Ho-ho-hósirató
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Rohadt furcsa egy év volt, annyi biztos. A forró, aszályos nyárközép után augusztusban "oldalzsebes", keletről érintő sarki hidegbeáramlást kaptunk. Éppen Balatongyörökön nyaraltunk akkor. A strandon sétálva azt vettem észre, hogy az egyébként csont derült, kék égen egy kis fehér felhőpamacs mozog északról délre. Kisvártatva egy porördög (!) nyalta végig pont a partvonalat. Repültek a matracok, plédek. Aztán heves északi szél támadt, felborzolódott a Balaton. Félóra múlva ismét teljes szélcsend...
A száraz, hűvös levegő beáramlása után egyszámjegyű minimumok lettek egy éjszakára,azután újra jött a kánikula.
A száraz, hűvös levegő beáramlása után egyszámjegyű minimumok lettek egy éjszakára,azután újra jött a kánikula.
P. Kapitány a professzor ebben, én "migráns" vagyok Szolnokról, bő egy éve költöztem ide, úgyhogy az itteni megfigyelésekben ő rá támaszkodj inkább.
De amit eddig például tavaly nyáron megfigyeltem az tényleg az, hogy ami É-ÉNY felől érkezett zápor/zivatar kínkeservesen adott csak csapadékot. 1-2 kivétel azért volt. Ellenben ami DNY felől szokott érkezni, az nagy arányban teli találat szokott lenni. Pláne, ha egy jó kis szlovén instabról van szó és jó pár száz kilométer hosszú zivatarlánccal érkezik. Ott már tényleg szerencsétlennek kell lennie az embernek, hogy ne essen az eső. 
De az orografikus hatások is közrejátszhatnak, hiszen mindkettőnk kertje alatt például itt van a Keszthelyi-hegység É-i irányba. A hegyen átbukva a záporok jó párszor széthullanak. De millió dolog közrejátszik itt, amiben nem vagyok otthon.
De az orografikus hatások is közrejátszhatnak, hiszen mindkettőnk kertje alatt például itt van a Keszthelyi-hegység É-i irányba. A hegyen átbukva a záporok jó párszor széthullanak. De millió dolog közrejátszik itt, amiben nem vagyok otthon.
Szerintem az okot a mediterrán ciklonok elmúlt féléves hiányában, és a konvektív helyzetekben jelentkező eddigi keleti, dk áramlások elmaradásában kell keresni.
Tehát sorozatos pech-szériának köszönhető felétek az aszályos idő.
Ahogy jön egy-két mediterrán ciklon, vagy egy-két ütősebb ény frontrendszer, vagy pedig egy bárikus mocsár keleti, dk áramlással, javulni fognak felétek is a csapadék viszonyok.
Az igen szeles időjárás is egy adott területen csökkentheti a konvektív események mennyiségét, mértékét.
Bár ebben nem vagyok biztos.
Egyébként Werischwaron épp múlt hétvégén szűnt meg az igen szeles verkli. Szaporodnak a csendes napok.
Tehát sorozatos pech-szériának köszönhető felétek az aszályos idő.
Ahogy jön egy-két mediterrán ciklon, vagy egy-két ütősebb ény frontrendszer, vagy pedig egy bárikus mocsár keleti, dk áramlással, javulni fognak felétek is a csapadék viszonyok.
Az igen szeles időjárás is egy adott területen csökkentheti a konvektív események mennyiségét, mértékét.
Bár ebben nem vagyok biztos.
Egyébként Werischwaron épp múlt hétvégén szűnt meg az igen szeles verkli. Szaporodnak a csendes napok.
Köszi a választ!
Azt tudom, hogy itt is lehet aszály, én 2012-ben (vagy 2013-ban?) száraz lábbal mértem fel a Balaton medrét Lellén a móló mellett. A kérdés inkább az lett volna Hóvihar kollégához hogy a helyi hatások (orográfia, mittomén?) itt gyakran ilyen durvák, vagy csak most nincs szerencsénk errefelé?
Ezalatt azt értem, hogy vagy ÉNy-on, vagy DNy-on esik, vagy kettéválik a csapi, esetleg mire ideérne, feloszlik, vagy csak a durva szél miatt "nem ér le". De lehet ez csak itt Cserszegen ilyen, mivel egy É-D-i völgyben vagyunk, mindkét oldalon dombok és gyakran fúj a szél (mint Werischwaron). Azaz a kérdés inkább, hogy orográfia-domborzat vagy pech az el nem múlt száraz időszak?
Azt tudom, hogy itt is lehet aszály, én 2012-ben (vagy 2013-ban?) száraz lábbal mértem fel a Balaton medrét Lellén a móló mellett. A kérdés inkább az lett volna Hóvihar kollégához hogy a helyi hatások (orográfia, mittomén?) itt gyakran ilyen durvák, vagy csak most nincs szerencsénk errefelé?
Ezalatt azt értem, hogy vagy ÉNy-on, vagy DNy-on esik, vagy kettéválik a csapi, esetleg mire ideérne, feloszlik, vagy csak a durva szél miatt "nem ér le". De lehet ez csak itt Cserszegen ilyen, mivel egy É-D-i völgyben vagyunk, mindkét oldalon dombok és gyakran fúj a szél (mint Werischwaron). Azaz a kérdés inkább, hogy orográfia-domborzat vagy pech az el nem múlt száraz időszak?
Ettől függetlenül én szerettem 2003-at. Nagyon durva év volt.
A kemény tél, februári óriás havak, és Vojejkov-tengely.
A viszonylag hűvös tavasz első 2/3-a, a májusban berobbanó igazi nyár, mely szeptemberig kitartott.
Ilyen tartós meleget, és aszályt azóta sem láttam.
És a zivatarszezon is alattomos volt. Alig valami, de ha igen, ütött helyenként.
A szélsőséges október, hónap elején még nyár, a hónap végén már tél.
Zivipötty : Tudom. Linkeltem is pár hónapja egy 2003. szeptemberben készült vidit a Balatonról. Bogláron készült, ahol kb. a leggyászosabb volt a helyzet. Azért a tó nagy részén nem volt ilyen távol a víz a parttól : Link
A kemény tél, februári óriás havak, és Vojejkov-tengely.
A viszonylag hűvös tavasz első 2/3-a, a májusban berobbanó igazi nyár, mely szeptemberig kitartott.
Ilyen tartós meleget, és aszályt azóta sem láttam.
És a zivatarszezon is alattomos volt. Alig valami, de ha igen, ütött helyenként.
A szélsőséges október, hónap elején még nyár, a hónap végén már tél.
Zivipötty : Tudom. Linkeltem is pár hónapja egy 2003. szeptemberben készült vidit a Balatonról. Bogláron készült, ahol kb. a leggyászosabb volt a helyzet. Azért a tó nagy részén nem volt ilyen távol a víz a parttól : Link
2003-ban hosszú időszak volt, amikor (kb. 8 hónapig) igen kevés csapadék hullott. Előtte télen történt (2002 okt. végén) a Prestige olajkatasztrófa a spanyol partoknál. Kint voltam 2003 nyarán Belgiumban vonattal, és az Inn hídja alatt, Innsbrucknál alig volt víz, kavicságy látszott egy-két tócsaszerű víztükörrel.
Elég ijesztő volt azért, mikor "kilométereket" kellett menni a déli parton, hogy vízhez érjen az ember.
A balatoni "aligvíz" azért nagy túlzás. Valóban volt egy időszak a kilencvenes évek végén, kétezresek elején, mikor összességében megfogyatkozott a csapadék. A Balcsi is talán 70-80 cm-rel alacsonyabban állt a szokásosnál, de ijesztő mértékű nem volt az apadás. A víz általában a parti kövezések lábánál volt. A lassabban mélyülő medrű somogyi partokon persze látványosabb lehetett a dolog.
Ennél alacsonyabb vízállás is előfordult a hatvanas évek második felében. Akkor helyenként 1-2 m-re behúzódott a víz a kövezésektől. Kisgyerek voltam akkor, és valóban megrémültem a látványtól.
De nemcsak az állóvizek apadtak le 2003-ban, de a Balaton-felvidéken a karsztforrások többsége is kiszáradt. Pl. a balatonarácsi Koloska-völgy szárazon maradt forrástavában kölykök motoroztak. Azóta szerencsére megoldódott a helyzet, a bő csapadék visszahozta a forrásokat, és a szomorú állapotokhoz hasonlót se láttam azóta.
A Rába Balatonba vezetése is szerencsére agyrémnek, kósza ötletnek bizonyult. Annak volt igaza, aki akkor úgy nyilatkozott: kár volna a balatoni ökoszisztémát megváltoztatni a Rábáról való vízpótlással. Hiszen az alacsony vízállású évek után majd normalizálódik a helyzet. Így is lett!
Ennél alacsonyabb vízállás is előfordult a hatvanas évek második felében. Akkor helyenként 1-2 m-re behúzódott a víz a kövezésektől. Kisgyerek voltam akkor, és valóban megrémültem a látványtól.
De nemcsak az állóvizek apadtak le 2003-ban, de a Balaton-felvidéken a karsztforrások többsége is kiszáradt. Pl. a balatonarácsi Koloska-völgy szárazon maradt forrástavában kölykök motoroztak. Azóta szerencsére megoldódott a helyzet, a bő csapadék visszahozta a forrásokat, és a szomorú állapotokhoz hasonlót se láttam azóta.
A Rába Balatonba vezetése is szerencsére agyrémnek, kósza ötletnek bizonyult. Annak volt igaza, aki akkor úgy nyilatkozott: kár volna a balatoni ökoszisztémát megváltoztatni a Rábáról való vízpótlással. Hiszen az alacsony vízállású évek után majd normalizálódik a helyzet. Így is lett!
A legkevesebb vizet a győri folyókban én 1992 forró augusztusában láttam. A Mosoni-Duna a belvárosi részen a meder kb. 1/3 részét foglalta el. (A horgászok nagy örömére, akik aprították a kis helyre beszorult márnákat)
A Rábában is nagyon kevés volt akkor a víz.
A Rábában is nagyon kevés volt akkor a víz.
2003-ban a Balatonban volt alig víz, és a Rábát akarták belevezetni.
Illetve igen, alacsonyabb víz volt a Rábán is, de nem számottevő mértékben. Link
Illetve igen, alacsonyabb víz volt a Rábán is, de nem számottevő mértékben. Link
Teljesen normális, de erről írtam tegnap. Évtizedek óta ott élek...
Délnyugaton sem lehet örökké csapadékos az idő.
Noha az ország legkevésbé aszály sújtotta területe Vas és Zala megye, azért ezekben a megyékben is előfordulhat időről-időre.
Régen volt egy nagy délnyugat - Magyarországi aszály, mikor a Rábában alig volt víz.
Ez melyik évben lehetett!? Talán 2003!?
Nálam 2004-es megfigyeléseim óta minden évben volt legalább szárazság, de gyakran aszály is.
És mindig a nyári félévben. De ez természetes.
Érdekes, de nálam 2007. aug. 11-e óta, tehát lassan 10 éve nem volt olyan zivatar, ami egymaga 25 mm feletti nagyobb csapadékot dobott le. Persze nagy csapadékú nap ( 40 mm felett ) itt is átlagban évente előfordul.
Itt általában nyáron gyér a csapadék ellátottság, sokszor nem talál be ide semmi, de a téli félév a csapadékban dúskáló időszak itt. Az általában sokat pótol.
Nem véletlen, hogy itt az elmúlt 10 év 762 mm-es éves csapadék átlagot hozott.
Ez nagyjából annyi, mint Kőszeg elmúlt 10 éves csapadék adata. Pedig az az ország elvileg legmagasabb csapadékátlagú vidéke.
Noha az ország legkevésbé aszály sújtotta területe Vas és Zala megye, azért ezekben a megyékben is előfordulhat időről-időre.
Régen volt egy nagy délnyugat - Magyarországi aszály, mikor a Rábában alig volt víz.
Ez melyik évben lehetett!? Talán 2003!?
Nálam 2004-es megfigyeléseim óta minden évben volt legalább szárazság, de gyakran aszály is.
És mindig a nyári félévben. De ez természetes.
Érdekes, de nálam 2007. aug. 11-e óta, tehát lassan 10 éve nem volt olyan zivatar, ami egymaga 25 mm feletti nagyobb csapadékot dobott le. Persze nagy csapadékú nap ( 40 mm felett ) itt is átlagban évente előfordul.
Itt általában nyáron gyér a csapadék ellátottság, sokszor nem talál be ide semmi, de a téli félév a csapadékban dúskáló időszak itt. Az általában sokat pótol.
Nem véletlen, hogy itt az elmúlt 10 év 762 mm-es éves csapadék átlagot hozott.
Ez nagyjából annyi, mint Kőszeg elmúlt 10 éves csapadék adata. Pedig az az ország elvileg legmagasabb csapadékátlagú vidéke.
Errefelé mindig ekkora aszály van, vagy csak mostanában vagyunk elátkozva (fél éve költöztem, azért kérdezem)?
Az szép basszus...! Itt meg majdnem hogy nulláztunk. Csapadéknyomnyi hullott össz-vissz. Látvány legalább végre volt, annyi pozitívumot felróhatok. Vasárnaptól újra próba...
Vagy már lehet szombat.
81 mm lett a vége az esti esővel. Körbenéztem, gyenge jégkár keletkezett, de a kert konkrétan víz alatt volt, a ház mellett pedig 30 centi magasan ömlött ki a szántóföldes víz az utcára. Pont betalált minket a pirosas góc. Kegyetlen volt.
Először arra gondoltam, hogy áhh,, keleten kialakul egy góc oszt csá... Ki is alakult, de nemhogy keletre ment, inkább visszahömpölygött igen lassan. Szerintem a lassúság és az intenzitás kettőssége okozta itt a fő veszélyforrást.
A pincéből búvárszivattyúval nyomtam ki a vizet, az nem volt olyan vészes, mert az ajtó ráfeszült a tokjára, amikor nyomta be a vizet, de ígyis lett 10-20 centis víz ott bent (30 év óta először). Stabilizálódunk na.
Először arra gondoltam, hogy áhh,, keleten kialakul egy góc oszt csá... Ki is alakult, de nemhogy keletre ment, inkább visszahömpölygött igen lassan. Szerintem a lassúság és az intenzitás kettőssége okozta itt a fő veszélyforrást.
A pincéből búvárszivattyúval nyomtam ki a vizet, az nem volt olyan vészes, mert az ajtó ráfeszült a tokjára, amikor nyomta be a vizet, de ígyis lett 10-20 centis víz ott bent (30 év óta először). Stabilizálódunk na.
A végén még 90 mm fölött fogsz zárni. Amúgy bejelentetted már a DRV-nél az égi csőtörést?
Én is erősen erre voksolok már
Bár kb 1órával ezelött még nem volt olyan biztos. Még talán holnap lehet némi akció itt-ott aztán szünet és meleg...
Szerintem azok összeomlanak, bedöglenek mire ideérnek. Legalábbis a modellek szerint...
Itt megint szakad O.o há hol a vége ennek?
Itt megint szakad O.o há hol a vége ennek?
