Ho-ho-hóváró

A sárguló fű nyáron önmagában szerintem teljesen megszokott jelenség, még akkor is, ha átlag körüli a csapadék. Szóval ez igazából szerintem már a szárazságnak sem egy jó "jelzője", nem, hogy az aszálynak. Persze most annyiban más a helyzet, hogy a szokásosnál korábban sárgul, ami jelezheti a szárazságot, de önmagában még ez is kevés.

------------

Már nem neked, de még ide kapcsolódik, és nem nagyon szokott szó esni róla, hogy a (havi átlagos) potenciális evapotranszspiráció (PET), vagyis a növényekből és a talajból származó lehetséges párolgás májustól szeptemberig éghajlatilag is nagyobb az ország területén, mint az átlagos havi csapadékösszegek! Ez azoknak szól elsősorban, akik átlag körüli csapadékösszegek mellett is állandóan amiatt panaszkodnak, hogy öntözni kell, és arra várnak, hogy annyi csapadék essen, hogy ne kelljen. Márpedig ez alapján is látszik - meg hát alapból is köztudott -, hogy Magyarországon öntözés nélkül nem igazán működik hatékonyan a mezőgazdaság, sem nagyban, sem kicsiben (otthon a kertben). Nekünk volt anno az egyetemen ehhez kapcsolódó egyszerű számítási modell, ami visszaadta, hogy a természetes körülmények mellett (100%-os talajnedvességből kiindulva) júliusra elfogyna a talajnedvesség, és októbertől kezdene csak ismét növekedni. Persze ez egy elnagyolt példa (vagy ha úgy tetszik, nagyon leegyszerűsített modell, már csak azért is, mert a napsütést pl. a havi lehetséges maximumok átlagával számítja, de nyilván olyan nincs, hogy egy hónapban végig 0 okta felhő van az égen és napkeltétől napnyugtáig végig süt a nap), a valóságban azért nem teljesen így működik a dolog, de személtetésre mégis alkalmas.

Jelen . Az Abony nyugati részén lévő kertünkről tudok nyilatkozni. Május 1-13-ig 40 mm csapadék, 16-án 2mm, 24-én 7mm, 2 hete semmi (tegnap csak csepergés ) . Szóval 50 mm csapadék sem volt elég, hogy 2 hét alatt ne jussunk el arra a szintre, hogy sárgul a természetesen növő fű (mármint a nem telepített, értitek na ). Ha lesz is ma még valami pötyögés, utána majd egy hétig semmi nem látszik, akkorra pedig már szépen sárgulni fog minden, amit nem locsolnak a környéken. Ez nem sírás, mert itt ez megszokott dolog, az aszály tekintetében legérintettebb régiók egyike vagyunk. "Legalább mérsékelt aszály (PAI≥6) az Alföldön átlagosan 3 évenként fordul elő, míg az ország nyugati és északi részén 5-20 évenként, vagy
még ritkábban." forrás: Link
121. ábra, innen kezdődik az aszályos rész, szemléletes aszályossági térképpel.

Nézzük a számokat a szárazság tekintetében! Fejérben (ezzel együtt Érden is) az éves csapadék átlagosan június elejéig 200-220 mm az OMSZ éghajlati adataiból kalkulálva.

Ehhez képest az OMSZ agárdi mérőállomása idén június 5-ig 167 mm csapadékot mért, jómagam Martonvásáron 160 mm-nél tartok. Ez 40-50 mm hiány, azonban az eloszlás nem az igazi, az április 20. óta eltelt 50 napon összesen esett 40-50-60 mm a vegetáció szempontjából nem a legjobb.

De nézzük tovább a környéket. Fejér megye északi része már csapadékosabb volt (Felcsút 195 mm), a Főváros pedig már kevéssel, de átlagos csapadék felett jár (OMSZ székház 243 mm, Pestszentlőrinc 242 mm).  

Átlag közeli a helyzet Tasson (200 mm), Tevelen (198 mm), kissé csapadékosabb volt Paks (228 mm).

Végül az igazán száraz a Balaton keleti medencéje, amely veri Fejért is ugyanis Siófok 126 mm-nél, Szentkirályszabadja 131 mm-nél tart. Még a kedvezőbb domborzati fekvésű Tésen is csak 167 mm esett.