabb fejjel talán annyit lehet mondani, hogy az elmúlt időszakban jelentős teknőképződés folyt Európa térségében. E meridionalitás , valamint a Namias-ciklus tükrében annyira azért nem meglepő a befordulás zónába.
A kérdés ezután az, vajon meddig tarthat a zóna? Három kérdőjel...  Annyi biztos, hogy a kifejlett zónázás rendszerint később indul: a téli napforduló táján. Bár kivételek minden alól vannak, én most arra tippelnék, hogy nem hetekig tartó zónázás kezdődik. Ha pedig mégis, esetleg kibekkelhetjük hidegpárna alatt, ha elég közel lesz a déli AC centrum. Decemberben nem túl ritka a tartósan ködös, ködfelhős, szitálós idő. Tudom, ezt sokan nagyon rühellik, de számomra még mindig sokkal elfogadhatóbb egy +5 fokos, ködös időjárás, mint a változóan felhős, napos, szeles 10+ fokok.

Ezzel alapjaiban nem értek egyet.
Vegyünk alapul csak egy egyszerű dolgot, a légnyomást :
A téli félévben a Kárpát - medencében jellemzően 980-1045 hPa között ingázik. 
Ezzel szemben a nyári félévben jellemzően 995-1035 hPa. Van különbség. 

Ráadásul télen, de kiváltképp kora tavasszal éleződik ki legjobban a hőkontraszt észak és dél között. 

Arról nem is beszélve, hogy fűtés szempontjából egy +5 fokos tmaxos, szeles idő nagyságrendekkel rosszabb, mint a jó kis szélcsend -3 fokban...

Jó lenne november végén egy havazás, mert 2010 óta itt Budapesten nem volt megmaradó hó novemberben.
Ez lehet rekord, már mint a mérések óta. 
Szomorú.

Teljesen perverz dolog ez a blocking

Hát igen, most már 90% fölött a 21-e utáni közvetlen visszaenyhülés esélye, kár lenne szépíteni. Várunk és figyeljük a fáklyán a következő "belobogás" esélyét...

Remélem mihamarabb megszűnik a blocking - hajlam. Annyira unalmas és természetellenes már évek óta ez a rendkívüli blocking - hajlam, hogy már igazán jöhetne a változás.

Pl. Jó kis fél - blocking, klasszikus zonalitással megspékelve néha, ill. jó kis félzonális helyzetek. Ezek is tudnak ám telet csinálni. Na jó, a klasszikus zonalitás a legkevésbé, de ott meg benne van a helyzetekben a vad dinamika is. Szóval hajrá. Változást a magyarnak.