Ho-ho-hósirató

Itt délkeleten egy ilyen (eddig) csapadékszegény tavasz után katasztrofális lenne egy aszályos,forró nyár. Sajnos elég rapszodikus a csapadék eloszlás,de azért elvileg több esély van ezután legalább statisztikailag egy legalább átlagos csapadékú nyárra,mint száraz,forróra.Mindenesetre volt már bõven aszályos,hõségekkel teletûzdelt nyár felénk 2010.óta: 2011.-2012.-2013.-2015. De elõtte is pl.: 2000.-Szegeden ebben az évben 201 mm csapadék volt összesen,2003.-2007.-2009.  Úgyhogy köszönjük,nem kérünk belõle.  De egyébként,ha a 2010. utáni idõszak nyarait nézem összesítve,tényleg csak bízni lehet,hogy nem lesz aszály,és hõségek sorozata.A tavaly például egész jó volt.

Bízni lehet persze akármiben.

A jelen idõben fenn álló, de jó hosszú ideje fent álló makro kép alapján (mostanában divat a hónapokra beragadása egy makrohelyzetnek), teljesen reális lehet az Accuweather várakozása is. Reális eséllyel most senki nem tudja megmondani, hogy milyen nyár várható.

Valóban, a pusztán statisztikai adatsorokból levont következtetés hipotetikus mechanizmus híján csak számmisztika.
Viszont itt adott nemhogy egy hipotézis, de egy tudományosan elfogadott összefüggés.

Szerintem nagy hiba lenne egy kétváltozós táblázatból messzemenõ következtetéseket levonni. Lévén adott kh. nagyon sokféle (végtelen számú) forgatókönyv alapján összejöhet. Pláne, ha hosszabb, mondjuk 3 hónapos idõszakot veszünk. Aztán ott vannak a helyi hatások, vagy említhetném azt is, hogy a nap Észak-Amerikában is süt, és egyáltalán nem biztos, hogy ott ugyanolyan ugyanaz a tél, mint itt.

"Viszont ha már elkanyarodtak északra, akkor a további útjuk nem az anticiklon erõsségétõl, hanem a ciklonok és anticiklonok helyzetétõl függ, az erõsségük pedig attól, hogy extratrópusiv alakulva mennyire erõsek a környezetében a mérsékelt övi ciklogenezishez szükséges feltételek (hõkontraszt, nedvesség, potenciális örvényesség)."

No, hát mégiscsak találkoznak a gondolataink. Az elõbb nem írtam, de a "ciklonok és anticiklonok" helyzetét én is döntõnek gondolom. Eszerint úgy is felfoghatjuk, ha gyenge a térítõi AC és a teknõk mélyre nyúlnak, akkor az ezekhez tartozó áramlások ide-oda tologatják az extratrópusi ciklont, mely végül sehova se jut el, és végül "meghal", vagy beleolvad valamelyik közeli ciklonba.
Ha viszont erõs térítõi AC északi oldalán kialakul egy délnyugati hosszú légpálya, akkor ez az "expresszvonat" elhozhatja az extratrópusi ciklont az Atlanti-óceán északkeleti régiójába.
Lehet, nem jó a gondolatmenetem, de ez jutott eszembe.

U.i.: a 2012-es zord idõszak bizony hogy szerepel a felsorolásomban. De  -ahogy írtam is- azokat az éveket tüntetem fel, melyekben az illetõ tél kezdõdött: esetünkben 2011-ben.

Hát igen: abban igazad van, hogy akkor lenne teljesen korrekt a dolog, ha valaki felmutatna pl. egy "átlagos napfoltszám-középhõmérséklet" táblázatot, ill. diagramot.
Viszont másrészrõl tényleg a felsorolt telek voltak azok ('69-tõl személyes élményeim is vannak), melyek hoztak kiadósabb hidegbetöréses idõszakokat. És ezek valóban a napfoltminimumok környékén vannak rendszerint.

Így van. Nem szerepel az sem, hogy a zord epizód alatt hány napot kell érteni, így ha mondjuk egy télen minden hónapban elõfordul egy erõs, de csak pár napos lehûlés, vagy egy fél hónapig zord van, de azzal ki is fújt a hideg a télre, akkor az ugyan úgy számít-e. Illetve nem látom a felsorolásban 2012-t sem, ami az utóbbi évek egyik legzordabb idõszakát produkálta (persze már napfolt-maximum felé közeledve).

Emellett szerintem épp a tél az, ami a legkevésbé igazolhatja ezt a felvetést, lévén, hogy akkor gyakran helyi hatások okozzák a hideget. Ez lehet hidegpárna, ami "epizódokban" zonális teleken is simán elõfordulhat. Vagy lehet az orosz anticiklon hatása, ami pedig egy termikus anticiklon (aminek a kialakulását pl. a hóborítottság is befolyásolja), így semmi köze a térítõk anticiklonjaihoz.

Thermometer: Az utóbbi hozzászólásodban nem értem pontosan, mire gondoltál, de az biztos, hogy ha erõsebb az AC, akkor kisebb eséllyel, illetve nyugatabbra (sokszor csak a Karib-tengeren és a Mexikói-öböl keresztül) kanyarodnak északabbra a trópusi ciklonok. Viszont ha már elkanyarodtak északra, akkor a további útjuk nem az anticiklon erõsségétõl, hanem a ciklonok és anticiklonok helyzetétõl függ, az erõsségük pedig attól, hogy extratrópusiv alakulva mennyire erõsek a környezetében a mérsékelt övi ciklogenezishez szükséges feltételek (hõkontraszt, nedvesség, potenciális örvényesség).

Zoli: Elég bizonytalan a helyzet, de szerintem az Alföld északi részén (nagyjából a Budapest-Nyíregyháza vonal környékén, illetve ettõl délre) kaphatsz el legnagyobb eséllyel valamit. Egy-két modell ugyanakkor kacérkodik izolált cellákkal délebbre is, ha azok bejönnek, látvány szempontjából jobbak lehetnek, viszont én személy szerint kevés esélyt látok rájuk. A GFS szerint pedig inkább az északkeleti régió lenne jó.

Nem arról van szó, hogy az AC zónán magát mégis "áterõltetõ" extratrópusi ciklont  a fejlettebb anticiklon északi oldalának fejlettebb nyugat-délnyugati áramlásai nagyobb valószínûséggel "viszik fel" az Atlanti-óceánon Európa közelébe?
Ez persze csak egy kósza ötlet. Igazából ehhez a témához nem nagyon értek.

Ebben a felsorolásban a "hideg"-nek van bármilyen egzakt definíciója? Mert ez a "legalább zord epizódokat hozó" elég gyenge lábakon áll. Így nagyon könnyû úgy rakosgatni a dolgokat, hogy az jöjjön ki, amit szeretnénk. Pedig ezt pont fordítva kellene bizonyítani.

Egyetértünk  -én is azt írtam, hogy vannak kivételek. Itt nagyon komplikáltan, áttételeken keresztül érvényesülõ hatásról van szó. És nyilván nem is a naptevékenység az egyetlen, ami meridionalitás-zonalitás kérdésében dönt.
De nézd csak, ez eléggé árulkodó:

Link

Hideg  -legalább zord epizódokat hozó-  tél volt (csak a decemberek évszámát feltüntetve):

1955, 1962, 1963, 1969, 1978, 1979, 1984, 1985, 1986, 1995, 1996, 2001, 2002, 2009, 2010, 2011, 2016(?)

Ebben a sorozatban mindössze 3 "kakukktojás" van: a maximum-közeli 1969, 2001, és 2002.

Kifejezetten hideg teleknél pedig okkal feltételezhetõ a nyugati áramlások gyengélkedése, azaz a meridionális túlsúly.

Illetve másik oldalról megközelítve a dolgot, ha a térítõi AC "gyengélkedik", akkor nagyobb eséllyel kanyarodnak északra a hurrikánok (még a Karib-tenger elérése elõtt), illetve gyakrabban fordulnak elõ trópusi/szubtrópusi ciklonok a szubtrópusi térségben.
Eszerint 2007-2008-2009-ben gyengébb AC-nek, vagyis több északabbi hurrikánnak kellett volna lennie. Ezzel szemben: Link Link Link
Viszont az elvileg erõsabb AC-s 2012-2013-2014-ben: Link Link Link
Egyedül a tavalyi év volt a minimumnak megfelelõ: Link

Mindent összevetve nem azt állítom, hogy a naptevékenységnek nem lehet hatása az alapvetõ légköri felállásra, de az általad ebbõl következõ összefüggés (zonális-blocking hajlamok változása) szerintem igencsak jelentéktelen, ha egyáltalán létezik.

Õ csak itt ne meséljen semmit. Mármint legalábbis azt sok ökörséget, amit tudományos tényként tálalva beöntött a Metnetre, ti meg nyeltétek mint Lela Star.

-------------------
Lali

Éreztem én, hogy Délegyházát elkapta.  Valószínûleg a száraz szél miatt nem maradt nyoma estére

Ha napfoltminimumban a meridionalitás lenne a jellemzõbb, akkor 2007-2008-ban miért volt szinte egész évben zonális a légköri felállás? Illetve miért volt különösen blockingos pl. 2014, amikor a maximum volt? Link

Persze, értem én, hogy ha valaki egy bizonyos fajta idõjárást kedvel, akkor mindig kell valami kapaszkodókat keresni, de szerintem felesleges ezt ennyire erõltetni.

Köszi az infót, errõl (is) beszélünk! A térítõi AC öv és a naptevékenység összefüggéseirõl nemcsak Kosakiss-tõl olvastam, hanem egy régebbi Élet és tudomány cikk is ilyen értelemben nyilatkozott.
Hogy a meridionális hajlam erõsebb lehet napfoltminimumban, azt mi se mutatja jobban, mint hogy a kemény telek statisztikailag kimutathatóan gyakoribbak ilyenkor. Engem elsõsorban a dolognak ez az aspektusa érdekel.
Hogy az aktuális idõjárásról is mondjak valamit: ez az éjszaka a garázdálkodó, kisalföldi déli szél miatt már nem lett nagyon hideg itt. A minimum 5 fok környékén volt. Pedig végig derült, szép teliholdas volt az éj.

Link

Ilyen alacsony mikor volt egyáltalán utoljára? Itt off, de a rövidhullám is meg van halva 10 mhz felett. Ilyenkor már bõven szokott menni a 28 mhz-es amatõrsáv is, most jobb híjján csak helyi összeköttetéseket lehet létesíteni. 2001 környékén volt egy maximum, akkor még a VHF3 sávban is volt ioszonférikus terjedés, 180 mhz környékén!

Bocs az offért, de szerintem a rádiózás az, ami az egyik leg idõjárás és nap érzékenyebb dolog

Bízik benne, akkor mi van? Itt mindenki bízik valamiben.
Egyébként a térítõi anticiklonok gyengülése napfoltminimumban, erõsödése maximumban nem hasraütés, hanem egzakt tudományos tény. Errõl a Metnet-rõl sikeresen elüldözött Kosakiss sokat tudna mesélni.
Persze, ennek idõjárásunkra gyakorolt hatása nem fekete-fehér. Nem konkrét dolgokat, hanem bizonyos hajlamot okoz, amirõl lentebb írtam. És persze kivételek is vannak.

Hát igen, bármelyikkel való elõrejelzés beválási valószínûsége nem túl kecsegtetõ. De sorolhatnám még a vadállatok testzsír százalékán, a sarki jég kiterjedésén át a szibériai hóborítottságon keresztül történõ elõrejelzések is, amik hasonló jókat ígérnek.

Ja, hogy bízol benne.

Csak azért, mert a Napfolt minimumokkal való elõrejelzés eddig hasonlóan jött be mint az Accuweather.

Mondjuk úgy,hogy erõsen bízom benne,hogy tõlünk délebbre marad a tartós aszályt,kánikulákat okozó térítõi anticiklonális öv a már többször emlegetett aktuális napfoltminimum okán. Nem vagyok jós,de utálom azokat a több hónapra szóló "tuti biztosként"felvázolt elõrejelzéseket,amik a lehetõ legrosszabb forgatókönyvet vetítik elõre számunkra,pedig sokszor még hét napra sem sikerül eltalálniuk.

Miért gondolod ezt?

Az lehet. Bár nem tudom,hogy a beteges forróságból és aszályból mit lehet profitálni.

A Te elõrejelzésed a nyárra sokkal közelebb lesz a valósághoz,mint az Accuweather legújabb agymenése.

Biztos azért rebesgetik, hogy a sz.r tél után legalább már a nyárral profitáljanak

Nem is baj, nyár fan vagyok, de 35 fok felé, pláne fölötte oda a komfortérzetem, jobban szeretem a 25-32 közötti intervallumot, alant repülõ fecskével, lágy szalonnabõrrel, délutáni zivatarokkal, fülledt éjjelekkel. Talán most kapunk egy kis ízelítõt ebbõl.

Link
Érdekes szezonális elõrejelzés. A nagy viharokat német és lengyel területen tartja jellemzõnek nyárra a cikk, nálunk pedig a hatalmas hõhullámokat vízionál az elõrejelzés.

A cikkben található térkép pont azzal a kialakuló makroszinoptikus képpen van összhangban, amit a GFS 180 óra felett mutat jelenleg. Kíváncsian várom. Ha így lesz, akkor sokat leszek strandon.