Meteorológiai társalgó

Akkor alaposan használjátok ki a holnapot! Utána egy ideig búcsút vehetünk a nyaralóidőtől.

Mi Agárdon vagyunk a part közelében. Hétfőn nekem nagyon hideg volt a víz, ma már kellemes volt. Reggeli futás után csobbanni a tóban igen kellemes. Van egy cirkusz is pár méterrel odébb. Egy elefánt csámcsog egész nap mellette.

Gőzöm sincs miért veszed magadra, ezt általánosságban írtam, hogy érthető volt a mondat. Magyarórára nem neked kell elmenni, ha ezen szívtad fel magadat. Még a mosollyel is ott a végén.

Gárdonyban. Ma már egész langyos volt a víz, de kedden se fáztunk benne.

Én ahogyan elolvastam rögtön világos volt. Nem érzek még laikus szemmel se félreérthetőt. Aki meg félreérti az meg menjen el magyar órára.
Melyik részen voltatok Pasquier? Egész szépen helyre rittyentették az egész környéket.

Persze hogy van rá igény  -legalábbis a gondolkodni hajlamos és hajlandó emberek részéről. Ezek a meteorológia legalapvetőbb, legérdekesebb elméleti kérdései.

Persze, hogy van rá igény. Még nincs kész?

Kíváncsian várom a következő pár napban azt a bizonyos óceáni depressziót, hogy mi lesz belőle.
így, hogy felvázoltad meg még jobban.

Mindenképp van rá igény, általam nem igazán ismert terület. Gondolom mást is érdekelhet...  

Talán szerencsésebb lett volna kiírni számmal, hogy 30 fok körüli maximumok, de most már mindegy. Igazából a nyári itt a nyárias szinonimája akarna lenni, csak azt meg nyáron nem lehet így használni, mert azért meg mások szólnak.

---------------------

A hurrikános témához: A lényeget már leírtam egy-két órája, de úgy látszik, azt nem nézte senki. De ott is benne volt, hogy egyaránt okozhat meridionális és zonális váltást is egy hurrikán. A meridionális váltás leginkább a futóáramlás megerősítésével jön létre, amikor a ciklon északi magassági szétáramlási zónája erősíti annak a teknőnek az előoldali futóáramlását, amibe beleolvad, és így a határoló gerinc másik oldalán is szükségszerűen megerősödik a jet stream, ami hirtelen teknőleszakadáshoz (downstream development) vezet. Link
Egyébként nagyon összetett a folyamat, alapvetően három dolog is történhet egy trópusi ciklonnal, ha eléri a mérsékelt övezetet. Ha olyan környezetbe érkezik, ami nem támogatja a mérsékelt övi ciklogenezist (kedvezőtlen futóáramlás - már korán túl erős szélnyírás, száraz légkör), akkor egyszerűen feloszlik, és semmi hatása nem lesz (vagy legfeljebb minimális). A kedvező légköri viszonyok mellett pedig vagy önálló marad és úgy alakul át mérsékelt övi ciklonná, vagy pedig beleolvad egy másik ciklon áramlási rendszerébe. De ez is kétféleképpen mehet végbe, vagy az eredeti mérsékelt övi ciklon lesz a domináns, és a trópusi feloszlik, vagy fordítva.
Egyszer egyébként elkezdtem ebben a témában csinálgatni egy ppt-t (szinoptikus szemléletben, példákkal), ha van rá igény, befejezem és felteszem valahová.

Erre nem gondoltam még így. De a ciklogenezisből úgyanúgy kisülhet zonalitás, mint ahogy meridionalitás. Ugyanis a ciklogenezisből nem törvényszerűen következik a jet behullámzása, ezért meridionalitás sem feltétlenül.

Ha a folyamat végeredményét nézzük, hőtranszport útján nyilván csökkentik a hőkontrasztot az egyenlítő és a sarkok között.
De ez a hőtranszport véleményem szerint úgy zajlik le, hogy a hurrikánok extratrópusi ciklonná alakulva közelebb viszik a meleget és a magas páratartalmat (ami végeredményben szintén hőakkumulátor) a polárfronthoz. Ennek következtében helyileg megnő a hődifferencia a polárfront két oldalán, ami stabil ciklogenezishez, a jet helyi behullámzásához, meridionalitáshoz vezethet.
Persze lehet, rosszul gondolom. Majd az okosok megmondják a tutit.

Ha arra gondoltál, hogy a maximum szót kéne kicserélni átlagosra, akkor is nem, mert konkrétan a maximum-hőmérsékletekről írtam.

Alapvetően a hurrikánok egy magasabb skálájú meridionális hőtraszportot váltanak ki. Így tovább nem hinném, hogy növelhetik a meridionalitást, éppen fordítva, azaz valószínűleg csökkentik azt.

Nem. 28-30 fok körüli, majd inkább kevéssel 30 fok feletti maximumok várhatóak csütörtöktől, amik már átlag felettiek, viszont azt lehet rájuk mondani, hogy nyáriak.

Mi a gond vele?

Ezt gyakorlatilag ciklonja válogatja sajnos, általános szabály nem nagyon állítható fel. Ahogy múltkor is írtam, talán valamivel gyakoribb, hogy meridionálisba váltó áramlást okoznak (a határoló gerinc keleti oldalán, downstram development), de azért bőven van példa arra is, hogy zonálisat, legalább is az Atlanti-óceánon. Európa már megint más kérdés, itt azért gyakoribb, hogy valahol leszakad egy teknő, mert a domborzat is módosítja ilyenkor az áramlásokat.
De akár az is lehet, hogy egy adott ciklon is előidézi mindkettő helyzetet. Pl. a 2014. októberi Gonzalo előbb  csinált egy teknőleszakadást európától nyugatra, ahogy felért a mérsékelt övbe. Link Majd az észak-atlanti ciklonokhoz csatlakozva már zonalitást idézett elő alig 2 nappal később. Link Utána viszont a zonális áramlásból kiszakadt egy önálló magassági ciklon felettünk. Link

Ez nem objetkív kép a ciklontevékenységre nézve, mivel benne vannak a zivataros kifutószelek is, amik nyáron elég rendesen torzítják (és különben is csak 1-2 tizedes eltérés van az egyes hónapok között, ami elég kevés ilyen jellegű kategorizáláshoz).
Ennél egy 850 hPa-os szél grafikon sokkal többet mond, és itt május-augusztus közé esik a minimum, szeptembertől emelkedik. Igaz, ez német ábra, de szerintem hasonló lehet Magyarországon is. Link

"Emellett augusztusban azért már elkezdődik a ciklontevékenység erősödése (ilyenkor pl. már az északra tévedő hurrikánok is megdobják a
ciklontevékenységet, statisztikailag is), ami aztán az ősz első felében
teljesedik ki."

Már tegnap a hurrikánok jártak az eszemben, és az extratrópusi meridionalizáció (e nyakatekert kifejezés alatt értve a jet belengését extratrópusi ciklonok következtében)
Az ember hajlamos elsőre azt gondolni, hogy a hurrikánok, ezek a szeszélyes, bizarr ördögfiókák csupán kisded játékokat játszanak a maguk helyén. De nem: mint hő, páratartalom, és örvényesség "pokolgépek", az egész féltekei légkörzést is megváltoztathatják. Tehát valóban érdemes útjukat nyomon követni a "mérsékelt övi", "hideg övi" szinoptikusnak is.
Azon töprengek, hogy elvileg a sok beolvadó hurrikán a stacionárius ciklontevékenységet, a meridionalitást segíti a mérsékelt övben. Vélemény?

Azt, hogy tartósabban beáll a nyugodtabb időjárás, a heti/havi átlagszél ( m/s-ban kifejezve ) lényegesen  alacsonyabb az azt megelőző időszaknál ), nem jellemző a front hátán front időjárási helyzet.

Volt egy svéd tudós, aki még régen, műszerek, mérések nélkül kitapasztalta, hogy az északi - féltekén ha úgy állok, hogy a hátamba fújjon a szél, akkor tőlem bal kéz fele mindig ciklonális, jobb kéz felé anticiklonális hatás van.

Tehát ha ő kelet, dk felé néz, akkor nyugati, ény szél fúj bele a hátába, tehát klasszikus ény áramlás a jellemző, vagyis tőle balra alacsony, jobbra magas nyomás van.

Ha megfordul, és nyugat, ény felé néz, akkor keleti, dk szél fúj a hátába, ez a klasszikus mediterrán ciklonos fő behatás, tehát tőle bal kéz felé alacsony, jobbra magasnyomás uralkodik.

Nem rossz, de addigra úgy is változni fog.
Két éve szintén augusztus végén (20. és 26. között) nyaraltunk, de nagyon nehezen akart jó idő lenni, csak két nap fürödtünk. Az utolsó nap verőfényes napsütésben indultunk haza, aztán a hónap legvégére berobbant a kánikula. Link Jól kicseszett velünk az idő. 

Engem a statisztikai átlagok jobban meggyőznek!
Ez alapján a 30 éves átlag szerint pl. Budapesten a tavasz a legszelesebb, az augusztus-október közötti időszak a legcsendesebb. Az átlagot a havi szélsebesség érték m/s-ban názem, és ez alapján határoztam meg az idő csendességét avagy szelességét, dinamikusságát. Link  Link

Szeptemberben valóban mutatkozik egy leheltnyi megugrás, ami a ciklontevékenység élénkülését jellemezheti, de ez az ábra is az általam korábban leírtakat erősíti meg, tehát nagy vonalakban tavasz a legszelesebb, nyár vége, ősz eleje, közepe a legcsendesebb időszakunk általában. Inkább novembertől látszik az élénkebb ciklontevékenység, ami nem is meglepő, augusztustól - októberig jönnek az időszakosan jellemző 1-2 hetes csendes időszakok ( nyár végi, ősz eleji tartósan jó idő, aztán az ősz közepi "vénasszonyok nyara" stb. ) Persze időszakos kilengések mindig is voltak, ill. lesznek. Ez nem is baj.

Egyébként Thermometer-nek sincs teljesen igaza. A július második fele és az augusztus szokta hozni a legnagyobb meleget szinte minden nyáron, szóval akkor nem a mérsékelten meleg anticiklonos idő a jellemző, hanem ezek az erősebb bemelegedések (persze van, amikor tartósabb anticiklonnal, akár 1-1,5 hétig). Emellett augusztusban azért már elkezdődik a ciklontevékenység erősödése (ilyenkor pl. már az északra tévedő hurrikánok is megdobják a ciklontevékenységet, statisztikailag is), ami aztán az ősz első felében teljesedik ki. A szokásos légköri lenyugvás időszaka június második és július első felében van (medárdi idő, klasszikus, tartós bárikus mocsárhelyzet), ez viszont valóban elmaradt az idén.

Link

Még Érdre sem igaz többnyire, pedig mi is szélcsatornában vagyunk.

A pilisvörösvári szeles napok alakulását. Persze ennek az országos időjáráshoz nem sok köze van.

Mit értesz csendesebb idő alatt? 

Tényleg érdekes, hogy idén nyár dereka óta sem tud lenyugodni a légkör tartósabban. Persze időnként vannak kilengések, eltérések, de általában az a jellemző, hogy a szinte minden évben tél végén, vagy tavasz elején jelentkező "böjti szeles" időszak végig jellemzi a tavasz nagy részét, aztán nyáron fokozatosan beáll a csendesebb idő, statisztikailag pedig az augusztus-október közötti 1-2 hónapos időszak a legcsendesebb. Idén eddig nem.

A következőképp látom a helyzetet: egyelőre, úgy látszik, folytatódik a "tapogató teknők" időszaka. Hogy ez mi? Érdekes az idei nyár lefolyása. Nyár második felében, nagyjából júl. 20. és augusztus 20. között, az évek többségében viszonylag csendes, gyengén anticiklonális, helyi hatásoktól meghatározott, tartósan (mérsékelten) meleg idő szokott lenni, a féltekei hőkontraszt minimalizálódása miatt. Idén viszont képtelen megnyugodni a légkör: a nyár második felében is előoldali beforrósodások váltakoznak erősebb-gyengébb hidegfrontokkal. Ennek oka szerintem a bődületes északnyugat-afrikai melegdepó, ami magasan tartja a hőkontrasztot, ezáltal nem hagyja "elaludni" a ciklontevékenységet.
A kialakuló teknők a melegpontok felé "tapogatózva" felváltva érintik Nyugat-Európát, és térségünket. Ennek értelmében az várható, hogy az aug. 20-i közép-európai lehűlés után először Nyugat-Európába "tapint be" (hisz az lesz a melegebb), mi pedig előoldalra kerülünk. Majd a következő teknősödési etapban a mi tulmelegedett régiónk kerül ciklon közeli, hátoldali pozicióba. Véleményem szerint a nyugatról közeledő hűvösebb levegő elég hamar elér majd bennünket, ahogy pl. GFS 240 órás térképe már sejteti. Aligha kell 10 napos, 2 hetes kánikulai időszakkal számolnunk augusztus végén, szeptember elején.
Hozzád hasonlóan én is úgy vélem, hogy a "tapogató teknők" verklijét majd az északi hidegbázis meginduló fejlődése billenti ki egyensúlyából. A szaharai melegdepó hamaros meggyengülését nem várhatjuk, az akár október elején is nagyon izmos lehet.
Viszont a szubarktikus tájakon már most megkezdődik a lehűlés. Ennek következtében a nagy hőgradiensű vonalak máshova kerülnek a hideg és melegpontok eltolódásával, és ezért megváltozhat a ciklogenezis helye, a teknők és gerincek figurációja. De ez a folyamat lassú, és lehet, az általam várttal ellentétben most még csakugyan nem következik be.
Egyébként ilyenkor kap "reset-et" a féltekei cirkuláció a nyár végi nivellált hőkontraszt után. Ilyentájt indul meg a lehűlés északon, és hogy általában mennyire fejlődik a hidegbázis, és hol lesznek a leghidegebb területek, döntő befolyást gyakorol őszi és koratéli időjárásunkra (DAI!)
A várható kelet-skandináv hidegleszakadást egy ideje már én is figyelem. Az érdekes, hogy megint pont oda megy a lehűlés, ahova az elmúlt, csaknem fél éve szokott.

Na ne mond.

Az a hűvös légtömeg, amit az ECMWF mutat Finnország, a balti államok és Szentpétervár térségére semmit sem jelent. Arrafelé szinte az egész nyáron a hűvös csapadékos idő volt a jellemző, mi pedig főltünk.

.... és mindent bekebelez maga körül, persze csak ami a közelében van, aztán fehér törpévé változik, és mind megfagyunk.  Erre viszont állítólag még 4-5 mrd. évet kell várnunk, égi csillagunk kb. élete felénél járhat.

Ha jól számolom, ez már a hetedik hőhullám lenne. Egyébként érdekes, hogy az ECM rövidebb távon mennyire csapong (4-5 nap) - a tegnap déli és a ma hajnali futás szinte ég és föld jövő kedd és csütörtök között, ám hosszabb távon elég következetesen adja a jelentős visszamelegedést és efelé tendál a GFS is a GEM-mel együtt (klasszikus teknő-előoldali helyzet, marokkói/tunéziai hőségdepó újfent megcsapolva). Még 2-3 nap, és ha még a jövő hét elején is tartani fogják a modellek, lassan komolyan lehet majd venni. Közben az északi hidegbázis azért növekedni kezdett, így nem lepne meg egy amolyan 2008-as folytatás sem: az elhúzódó hőhullámokat akár hirtelen berobbanó keményvonalas ősz is felválthatJA néhány hét múlva. Már ez sem piskóta: Link 
kicsit erősebb lenne a skandináv AC, és úgy leszakadna a 0 fokos izoterma, mint a pinty. Ha ez ebben a körben még nem is jön össze, később bizony egy hasonló helyzetből már akár fullos korán jött hidegöblítés is kerekedhetne egy ilyen helyzetből. Vélemények?  

Az már a hatodik vagy hetedik hőhullám lenne az idén?

Mikor megjön a hideg.

Holnap.

Ja, hogy végleg? Az sem biztos még, hogy visszajön a forróság. A nagy bemelegedés még 200 órán túl van.

Sose, mert amikor a nap vörös óriássá változik majd, még ennél is melegebb lesz. 
Egy picivel.

Na, most úgy néz ki, hogy jövő hét vége felé ismét kaphatunk "egy is kanállal" a kánikulából. Tartósabb félblokk helyett a jet erősebben behullámzik, mi pedig szokás szerint teknő előoldalra kerülünk:

Link


Ehhez tartozó talaj közeli nyomások:

Link


És magassági hőmérsékletek:

Link


Azért elég közel lesznek mind az északi,   mind a nyugati hűvös légtömegek. Hőmérsékletileg még nincs teljesen lejátszva a dolog.
Viszont az erősebb/gyengébb előoldali melegedés igen valószínű az aug. 20-i lehűlést követően.