Meteorológiai társalgó

Én már régen megfigyeltem, hogy éjjel kiterjedtebbek a zivatarok TÉRSÉGEMBEN, hosszabb ideig ténykednek, és gyakrabban zúdítanak le nagyobb területen kiadós csapadékot.
Gondolom az éjjeli magasabb páratartalommal hozható összefüggésbe.
De nem gyártottam belõle elméletet, eddig megtartottam magamnak.
És lehet hogy helytelen!

Ill. azt is megfigyeltem, hogy ha jól befüstölnek a környéken valahol a nyári félévben, akkor a közeledõ hullámzó front szép kis villámparádéval, sok csapadékkal vonulhat át térségemben.
Ez talán összefüggésbe hozható az aeroszolokkal, bár azok égetés nélkül is benne vannak a légkörben.

Ugyanúgy megfigyelhetõ az is, hogy ha sivatagi homok található a légkörben viszonylag nagy mennyiségben a nyári félévben, akkor is pöpec viharos és csapadékos helyzetek vannak.
Természetesen erre is van magyarázat : ha szép kis mediciklon ténykedik tõlünk délre, dny-ra, akkor az esetleges közelünkben ténykedõ hidegebb levegõvel karöltve szép kis ramazurit csinálhat.
Természetesen lehet ennek sincs semmi értelme, sõt valószínûbb hogy nincs és csak véletlen egybeesésrõl lehet szó.

De ha amatõr vagy, akkor ne csinálj már úgy, mintha a világ legjobban mûködõ profi elméletét találtad volna ki! Valószínûleg itt egy olyan egyszerû dologról van szó, hogy éjszaka a felhõsebb területek kevésbé hûlnek le, ahol meg felhõsödik, ott lehet, hogy esni fog. Ha nem lennének modellek, ez egy elég gyenge, de a semminél több elõrejelzési módszer lehetne. Persze kiterjedt mérõhálózat ehhez is kell.
Régen gyártottam magamnak is ilyen elméleteket: kisebb koromban azt vettem észre, hogy ha sokáig szuggerálom az esõt, akkor intenzívebben esik. Ez sajna kiderült, hogy hamis.
Egy másik a Balaton felett szétesõ zivatarok voltak, Tihanyban minden nyári vihar összeomlott, ahogy a Balaton fölé ért, el is neveztem Balaton-effektusnak. Errõl kiderült, hogy több esetben igaz (hûvösebb felszín konvekciót öl), de egyáltalán nem mindig.

Egyikbõl sem csináltam epikus elméletet és sztároltam magam ezen a fórumon, mert van annyi alázat részemrõl az idõjárás és meteorológia felé, hogy nem hiszem magamról, hogy amatõrként új dolgokat találok fel.

Nem tûnt fel, hogy mi amatõrök vagyunk, nem profik, és nem fõállásban foglalkozunk meteorológiával?
Ha reggeltõl estig csak ez lenne a dolgom, biztos kikutattam volna.
Amikor nem volt modell, jó támpont volt ez a módszer.
Igen, ha befelhõsödik magas napállásnál a frontból, nem persze hogy nem ott van melegebb, hisz ott a front.
Akkor nézz egy éjszakával, egy nappal elõrébb!
Ha érdekel, kutassad ki, elemezzed ki hogy 83 %-e vagy 83,1 %-e!?

Én már elégettem a diplomámat, sõt a diplomamunkámat is, mire mind a 90 oldal elégett, jó meleg lett tõle. Csak sajnos hamar el is múlt, mert jött a nagy csapadék, és eloltotta a tüzet, illetve lehûtötte a levegõt.

Nem mondom meg!

Baráti kedvességgel érdeklõdöm: képesek vagytok még tájékozódni az elméletek kusza poklában, vagy világtalanként bolyongtok, miközben túlképzett és ostoba statisztikákkal agyonterhelt elmétek nem látja át az amúgy elképesztõen triviális világ nevetségesen egyszerû összefüggéseit.

Úristen... nem!
Azt linkelem, hogy 28-án délkeleten volt a legmelegebb, mégsem ott esett a legtöbb. Ennyire egyszerû. Ja, hogy nyugaton már volt felhõ aznap? Hát.. ezek szerint az idõjárás tényleg nem ismeri ezt az "elméletet". Vagy milyen meleg jelöli ki a nagy csapadék helyét? Az "elvi" meleg? A felhõ nélküli meleg? A 850-es hõmérséklet? Vagy csak az esetek 83 %-ában érvényes ez az elmélet? Vagy inkább ne is tegyük szóvá, csak fogadjuk el ezt tényként? Én csak érdeklõdöm...

szerk: köszi, Zivi, ezek szerint érthetõ volt ez

Nincs ebben semmi ügyeskedés, belinkelte a csapadék elõtt, 28-án mért maximumokat, illetve a teljes csapadékösszegeket (amit valóban kettévágott a 6-6 UTC, ezért kellett a két link). Na most ugye a legtöbb csapadék nyugaton-délnyugaton volt, ami az ország egyik leghûvösebb területe volt elõtte nap, míg a legmelegebb délkeleten esett szinte a legkevesebb csapadék.

----------------------------------------

Ma már meglett a fagy, -0,4 fokig mentünk le.

Ugye csak viccelsz?
Azt linkeled, amikor délkeleten még esik, nyugaton meg kisütött a nap a csapadék után, és a front mögött melegebb volt?
Összesített térképet csinálj, és elõtte a melegebbet.
Ha pont félbevágja a csapadékot a 6-6-ig lévõ intervallum, amiben összesítve van, akkor lehet igy ügyeskedni.
Meg persze van amikor nem jön össze a környezeti körülmények, 3 db felhõ miatt vagy akármi miatt, de jellemzõen.kijelöli.
Miért csak jellemzõen?
Mert ez idõjárás!
Nem tudja, hogy neki ki kell jelölni, és a csapadék nem mindig ugyanúgy keletkezik.

Link és Link

Szóval a meleg kijelöli a nagy csapadék helyét... kipipálva.

Azért a pár napos zúzmarás köd,  a -18 társaságában nem volt órákig-napokig jelen. Baja és Dél-Bácska is ezért maradt meg, és zöldell a határ.
A zúzmara és dér is adott valami védelmet, ha hó alig volt. A mostani esõ viszont nagyon kell, 30 mm. volt csak a február, amit a fagyok fel is szippantottak részben.

Jó tiszta levegõ jött be a front mögött, északra kb. 100 km a látótávolság (a Schneeberg csak azért nem látszik, mert felhõben van, de a talpa itt-ott kilógott belõle).
Mintha csak a szomszédban lenne, pára gomolyog a Hochwechsel és a Kõszegi-hegység elõterében:
Link
Link
A Kõszegi-hegység frissen behavazott teteje:
Link
Panoráma az egész Hochwechsel-rõl:
Link
Illetve a Hochwechsel-rõl és a Kõszegi-hegységrõl):
Link

Viszont úgy tûnik, hogy a mai zivataresélyek végleg elszálltak, ez a peremhullám a tartós felhõzetével nagyon kellett ide.
Talán azért egy-egy látványosabb zápor lesz a környéken délután, a tiszta látás miatt akár még 50-60 km-re is elfogadom õket.