Meteorológiai társalgó

"Az pedig, hogy a tavasz "vagy nincs, vagy két hétig tart" szimplán nem igaz."

Oly annyira nem igaz, hogy az elmúlt években teljesen normális, hosszú tavaszaink vannak!
Pl. az utóbbi néhány évben ( 2014-2017. ) teljesen visszafogottak hőmérséklet terén a májusok.
Semmi durvulat, jellemzően 25 fok körüli nappali Tmax tartomány, néha persze hidegebb vagy kicsit melegebb is van. Azért emeltem ki ezt a 4 évet, mert ebben a 4 évben nem volt májusi hőhullám hazánkban.

Erre a bizonyíték : 2014. május : Link  2015. május : Link  és 2016. május : Link , ill. az idei 2017-es május :  Link

Ill. még vissza ebben a században csak 2001-2002-2003. és 2007. május hozott vaskos pozitív anomáliát. A század eddig eltelt májusai közül ez egyáltalán nem volt jellemző.

A tél + tavasz (dec-jún) félév és a nyár+ősz (jún-dec) félév napfényösszege lehet azonos, besugárzása lehet egyforma, de ne felejtsük el a tengerek és a szárazföldek hőkapacitásban felvett, illetve leadott tehetetlenségét sem.  Ez kissé eltolja a hőmérsékleteket a besugárzott energiából következő értéktől. (éppen Ti tanítottátok nekem pár éve.)
Télen ameddig a szinuszgörbe negatív területén vagyunk  (a nappalok rövidebbek)  mindvégig hűtő hatás lesz, ha egyre csökkenő mértékű is; nyáron ameddig a nappalok hosszabbak, mindvégig gyűjteni fogja a Föld az (átlagosnál több) meleget, és az az idő, ami alatt vissza-lehűl, tehetetlenséget hoz a rendszerbe. Ezt érezzük a lakásunk falán is... 

Hétfőn érkező gyengébb, majd pénteken bekövetkező erősebb lehűlés a legújabb verzió. Közte visszamelegedés!
Hát, meteorológus legyen a  talpán, aki a modellek alapján a jövő hét időjárását  jól előrejelzi!

Szerdától? Link
ECM : Link

Az új oldalon működik már csak.
Május 31-től június 5-ig volt felettünk 15+ fokos T850.
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Na az nem lehetett semmi... Próbáltam reanalízist nézni 1927-re, de a WZ archívum bedöglött.

1927, zsinórban 3 forró nap június legelején (és még ki tudja mennyi + hőségnap, ami nem rekord). Link

Példát mondanál? Eggyel is beérem.

"Hasonló június 1-21 közt elméletileg sem lehetséges"
Dehogynem.

"a konvekció, a konvektív csapadék - a mi éghajlatunkon - nem a téli időjárás jellegzetessége"
Nem, de többször előfordul, éppen az erős hidegbetöréseknek köszönhetően, amik a téli időjárás jellegzetességei.

"2015-ben április 30-án 2.6 fok volt a Tmin. Május 5. már nyári nap volt"
Ezt az összehasonlítást még Bakonyvár is megirigyelné.

Nyilván vannak eltérések. Én Szegedről beszélek. Ordenáré szeptember volt a 2015-ös ITT. Augusztus 27-től szeptember 4-ig zsinórban 30 fok fölötti maximumok voltak. Ebből 3 forró volt, és kettő már szeptemberre esett. Aztán jött a második hőhullám, szeptember 16 és 20 közt, amiből 3 forró nap volt. Gondolom ez kimeríti a fogalmat... Tehát 2015 szeptemberében 5 forró nap volt. Hasonló június 1-21 közt elméletileg sem lehetséges, ezen remélem nem fogunk vitatkozni.
Mint hogy remélem azon sem, hogy a konvekció, a konvektív csapadék - a mi éghajlatunkon - nem a téli időjárás jellegzetessége, hanem a nyárié. És még ha elő is fordul télen zivatar, az semmiképpen sem tekinthető a télies időjárás tipikus elemének.
2015-ben április 30-án 2.6 fok volt a Tmin. Ment a konvektor. Május 5. már nyári nap volt és a rá következő két napon már csukni kellett az ablakot, akkor már a meleg miatt. Empirikus értelemben tehát abban az évben valóban nem volt tavasz, illetve pár napos. Ez persze nem jellemző, de azért elgondolkodtató...

Az teljesen tökéletes. Akkor megyünk haza a nyaralásból. 

Országrészektől függően is nagy az eltérés. Itt pl. a decemberek szinte mindig téliesebbek, mint a március (a hónap eleje is, sőt többször már a november vége is), mind hó, mind hideg szempontjából. Illetve szeptemberi hőhullámot gyakorlatilag még nem tapasztaltam (atomot pláne nem), már az is ritka itt, hogy egymás után 2-3 napig 30 fok fölé menjen akkor a hőmérséklet.
A téli zivatarnak pedig semmi köze a ősziességhez (a nyárias december már eleve jókora hülyeség), pláne, hogy az általad említett példa egy esti zivatar volt, amit az igen hideg magaslégkör által előidézett labilitás és egy jó erős kényszer (jet-divergencia) együttállása váltott ki, ami tipikusan téli jellegzetesség (csak azért nem volt hózivatar, mert a talaj közelében enyhébb idő volt).
Link
Link
Link
A jégeső (vagy graupel) pedig nem ritka a téli zivatarokban, mivel alacsonyan van a fagyhatár.
Abból pedig, hogy 1 db(!) évben korán megjött a nyárias idő, általánosítani, hogy eltűnt vagy 2 hétre korlátozódott a tavasz... na, erre inkább nem is mondok semmit.

És ezeket is vissza lehet nézni (hőmérséklet december elején és március elején a napi grafikonokon, maximum-hőmérsékletek szeptemberben, hóvastagságok decemberben és márciusban). Link

Ez, bár sajnos tényleg megvalósulhat, csak a legrosszabb években van így. Már kapásból nagyon sok ellenpéldát sorolhatnék (nem kezdem el), olyan éveket, mikor nemcsak 1-2 hetes téli epizódok jöttek össze őszi és tavaszi időjárásba ágyazva. Valamint a nyár se tartott 5-6 hónapig. Egyébként megjegyzem, a rettenetes idei nyarunk sem kezdődött el már májusban, idén az utolsó tavaszi hónapunk valóban késő tavaszi időt hozott.
És az elmúlt télen, bár csak január volt ütős (de az nagyon!), már december második fele is inkább téli volt a fagyos anticiklonnal, mint őszi. Február első fele se kiköpött tavasz volt.

U.i.: közben GFS meghosszabbította a küszöbön álló kánikulát. Eszerint még kedden is röpködnének a 30+ fokok, de szerdától már tényleg nincs kegyelem a hőség számára.

Senki sem beszélt ugyanakkora besugárzásról, ez nem tudom, honnan jön ide... Egyébként teljesen szubjektív: A nyári napforduló előtt például nincsenek atom hőhullámok (én ezekre igen érzékeny vagyok). Ellenben vannak szeptember 1 és 21. közt. Tehát a nyárra igaz, hogy a csillagászati nyár jobban fedi le az éve legmelegebb, legnehezebben elviselhető periódusát, mint a meteorológiai, legalábbis számomra biztosan. Jellegét tekintve bizonyos, hogy a tél első fele, legalábbis a december erőteljesen őszies lett, néha nyárias. Például 2014-ben december 20-án zivatart észleltem jégesővel. De több december is volt az utóbbi 10-15-évben, amikor kellemes őszi idő volt, több napon keresztül. Az elmúlt 8 december közül mindössze kettő volt országosan hidegebb az átlagosnál. Sőt, pl. 2013 márciusa országos átlagban például alig volt melegebb, mint 2014 decembere. Számomra szintén fontos jellemző, hogy mennyire télies az idő. Manapság a téli napforduló előtt elég ritkán fordul az idő téliesre, ritkábban, mint pl. március 1 és 21 közt, legalábbis az utóbbi 10 évben többször volt téliesebb a március első két dekádja, mint a decemberé. A tavasz nincs alatt pedig 2015 tavaszát értettem, amikor is egy hét leforgása alatt konvektoros időszakból átcsaptunk a nyárba. Vissza lehet nézni...

Szerintem az évszakokat a napfordulóhoz kötni már eleve hülyeség. Pl. ez alapján ősszel és télen, illetve tavasszal és nyáron ugyanakkora lenne a besugárzás, hiszen a két napforduló előtti és utáni 3 hónapnak ugyanannyi a napfényösszege.
Meg egyébként hőmérsékletileg sem helyénvaló ez a dolog. Az igaz, hogy olykor májusban már, szeptemberben még nyárias idő van, de cserében sokszor novemberben is télies az idő már, és márciusban még. Az átmeneti hónapok hosszáról vitatkozni megint csak hülyeség, hiszen az átmeneti jelző épp azt takarja, hogy a két szélsőség (tél és nyár) egyaránt előfordulhat bennük. Az pedig, hogy a tavasz "vagy nincs, vagy két hétig tart" szimplán nem igaz.

Nekem más a véleményem. Normális teleken már november második felében télies jellegű (nem igazi téli) az időjárás,  és nem egyszer előfordult már, hogy nov. 20-a után néhol az országban már egész napos fagy van (síkvidékre gondolok). Ebben az időszakban már nagyon alacsony a napállás és ha beáll az Ac felettünk, ködös, fagypont körüli hőmérsékletű idő alakul ki. Ezek pedig egyértelműen téli hőmérsékletek. Ha pedig esetleg némi hó is fedi a tájat és sarkvidéki levegő jutott nyugalomba az országban, még alacsonyabbak a nappali T.maxok. 
A karácsony pedig azért fekete általában, mert ebben az időszakban zonális hatások jellemzőek Közép-Európában, amelyek azért az esetek többségében lecsengenek január elején. 
Tehát szerintem a nyár sokszor jócskán belelóg az őszbe, az ősz viszont már kevésbé a télbe. És az utóbbiért főleg a medencehatás a felelős. Természetesen nem alakul így mindig, vannak kivételek.

"A csillagászati évszakok sokkal inkább fedik hőmérsékleti értelemben az évszakokat, mint a meteorológiai évszakok."

Ezzel azért vitatkoznék. A tél esetén ez azt jelentené, hogy a december 1-21. közötti időszak középhőmérséklete magasabb kellene legyen, mint a március 1-21. közötti időszaké. Erre szerintem nem túl sok példát lehetne találni.
Egy példa azért eszembe jutott. Szombathelyen 1986 december 1-21 között -1,36°C volt a középhőmérséklet, 1987 március 1-21 között pedig -3,89°C.

A nyár vált hosszú évek alatt szinte 5 hónapossá, kisebb megszakításokkal májustól-szeptemberig, az év maradék része meg ilyen tavasz-ősz ötvözet, 1-2 hetes télies periódusokkal. Mondjuk az idei január pont ütősre sikerült.

Végülis ezek alapján a Karácsony is majdnem őszi ünnep, aztán csodálkozunk, hogy szinte alig van fehér karácsony, hiszen csillagászatilag majdnem ősszel van, így hát ezek alapján nem is igazán várhatnánk havat december jó részében.

Ez nekem is eszembe jutott már többször: a csillagászati évszakok sokkal inkább fedik hőmérsékleti értelemben az évszakokat, mint a meteorológiai évszakok. A nyár keményen belelóg az őszbe, az ősz igencsak belelóg a télbe, a tél sokszor márciusban ront be, már ha egyáltalán nevezhető télnek az ami manapság tél címszó alatt fut, talán a tavasz képez kivételt, mert az meg vagy nincs, vagy két hétig tart.

A végéről lemaradt táblázat, szeptemberi rekordok : Link

Ill. egészen okt. 6 -ig fordultak elő a múltban 30 + fokos Tmax-ok.
Tehát elviekben még mostantól számítva is kb. másfél hónapig lehet igazi nyári meleg.

Mához 17 éve, 2000. augusztus 21-én az ominózus békéscsabai 41,7 fokos érték, mely országosan a 2. legmagasabb érték 1901. óta, persze csak a jelenlegi feldolgozottság alapján. : Link

Szóval sok nyárkedvelő még ne dőljön egyelőre a kardjába.  Még sokáig is lehet akár élvezni a napos, meleg időjárást, lassan tovább rövidülő nappalok, és végre egyre gyengébb UV - sugárzás mellett. 

Így van! Érik hétvégére/hétvégétől egy átmenetei 3 vagy 3+ napos gyengécske hőhullám.

Valóban, a nyár csúcs időszakán úgy tűnik idén is, ill. statisztikailag is túl vagyunk már.
Itt látszik, hogy augusztus első felében még a legmagasabb, 28 fok körüli Tmax értékek jellemzőek országosan a sokéves átlag alapján. : Link

Jelenleg 27 fok, vasárnapra pedig már csak 26 fok az országos átlag Tmax. : Link

Viszont hiába múlt már el augusztus 20-a, és hiába temeti már a "köz" ilyenkortól a nyarat, valójában még mindig rengeteg van a nyárból. Még mindig 1 hónap van hátra a szept. 22-i napéjegyenlőség napjáig, és a csillagászati ősz kezdetéig.

Ill. ez a táblázat is sokat mondó. Ez alapján egész szeptemberben jellemzőek a 30 fokot jóval meghaladó országos TopMax értékek a múltból, ill. egészen szept. 25-ig lehet számítani bőven 35 fok feletti melegre, igaz szeptember folyamán már egyre inkább csak a Dél - Dunántúl, Alföld szokott hozni 35 vagy 35 + -os értékeket, az ország északi, ény felén ez már nem jellemző.

Persze a foglalást idén sem sikerült jól időzíteni, mondhattam is le. Nem nagyon akar összejönni a nyárzáró "mininyaralás" 2. etapja hazai terepen. Ezen túl augusztus legvége lesz a nyerő? Most már zsinórban harmadszor...

Múlt héten csütörtöktől - szombatig, zsinórban 3 napig volt kiadva az OMSZ részéről figyelmeztetés hőség, magas napi középhőmérséklet  miatt az ország valamely megyéjében, régiójában.
Ezzel 39-re nőtt már ezen hőségre való figyelmeztetésű napok száma idén nyáron, 6 db részleges vagy országos hőhullámból ( utóbbi pl. augusztus eleje. )
Külön érdekes, hogy ez a 6 db hőhullám, 39 db ilyen jellegű nap mindössze kerek 2 hónap alatt jött össze ( jún. 20. - aug. 19 ). Tavasszal, és június 20-ig nem volt kiadva az OMSZ részéről ilyen jellegű figyelmeztetés.