Ho-ho-hóváró

Szerintem ilyen szélsőségek mindig is voltak a világban, csak korábban nem kerültek ennyire a figyelem központjába (a rendszerváltás előtt eleve nem is nagyon jöttek hírek nyugatról, de pl. a csernobili katasztrófát is sikerült eltitkolniuk, szóval el lehet képzelni, mennyi időjárási katasztrófát is kiszűrhettek akkoriban).

Az éves csapadék növekedése pedig, ahogy írtam, országosan jellemző. Ez pl. Debrecen, itt is jól látszik, hogy a 90-es évek közepéig tartó csökkenő tendencia után kisebb emelkedés volt. Link Budapest is hasonló: Link És Szeged is (itt ugyan a 2003-as extra száraz év kilóg): Link Persze az jó kérdés, hogy ez az emelkedés csak átmeneti-e (hiszen ilyen időszakok voltak régebben is), de ezt egyelőre még nem tudhatjuk.

A hurrikánok esetében a tengervíz hőmérséklete mellett még sok dolog döntő, főleg a Mexikói-öbölben. Ott például a szélnyírás is nagyon gyakran bejátszik. Egyébként Katrina gyengült jelentősen a partot érés előtt, 5-ösről 3-asra. Link Gustav viszont már a Mexikói-öböl déli felén legyengült 2-esre, és utána a partot érésig nem változott az erőssége: Link Ike pedig szintén 2-esként ment végig az öbölben, és úgy is ért partot, tehát nem volt erősebb, mint Gaston: Link És bár anyagilag valóban több kárt okozott Ike, mint Gaston, az áldozatok számában már fordított volt a helyzet.

Azt egyébként nem vitatom, hogy a szennyeződéseknek köze lehet az ilyen dolgokhoz, de messze nem akkora mértékben, hiszen az egész légköri rendszert nagyon összetett folyamatok alkotják, amiknek csak egy része kapcsolódik az óceánokhoz.

A térképet az Élet és Tudomány frissen megjelent számában láthatod az anoxiás víztestekről.

2010-ben Magyarország csapadékos területre került a régión belül, ugyanakkor a  szomszédos országokban nem volt ilyen mértékű csapadékbőség, mint abban a sávban, ahol Magyarország volt  (mintha egy nagy "összeáramlás"-szerű jelenség lett volna.) Tőlünk keletre komoly anticiklonok voltak, úgy emlékszem, 2010-ben. 2010  nyarán,  Moszkva  környékén,  aszály miatt súlyos erdőtűz pusztított. ((  Csapadékosabb volt a 2010-es év pl. Pakisztánban is, az ott megszokotthoz képest.  ))

A 2010-es eseményt követő 6 évben (ennyi időt írnak az óceáni élővilág regenerációjára)  mind az USA  déli partvidéke, mind Európa átélt néhány csapadékszegényebb időszakot a sokéves átlaghoz képest. 

A 80-as években súlyos harcok folytak az olajtermelő országokban és nagy mennyiségű nyersolaj szennyezte a környezetet. Érdekes lenne megnézni, hogyan reagált akkor pl. az indiai monszun erre a szennyezésre?  Nem konkrét, kis területekhez kötődő  távolhatásokra gondolok, hanem sokéves, az egész bolygóra kiterjedő környezetszennyezési trendekre, amelyek 2-8 éves időintervallumban, és kontinensnyi területen okoznak változásokat az időjárásban.

Környékeden valóban csapadékosabb trendek mutatkoztak az elmúlt 10 évben;  ugyanakkor ha Nyírséget, Zemplént, Börzsönyt írná le valaki a Tőled tapasztalt (hálás köszönet érte!!!) alapossággal, ott lehet, hogy más tendenciákat látna a sokéves statisztika.

Az Adria partján, és Itáliában is megszokott a bőséges csapadékot adó, kis területre kiterjedő zivatar. Mégis, az elmúlt években rommá mosott hegyoldalak, utak, hidak évtizedek óta megálltak azon a helyen - nem gondolom, hogy csupán a média tehet róla, hogy több ilyen jelenségről hallunk mostanában, más földrészekről is.

Mint ahogyan az erdőkárok a Tátrában (széldöntés, később erdőtűz)  Szlovéniában (jég), majd később Normafánál, Börzsönyben (jég) és idén áprilisban  a Bükkben (hótörés) keletkezett súlyos erdőkárok is többéves, egészséges állományokat érintettek. Ezek az erdők évtizedekig a szélsőséges időjárást kisebb sérülésekkel kiheverték, és nem csak az erdőgazdálkodás műveletei, hanem a szokatlan időjárási jelenségek is hozzájárultak az erdők veszteségeihez.

Görögország, Oroszország (pl.  Moszkva,  Chita Transbaikal), Ausztrália, USA területein az erdőtüzekről halljuk, hogy a méreteik és aktivitásuk statisztikailag növekvő tendenciát mutat.  Ennek a növényzet kiszáradása is oka lehet - és itt jutottunk a "szárazodás" kifejezéshez.

Az "El Nino áramlata" valóban pontatlan (bocsánatot kérek érte) ,   arra az  egyenlítői áramlatra,  amely  által szállított víz-hőösszeg évenkénti változása  körvonalazza az El Nino / La Nina jelenségeket. - de állítom, hogy a meleg vízen kívül, komoly mennyiségű szennyet szállít, amelyet a társuló áramlatok azután szétterítenek a Csendes-Óceán medencéiben.

Állítom, hogy a holt víz a felszínen jobban felmelegszik, mint az élő, mert
 - a beérkező napenergiát az élő plankton szerves anyagok felépítésére használja
- az élő plankton 100 m mélységig igen komoly keverő hatást gyakorol a vízoszlopra, kiegyenlítve ebben a (még így is vékony) rétegben a hőmérsékletet.
Szennyezett, holt vízben ezek nem működnek, a teljes energia a vizet fogja melegíteni.

Érdekes, hogy a Katrina hurrikán idején a folyódeltából kiáramló víz hőmérséklete különösen magas volt. Te jobban tudod, miként táplálkoznak / terelődnek a meleg víz fölött a hurrikánok.
Évekkel később New Orleanst lezárták, és az üzemeket bezárták egy közeledő (Gustav?) hurrikán miatt. A  képződmény  lényegesen legyengülve ért partot. Testvére, az IKE hurrikán viszont komoly károkat okozott Texasban.
Az utóbbi esztendők produkálták, már az olajszennyezés után, New York szélviharát is, amely a Metró alagútját öntötte el.

Jó lenne látni is azt a térképet, ha már megemlítetted, de a leírtakban már eleve több minden pontatlan.
Egyrészt az El Nino nagyjából éves skálájú jelenség, azon kívül pedig 2-3 évig a szokásos keletről nyugatra tartó cirkuláció uralkodik a Csendes-óceán Egyenlítő menti területein is. Tehát amit az El Nino esetleg oda is szállítana, azt utána a rendes áramlat visszaszállítaná.
Másrészt pedig nem nagyon vettem észre, hogy globálisan sokkal szárazabbá vált volna a klíma. Magyarországon az elmúlt években például emelkedett is az átlagos csapadékösszeg. Tudom, hogy a csökkenés régebben általánosan elfogadott klímaváltozási trend volt, de most már óvatosan csak annyit mondanak (Magyarországra), hogy számottevő változás nem várható. Ha hónapokra bontva nézzük, akkor nyaranta is nőtt a csapadékösszeg az elmúlt 20 évben (az 1983-96 között voltak utoljára sorozatban száraz nyarak). Link De hasonló a helyzet pl. az USÁ-ban is (éves szinten): Link
Nyáron pedig mindig is a konvektív csapadék volt túlsúlyban, 500 éve is, 100 éve is, 50 éve is, most is. Az, hogy éppen kapunk-e beragadó ciklont, amiből nagy területet érintő kiadós eső hull, csak a szinoptikai helyzet függvénye. Ehhez kapcsolódva külön vicces, hogy pont egy 2010-es eseményt említesz az állítólagos felhőképződési csökkenésben, holott az volt az utóbbi időszak legcsapadékosabb éve.

Solymáron, a 2003-as eléggé száraz esztendőben, viszonylag fiatal fák voltak a kertben. A 8 hónap csapadékhiányt, öntözés nélkül szépen kibírták.  Ha engeded mélyre legyökerezni (hetente öntözni, akkor 2-3 vödör víz/fa)  akkor Érden is szépek lesznek. A gyepbe  a vadfüveket érdemes betelepíteni,  a gyerekeket pedig a szalmakalap-viselésre kell rászoktatni.

Ezen a héten az Élet és Tudomány hozott egy szomorkás cikket a tengerek anoxiás területeiről, térképpel...  "fuldokló tengerek". Ők megállnak ennek megállapításánál, én viszont továbbmennék most.

Látható a térképen,  mennyire jól korrelál a  vegyszerekkel legszennyezettebb területekkel a 100 m mélységben mért  oxigénhiány. (Ne feledjük: az "El Nino" áramlata szállítja Ázsia környezetvédelemmel nem tompított vegyiparának összes szennyét Amerika partjaihoz...  amit a multicégek kiszerveznek megkerülendő a hazai szabályokat: visszakapják a tengeráramlatokkal... ahogy - a sors fintora - a British Petrol rekordfúrásának eredménye is a Golf-áramlattal eljutott  Európa partjaira... bár a BP talán nem így akart olajat importálni. - 2010. Deepwater Horizon)
A szennyezett tengeren  algák se élhetnek az egészséges, kiegyensúlyozott ökoszisztémákban, megváltozik a fajösszetétel, anyagcsere, táplálékfelhasználás dinamikája.

Itt nem pörög eredeti, szabályozott módján  a dimetil-szulfid ciklus sem, ennek lesz azután következménye a légkörben - merem állítani, hogy globális mértékben!! -  a kristályosodási magok hiánya.
- és  a felhőképződés visszaesése, amit sajnos a jégágyúk közel se pótolhatnak...  A légkör erősödő széllel,  erős villámtevékenységgel, kevés csapadékkal és gócosan lehulló nagy csapadékokkal reagál a felhők munkájának hiányára: mert hiszen a víz fázisváltó hőkapacitása hatalmas hőösszegeket képes függőleges irányban is, vízszintesen is szállítani, amit a párás levegő nem tud önmagában megtenni, csak a kristályosodási magok segítségével.

Ha kevés a kristályosodási mag: csak gyűlik a "kraft" a légkörben, ha sok: csendes eső, jó csapadékeloszlás, és magas albedo értékkel bíró felhők hűsítik a felszínt.

A tenger védekezik: az  algavirágzás  pörgeti a biogeokémiai folyamatokat, az eutróf / hipertróf foltok több dimetil- szulfidot, több  kristályosodási magot is termelnek, hogy a meglévő kihullható csapadék valós felhővé alakulhasson az algavirágzó  térségben. Az algák pusztulása után az elhalt szerves anyag lesüllyed a mélybe, hogy ott majd egyszer olajjá alakuljon. A tenger munkájához viszont idő kell. Egyelőre az egyensúlyt a vegyszer-és gyógyszeripar látszik megnyerni - legalábbis ideiglenesen.

Szerintem a klímaváltozást a háziasszonyok igenis súlyosbítják a kádjaik sterilre pucolásával, és a növénytermelők, állattartók a fölösleges antibiotikum-, növényvédő szer-, fertőtlenítőszer felhasználással.  Hihetetlen mennyiségekről beszélünk.  2002-ben az akkori EU 22 ezer tonna antibiotikumot fordított az állattartás támogatására! És ennek zöme megelőző célú felhasználás volt! Egyezer tonna antibiotikum 1-100  köbkilométer tengervíz csíramentesítésére elég. A felhasznált mennyiségek 80%-a bomlatlanul ürül ki az állat/ember szervezetéből.
Szerintem ha az élő környezetet - és a Földet életben tartó mikroorganizmus-ökoszisztémákat - jobban megkímélnénk, igenis sokat lehetne tenni azért, hogy a gócokban lehulló nagy csapadékok ne változtassák meg a megszokott éghajlati mintázatokat, ne kelljen a globális szárazodást - most ne nevezzük másnak - szenvednie sem a panelben lakóknak, sem a növénytermesztőknek.

De vitatom. 23-án reggel 37 mm esett 3-4 óra alatt, aztán a másnapi hidegfront 5-10 mm-nyi záporai után belvíztócsák lettek a földeken közel 1 napig. Ha az a 37 mm csak részben tudott volna leszivárogni, nem tette volna telítetté a talajt, hogy utána ne tudjon benne leszivárogni a víz.
Abban mondjuk igazad van, hogy a dombokon van felszíni lefolyás, ami már összefügg a csapadékintenzitással.

Arról még nem is beszéltünk valóban, hogy szinte minden nap fújt a szél nálunk, úgyhogy még ha esett is volna gyakrabban, az se sokat ért volna, mert a talaj teteje folyamatosan pillanatok alatt kiszáradt.
Nálunk meg amúgy is baromi vékony a termőtalaj, de ez már tényleg off, valóban egyéni probléma amiről az időjárás nem tehet

Rudolfking: ha provokálják az embert, néha nem tud ellenállni, ez tény. Beismerem.
Én is igyekszem a várható csapadékra koncentrálni, csak így 5 hét után igen nehéz az embernek pozitívnak maradnia.
Főleg, ha egyesek még rendszeresen rá is játszanak mások kínjára.
Balintaj: nálad a pont, második sor Már alig várom a horvát tengerpartot, net se lesz a közelemben 10 napig  

Zivi: igen, a domb és a vékony termőtalaj a mi saját lokális problémánk, ezen nincs is okom problémázni.

Igazad van!
De...
Most már napi szinten 4-5 hozzászólást alkotsz ebben a témában és szerintem eddig mindenki megértő volt, mert tényleg "vicces", amit arrafelé művelt a konvekció az utóbbi időben, de szerintem kezd egy kicsit sok lenni a panaszkodásból. Meteoros ok nélkül sírt állandóan, ez igaz, meg is kapta a "jutalmát" érte. A kiakadás is jogos, a probléma oka is jogos, csak a megszületett hozzászólás mennyisége sok. Ennyit akartam kiemelni. Meg egy kicsit a lehetőségekre helyezni a hangsúlyt: lehet itt még jövő héten egy rakás csapadék. Remélhetőleg minél egyenletesebb eloszlásban: Link
Érd nincs messze se Budaörstől, ahol szintén kevés a csapadék, se itt a munkahelyemtől, ahol azért több volt, de szintén kevés. Igaz, egyik helyen sincs gyümölcsfám, de én is várom már az esőt

Ácsi!
"a konvektív csapadék nem nedvesíti át kellő mértékben a talajt."
Ezt milyen fordítóba raktad, hogy ez jött ki: "az, hogy a konvektív csapadék nem nedvesíti át a talajt"
Amít írtam, annyit jelent, hogy sokkal rosszabbul telíti vízzel a talajt, mint a gyengébb, de tartós csapadék.
Egy nap alatt leeső 15 mm ezerszer többet ér a talajnedvességnek, mint a fél óra alatt 50.
Ezt talán csak nem vitatod?
Ez hatványozottan igaz a nem sík vidéken élőkre.

Az 5 mm erős túlzás felfelé alighanem. Azért mondok ennyit, hogy tuti ne csaljak lefelé.
Mérőm nincs, de egész májusban egyetlen alkalommal nőtt a hordóban mérhető módon a mennyiség: amikor a monszun esett Bp-en, akkor nálunk (más érdiek mérése alapján) 1-2 mm esett (egész Érden nem volt több, még mielőtt...). Ekkor a hordóban kb. 20 centit emelkedett a vízszint.
Május során egyetlen más alkalommal sem emelkedett 1 centit sem. 
Mivel minden egyes nap öntöztem, ezt nyugodtan veheted 100%-nak.

Mondjuk az, hogy a konvektív csapadék nem nedvesíti át a talajt, hülyeség. Nálunk májusban csak konvektív csapadék volt, mégis él és virul minden. Az igaz, hogy a talajfelszín ilyenkor a magas napállás miatt gyorsan kiszárad, de öntöznünk is csak pár napon kellett, pedig 5-6 napos csapadékmentes időszakok tarkították a 2-3 napos csapadékos "időszakokat".

A másik meg, hogy annyira hivatkozol arra az 5 mm-re, pedig múltkor is mondtad, hogy igazából nem is méred a csapadékot. Lehet, hogy valóban nem esett annál több ott, de egy nem létező adatra akkor sem kéne ennyire erősen hivatkozni.

Csak ironizáltam!

Egyébként tegnap este voltam a kutyával kirándulni a szokásos túrán Pilisvörösvár és Csobánka között a nyílt szabad földtáblák melletti utakon.
Szerda késő délután hullott 5 mm körüli összeg a zivatarból.
Mentem másnap csütörtök estefelé arra, már totál száraz volt a föld teteje, még árnyékos, kissé szélvédettebb részeken is, és nem tudtam bele lyukat ásni ( kézzel ), keménnyé tette a csak konvektív csapi.
Legközelebb csákányt viszek, hátha meg tudom bontani a betonkeménységű föld tetejét.
Jó, kicsit túloztam, de tényleg kemény. Nyilván a föld sem a legjobb, ez is közrejátszhat.

Zivi : kedd este agyon locsoltam a kertet, szerda délután is ( sok helyen pótolt fűmag miatt ), jött rá a szerda késő délutáni 5 mm körüli zuhi, és csütörtök délután már árnyékos részeken is száraz volt minden.

Mások folyamatos kritizálása, véleményrendőrség, konstant offtopik lenne a pozitív? Most megleptél...
Az én emlékeimben a június sem volt jelentősen hűvösebb, mint a másik két nyári hónap, bár az igaz hogy már régen volt sok szabadidőm, ergo bentről néztem végig őket, a munkahelyekről.
Nyaralni inkább a másik 2 hónapban tudtam.
Talán az általában jellemző csapadékossága miatt érezzük hűvösebbnek (ahogy az is), 1-1 hőhullám simán beleférhet,

Rudolfking: Orosházán a sokszorosa esett az érdi csapadéknak májusban, a másik dolog, hogy rám egyáltalán nem jellemző a folyamatos, de leginkább ok nélküli panaszkodás.
5 mm májusban szerintem több, mint elegendő ok, hogy megemlítse az ember, sőt arra is elegendő ok, hogy kiakadjon, amikor az egyik nap még 60-70 mm-t mutató modell (ECM) másnapra osztja az egészet 10-zel.
Nem a mostani futás a gond, hanem a csapadékot 2-3 napon belül futásról futásra eltűntető tendencia a modelleken, ami Április vége óta zajlik folyamatosan.
Az már csak hab a tortán, hogy amit linkeltél, gyakorlatilag kizárólag konvektív, úgyhogy legyen bármilyen látványos a kék meg lila massza, pontosan tudjuk hogy megint lesznek helyek, ahol közel semmi nem lesz. Nem beszélve arról, hogy mennyire tud hasznosulni a talajban az 1 óra alatt leeső 10-30-50 mm.

Kicsit disztingváljunk szerintem.

Igaz, ez tiszta sor! Én is így gondolom.
De ez nem érdekes, és furcsa számodra, hogy 11 éve minden június közepe tája hoz egy gyenge-mérsékelt hőhullámot, 2 hét különbségen belül jellemzően!?
Mert nekem eléggé az. Persze ez nem nyavalygás részemről, csupán mint érdekesség. Tök fura.

Az Anarki Mr. Pozitív megjelent az oldalon, nehéz kenterbe verni pozitív gondolkodás terén, de én még nála is pozitívabbnak gondolom magam, az az örüljünk a még viszonylag hűvös éjszakáknak. Itt ma Tmin : 10 °C. 

Még érdekes az is, hogy milyen pöpec nyári hónappá nőtte ki magát a június : Összességében csökken a havi átlag csapadék, és a hónap közepe tájékán most már több mint 10 éve rendszeresen van mérsékelt hőhullám 2 hét különbségen belül.
Ezeket gyűjtöttem most össze, íme : 

2016-ban június vége hozott hőséget, mérsékelt hőhullámot, 37 fok körüli TopMax-al : Link

2015-ben június közepe hozott egy gyengécske hőhullámot, 34 fok körüli TopMax-al : Link

2014-ben június 10. körül volt hőhullám, érdekes, de ez volt a nyár TopMax-a, 36,5 fokkal : Link

2013-ban a hónap vége felé, 20-a körül volt egy viszonylag erős hőhullám, 37 fok körüli TopMax-al : Link

2012-ben szintén ekkor, hasonló hőmérsékleti, az az 37 fok körüli TopMax értékekkel, és a hónap legvégén ismét visszatért a forróság  : Link

2011-ben a június közepe hozott egy gyengébb hőhullámot, 35 fok körüli Topmax-al : Link

2010-ben 10-e körül volt egy gyengébb hőhullám, 34 fok körüli TopMax-al : Link

2009-ben is hozott június közepe egy gyengébb hőhullámot, 35 fok körüli TopMax-al : Link

2008-ban a hónap vége volt elég meleg, egy gyengébb, 34 fok körüli TOpMax-ú hőhullám képében : Link

2007-ben jún. 20-a környéke volt a legmelegebb, mérsékelt hőhullám, 36 fok körüli ToMax-al : Link

2006-ban a hónap közepén és végén is volt egy-egy gyengébb hőhullám, 35 fok körüli TopMax-al : Link

2005. az első év visszamenve, mikor a június 10-20-a körüli időszakban nem jelentkezett hőhullám  : Link

Ez kemény, tehát az elmúlt 11 évben minden egyes június hozott hőhullámot a hónap közepe tájékán, jellemzően a 10-20-a körüli időszakban. És ez a nem semmi. A májusok meg gyakran verik a júniust csapadék terén.