Ho-ho-hósirató

A gyakorlatban az 1015 hPa nagyon jó választóvonal itt a Kárpát-medencében és környékén a bárikus mocsár-helyzetnél. Természetesen az 1 hPa/100km alatti talajnyomási gradiens érték fontos. Az pedig, hogy mi hagyta a nyakunkra a mocsárt, az a vertikális hőmérsékleti rétegződés és nedvesség miatt érdekes.

De jót röhögtem!

Zivipötty, így már értem! De kis szerencsével vörös lidércekre lehet vadászni.

Akkor nem tud esni...

"az éjszakai derült ég szempontjából (...) veszélyes", vagyis ha zivataros idő lesz nem biztos, hogy derült lesz az ég, akkor pedig nem lehet csillagászkodni.

Az éjszakai derült ég miért veszélyes?  Télen az, de ilyenkor?

Ezt támogatnám én is, mondjuk az éjszakai derült ég szempontjából elég veszélyes. Viszont igazi egyenlítői feeling lenne. Az ilyeneket én is szeretem, mert a szeles mozgalmas északnyugati áramlás maximum arra jó itt, hogy kiszárítsa a földeket és gondot okozzon a távcsöveknél is. 

telefonálok muternak, hogy dugja rá a másik külső vinyót a gépre, meglesem ott van-e valami. Minden nagyobb vihar után vettem fel tudósítást.

Igen, a klasszikus bárikus mocsárhelyzetek szerintem is a környékünkön (gyakran tőlünk délre vagy felettünk) bedöglő ciklonokból alakulnak ki. Persze azon már lehet vitatkozni, hogy ez mikortól is számít bárikus mocsárnak, hiszen ha a ciklon frontjai feloszlottak és a nyomási gradiens lecsökkent, a magasban még akkor is lehet határozottabb áramlás, így a lassú cellamozgás ez esetben nem teljesül.

Ez a tavaly június eleji helyzet pl. az OMSZ szerint is bárikus mocsár volt, pedig itt is megvolt még a ciklonális mező a talajon és a hidegcsepp a magasban.
Link
Link
Link
Ennek az előzménye pedig egy tőlünk nyugatra beragadó ciklon volt:
Link

Viszont az is bárikus mocsárhelyzetnek tekinthető azért, amit Anarki linkelt tegnap (bár ez már a másik véglete), bár az nem ilyen módon jött létre, és nálam nem az a klasszikus. Annak az előzménye egy nyugatról érkező, gyenge front volt, ami már inkább csak konvergenciaként haladt el a térségünkben.
Link
Link
Link
Majd ezt egy jellegtelen nyomási mező követte további konvergenciákkal és döglődő frontokkal.
Link
Link
Link
Link
Link
Abban persze igaza van, hogy ezek kevesebb zivatarral járnak, amik viszont hevesebbek lehetnek.

Igen, 2006. aug. 1-e volt a legdurvább egyértelműen ebben a másfél hetes időszakban : Link
Szóval nem kell sokat visszamenni a szélsőségekért, mielőtt valakinek agyára menne az idei május, mondván hogy milyen brutál viharos, csapadékos, és hihetetlen hűde elképesztő.
Sőt, régebben szerintem komolyabb helyzetek voltak, mint az elmúlt években.

Köszönöm, ez egy értékes felvétel!
Csak 11 évről van szó, mégis mennyivel másabb világ. 

Egyébként ezt bírom, hogy a végén csak benyögik, hogy a szakemberek szerint 50 évente van ilyen nagy felhőszakadás áradással.
Nem tudom ezt honnan szedik.

Azért ismétlődött meg 10 nap alatt 4-szer is hasonló kivitelben Budapest középső, nyugatabbi részein, július 22-24-29-én, és aug 1-én. Az az aug. 1-i volt szerintem a legdurvább.

Ennek a 4 db nagy felhőszakadásnak köszönhetően lett 2006-ban fura mód Budapest az ország legcsapadékosabb pontja, erről a 2006-os éves visszatekintő tanúskodik. Nem is csoda : Link 

Melyik állomás volt ez!? Működik még egyáltalán!?

Most találtam a metneten tök jó leírást, bár nem tudom honnan lett szedve: Link

Este úgy feküdtem le, hogy korán reggel biztos kabátban kell melóba jönni, de meglepetésemre egyáltalán nem volt hűvös a reggel. A légmozgás gyenge volt, a nap kellemesen sütött. Igazán kellemes idő van!

Ami a távolabbi kilátásokat illeti, hamisítatlan nyár várható.

Az én olvasatomban a bárikus mocsár "beragadó" meridionalitással kapcsolatos. Akkor jelentkezik (elsősorban nyár közepén, második felében) mikor az általánosan kicsi é-d-i hőgradiens miatt a ciklus megáll a meridionális fázisban, a teknők teljesen le tudnak fűződni, ciklonjaik elöregszenek, töltődnek. A többi:  um. itt maradó magassági hideg (labilitás), nedvesség, örvényesség, frontok helyett konvergencia-vonalak már ebből következik. Valamint az is, hogy ilyen szituációkban leggyakoribb a keleties áramlási irány.
Aztán persze lehet, rosszul gondolom.

Pedig azok a helyzetek egytől egyig klasszikus bárikus mocsárként voltak elkönyvelve akkoriban. És azok is voltak, épp a sekély ciklonoknak köszönhetően, melyek konvergenciái okozták a zivatarokat.
A frontanalízisen talán jobban látszik mindez.
Link
Link
Link

Ember legyen a talpán aki erről megállapítja, hogy éppen gyenge gerinc vagy teknő van felettünk. Szerintem a bárikus mocsárhelyzetnek pont az a lényege, hogy a légnyomáskülönbség nagy területeket lefedve viszonylag kiegyenlített vagy csak nagyon kis mértékben változik.

Az ilyen bárikus mocsárhelyzetek a legveszélyesebbek, ahol a magasban valamilyen mértékű melegadvekció van, mert ez garantálja, hogy nem alakulnak ki tömegesen zivatarok, hiszen nem minden feláramlásnak tetszik, hogy 800-500 hPa magasság között melegadvekcióval találkoznak úgy, hogy egyébként semmilyen front vagy egyéb emelőhatás nem segíti őket. Viszont a lokális összeáramlások mentén az amúgy extrém magas labilitási értékek megteszik a hatásukat... és mivel csak ezek mentén keletkeznek a cellák, ezért az összes környező CAPE rendelkezésre áll, nem szipkázzák el a kis nyomorék cellák. Tipikus lassan áthelyeződő zivatarok, pulzáló zivatarok... 40 mm feletti kihullható víz. A legjobb, szerintem még a szupercelláknál is érdekesebb.

Arról meg már nem is beszélve, hogy minél kifejezettebb egy teknő a magasban, akkor annál kisebb az esélye bárikus mocsárnak. Már ezen a térképen is látszik, hogy a teknők és erősebb gerincek körül a légnyomáskülönbség is határozottabb kis területen.

Szerintem amit Te linkeltél, az több középpontú sekély ciklonrendszer, az meg nem bárikus mocsár. Ettől finomabb légnyomástéképen érdemes lenne ezeket megnézni. A Wetterzentrale nem jó ebből a szempontból.

Ez szerintem nem tipikus bárikus mocsárhelyzet, mert gyenge gerinc van felettünk a magasban, illetve alacsonyszinten is inkább anticiklonális jellegű a nyomási kép. De az igaz, hogy nem áll messze tőle, így lokálisan voltak is jó kis zivatarok azokban a napokban.

Nekem a tipikus bárikus mocsárhelyzet inkább ilyen:
Link
Link
Link

Valaki tudja esetleg, hogy ez a videó melyik utcában készült 2006. nyarán Budapesten!? Link
Illetve hogy a  tegnapelőtti 23-i kedd kora esti felhőszakadás idején is készült-e itt videó.

Amúgy 2006. durvább volt. Júl. 22-24-29-én és aug. 1-én is 50-80 mm-es felhőszakik 10 km-en belül Pesten.