Ho-ho-hóváró

Én is bírom a nyár második felének tipikus, gyenge ék-i, k-i áramlásban mozgó, "helyi", mindennapos, délutáni zivatarait. Ez úgy hozzátartozik a nyárhoz, mint a télhez a hó.
Ehhez viszont megfelelő "háttér" szükséges: kis féltekei hőkontrasztban sokáig "döglődő", lefűződött teknő, sekély ciklon (alias bárikus mocsár) térségünk fölött.
Idén nyáron viszont eddig volt egy bazi gerinc, most meg viszonylag gyors nyugatias áramlások vannak. Ezek alkalmatlanok a szóban forgó jelenséghez.
De még nincs vége a nyárnak,  és egyébként is később szoktak jelentkezni  az ilyen zivatarok.

Így van, főleg a keleti, északkeleti gyenge áramlásoknál tud a Mecsek szépen termelni. Bár szerintem itt inkább a gyenge áramlás a lényeg, nem is az irány.
Már jó volna egy ilyen hét az időjárásban, amikor már délelőtt megindul a Mecsek (főként a Zengő) felett a keletkezés és az északkeleti áramlással erre is kiterjed.
A 90-es években sokkal gyakoribb volt ez a helyzet, idén még nem találkoztam vele.

Ott pont az a baj, hogy a medencéből (csak helyi cirkulációt, tehát szélcsendes időt feltételezve) közel 360 fokban terjed szét az áramlás, míg egy önállóbb hegy esetén ez pont fordítva van, oda minden irányból megy az áramlás, tehát ott jóval erősebb lesz a konvergencia a hegynél. Link

"És a Pilissel, Visegrádi - hegységgel, ill. olykor a Börzsönnyel mi van!?
Miért muzsikálnak ilyen gyengén!?  Hosszú évek óta."

Arra lehet gondolni, ezek a nedves dny-i áramlásra nézve benne vannak a Dunántúli-khg. délnyugatabbra eső tagjainak (Bakony, Vértes) szélárnyékában, pontosabban leszálló ágában.
Míg pl.az Északi-khg. akadálytalanul emeli ezt az áramlást.

A Mecsek keleti áramlásoknál működik jól.

Igen. Igaz! Van benne valami!
Bár azért a Börzsönyt elég kiterjedtnek gondolom.
A Bükk az alap, az a legkiterjedtebb, meg a Bakony.
De a Mecseket sem gondolnám túl kiterjednek, és az is kicsi.

A Pilis így néz ki : Link  Link  Link  Link  Link
Hm, azért nem rossz, bár valóban látszik a tagoltság rajta.

Azért a medence, ahol élek elsőre azt gondolnám milyen ütős zivataros hely, körbe emelkedő dombok-hegyek, majdnem 360 fokos panorámában, itt pedig a nagy nyílt, intenzíven melegedő medence. Közben mégsem.

Szerintem azok a hegységek túl kicsik és tagoltak, nincsenek olyan határozottan kimagasló és nagyobb kiterjedésű csúcsok, fennsíkok, mint a többi hegyen. A Soproni- és a Kőszegi-hegység is ilyen egyébként, ott is ritka az önálló hőzivatar (leginkább az Alpok felől terjed oda a konvergencia).

Értem! Hát ez az.
Miért ennyire gyakori a síkvidéki konvergenciákon kialakuló zivatar!?
Azért elég gyakori ez is.
Az intenzív felszíni melegedésben kell keresni az okot. Ez gyakran segíti a zivatarok kialakulását a konvergencia vonalak mentén.
Azt viszont tartom, hogy a hegytetők sokszor nem kapnak annyi csapadékot nyári hőzivataros helyzetben, mint a hegyek alsóbb részei, hegylábak.

És a Pilissel, Visegrádi - hegységgel, ill. olykor a Börzsönnyel mi van!?
Miért muzsikálnak ilyen gyengén!?  Hosszú évek óta.
Ember az gondolná, micsoda zivatar generátorok lehetnének, de valami gebasz gyakran beüt. Ha épp nincs konvekció gyilkos ény szél, akkor a labilitás kevés. Vagy kevés a labilitás, sok a nedvesség, vagy a nedvesség túl kevés, labilitás pedig tök magas.

Azért szerda éjszakára látszik egy kis csihi - puhi az ény felől belöttyenő első felmentő seregből.
Nappal jó kis labilitás jöhet össze, többfelé 2000 J/kg körüli, de sajnos szokás szerint a száraz légkör miatt csak kevés cella alakulhat majd ki délutántól - estig, az is elsősorban dny-on, nyugaton, és északon, ék-en : Link  Link  
Persze az Alföld szokás szerint ismét durrogtathat majd, ott valami "csoda folytán" érdekes mód valahogy szinte mindig megfelelő a nedvesség. 

Hiába, totál másként viselkedik a légkör, mint ahogy azt tanították az iskolában ( tévesen ) a sok nebulónak.
Hőzivataros időjárási helyzetben egyértelműen az Alföld a favorit, nem a hegyek, ( legalábbis hazánkon belül, az Alpok, Kárpátok az most más téma ).
A hegyek inkább csak masszívabb frontoknál tesznek többletet a csapadékra.
Meg főleg a téli félévben.
Pl. a nyári félévben a hegycsúcsok gyakran kevesebb csapadékot kapnak, mint a hegylábak, vagy Alföld.
Elsősorban itt most megint a nyári hőzivataros helyzetet emelném ki.