Meteorológiai társalgó

Miért lenne téves? Ezt egy városklimatológia könyvben olvastam. Gondolj bele: van olyan sebességű szél, ami például Szegedről már éppen kisöpri a hőszigetet. De ugyanez a sebességű szél valószínűleg erre már nem képes Budapest, vagy Bécs esetében. Főleg nem egy Chicago méretű város esetében, ahol nem csak a városi határréteg vastagabb, de a városi tetőszint réteg is.

Elhiszem. A városi hősziget úgyis csak szélcsendes, derült éjszakákon játszik.
Amit  szeke leírt a város nagyságától függő határ-szélsebességről, az is igaz lehet. De nem az éjszakai szélcsend - vs meleg szél esetére, hanem téli hideg szél esetére. Ekkor számíthat, hogy a hulladékhőt kibocsájtó város mekkora, illetve milyen sebes az átfújó hideg szél. Pl. egy 0 fok körüli havazásos, gyenge szeles helyzetben a városban gyengén olvad, míg a környéken nem.
De ha nagyon erős a szél, nincs ilyen különbség. Pl. 1979 jan. 1-jén, mikor késő délután, viharos szélben Győrben volt -16 fok, a városon kívül is éppen ennyit mértek.

Sopronban a városi hősziget befolyásoló hatása az időjárásra elenyésző a szélhez és a domborzathoz képest.
Az éjszakai hőmérsékletet a városban a szél (felhőzet) - és Nanovichnak igazat adva a domborzati viszonyok - befolyásolják.
A városban télen 3-4, nyáron 15-20 olyan éjszaka van, amikor egész éjszaka szélcsend van és végig derült az ég.
Ekkor alakulhat ki valamekkora hősziget hatás, de látható, hogy ez átlagosan csak minden hetedik éjszaka játszik szerepet a hőmérséklet alakulásában.

Tehát Thermometernek még egyszer megismétlem: nem a városi hősziget hatás miatt volt 17 trópusi éjszaka a nyáron Sopronban, hanem az állandóan fújó szél miatt.

"Az a kritikus szélsebesség, amelynél már nem tud felépülni a hősziget erősen függ a város méretétől."

Ez a megállapítás alighanem téves. Szeles időben tökmindegy, mekkora a város. A hősziget ki nem alakulása éppen hogy a szélsebesség függvénye, mégpedig olyan formán, hogy milyen szélsebességnél nem tud már a vidék se lehűlni.
Derült, szélcsendes éjszakákon számíthat a város mérete, és beépítettsége. De tapasztalatom szerint már egy kis városnak is böszme hőszigete van ilyenkor. Pl. Tatán, Komáromban több fokkal melegebb van ilyen helyzetben, mint városon kívül. Hogy ne legyen hősziget, ahhoz a településnek olyan kicsinek kell lennie, mint pl. Bábolna. Ott nincs hősziget. Viszont ez egy kis kiterjedésű, alacsony beépítettségű, sok zöldterületű városka.

Na, várjál. Főnös, pontosabban éjszakai meleg, szeles helyzetekben  nem azért csekélyebb  (vagy nincs is) hősziget, mert a város nem marad melegen. Hanem éppen azért, mert a vidék sem tud lehűlni annyira.
Az erős szél nivellálja a terepalakulatokból, városi beépítettségből, akármiből származó éjszakai hőkülönbségeket. Felhős idő úgyszintén.

Érdekes, hogy a kettő élesen elkülönül. Hiszen a városi hősziget jellemzően derült, szélcsendes időben fejlődik ki. Az a kritikus szélsebesség, amelynél már nem tud felépülni a hősziget erősen függ a város méretétől. Élénk szélnél szerintem már nem tud felépülni a városi határréteg (urban boundary layer) Sopron esetében.

Ma éjszaka pl.a környéken kb. 10 órát volt ,lesz 20 fok alatt a hőmérséklet.Ez a nem mindegy!! Persze ha valaki júliusban 16 órakor kiáll a 34 fokba és ma is kiáll az ugyanolyan melegnek fogja érezni abban a percben.  De a lényeg ott van amit írtál.Ezáltal a lakások klímája is komfortosabb.

Például már Tatának is, ami Sopronnál lényegesen kisebb városka, jelentős hőszigete van. Saját tapasztalat.
De az is igaz, hogy az általában élénk légmozgású Északnyugat-Dunántúlon a főnhatás is játszik.

"Lehet, hogy nem hűl 20 fok alá a hőmérséklet, de a hajnali hűvös sokkal tovább tart."

Pontosan. Frontmentes időben ez mindenképp érvényes. Nem mindegy, mennyi ideig áll fenn a napi maximum, és minimum-hőmérséklet. Az effektust ugyanis a hőmérsékletgörbe alatti terület nagysága szabja meg. Például nyár közepén, mikor magas a napállás és hosszúak a nappalok, egy 30 fokos hőmérséklet lehet, hogy 5-6 órán keresztül fennáll, míg a 18 fokos minimum csak egy óra hosszat. Nyár végén, kora ősszel ez épp fordítva lehet. Az első esetben, mikor a hullámhegy kövér és a hullámvölgy karcsú, a görbe alatti terület sokkal nagyobb, mint mikor ennek az ellenkezője áll fenn. Tehát, ugyanaz a kétadatos napi középhőmérséklet másféle időt takarhat a nyári napforduló táján, mint augusztus végén, szeptember elején.

Sopronnak nem hiszem, hogy számottevő hőszigete van. Ez nem valami főnös dolog?

Hát nem mondta meg.

Van a hűsben is igazság, de az a nappali maximumokra vonatkozik. Még régebben készítettem egy összehasonlítást Sopron és pár magyarországi nagyváros nappali maximum hőmérsékletének éves átlagáról. A nappali maximum hőmérsékletek éves átlaga Sopronban és Miskolcon megegyezett. Miskolcon tehát csak azért alacsonyabb az éves középhőmérséklet Sopronnál úgy cirka másfél fokkal, mert ott az éjszakák hidegebbek.  

Na ezt nem gondoltam volna. Bennem a hűs Sopron sztereotípia élt eddig.

Sajnos ilyen a város mikroklímája. Nyáron (főként a meleg beáramlások első napjaiban) egész éjszaka kitartóan (időnként erősen) fúj a szél, ami sokszor azt okozza, hogy az este beköszöntével nemhogy csökken, hanem emelkedik a hőmérséklet. Ez a szél általában reggel három óráig fúj, utána szokott csillapodni, ilyenkor esik le a hőmérséklet. Ma hajnalban  például éjjel kettőig 24 fok körül táncolt a hőmérséklet, majd reggel hat óra körül zuhant le 19 fokig. Augusztus elején ugyanez volt, akkor 27 fokról esett le éjjel három óra és hat óra között 24 fokig a hőmérséklet.
Télen ugyanígy a folyamatos légmozgás tartja éjszaka magasan a városban (és környékén) a hőmérsékletet.  Ritka a szélcsend. Az éjszakai minimum hőmérsékletek átlaga (szerintem) az országban errefelé a legmagasabb (egy-két dombi állomást leszámítva). 

Szerintem meg pont nem belváros, hanem a külváros magasabb részei. De majd mindjárt elmondja.

Úgy lehetséges, hogy a városok belterületén ilyenkor akár 4-5 fokkal is melegebb lehet, mint a kevésbé beépített vidéken. A sok tégla, beton, aszfalt "samottként" viselkedik, a nappal felvett hőt éjszaka még sokáig kisugározza.

Sopronban ennyi trópusi éjszaka? Az bitang... Hogy a francba?
Más:
Nálam a szarszag az úr. Most a szomszéd öntött két köb szaros mulcsot a kerítés tövébe. A csávónak két mercije van, de kaputelefonja meg csöngője még nincs. 1 éve költözött ide a lelkem..

Ja nem is javításként írtam, csak "érdekességként"  Amúgy a mi házunk melegebb, mint az átlag. Ilyenkor szopóka, télen viszont jól jön.

Hajrá!

2015. szeptember 17. éjszaka.

Zivipötty : én is tapasztaltam este hazafelé menet. Igaz kevesebb volt a füst, mint kedden.

Amit írtam egy átlag lakásra gondoltam, nálam 23 fok van a hálószobában, ami bőven kellemes  (a ház földszintje, É-i oldal), szóval lehetnek kivételek. Az emeleten a tapasztalatom szerint +3-4 fokkal több szokott lenni (tetőtér), de ott csak a gyerek és vendégszobák vannak, amik egyelőre üresek, bár a közeljövőben várhatóan lakók is lesznek
Thermometer: Lehetséges, de én már akkor sem "félek" a szeptemberi hőhullámoktól, az eddigi tapasztalatom szerint ez már csak próbálkozás a nyár részéről. Lehet, hogy nem hűl 20 fok alá a hőmérséklet, de a hajnali hűvös sokkal tovább tart.

A mai Tmax itt közelebb volt a forróhoz, mint a hőséghez; 32,8°C

Az ezután következő időszakban lehetséges hőhullámok azért már messze nem olyanok, mint júniusban, júliusban, az éjszakák már sokkal hosszabbak, lehet nappal 35+ fok, éjszaka azért már rendesen lehűl a levegő, a lakásban teljesen konfortos marad a hőmérséklet. Szeptemberben már a napállás is jóval alacsonyabb, hiába van hőségnap, a szubjektív hőérzet már elviselhető. Szóval szerintem nem kell aggódni a hétvégi, és az esetleges további hőhullámok miatt. Mondom ezt úgy, hogy az idei nyár engem is rendesen megviselt.