Meteorológiai társalgó

Na, várj egy kicsit, Dávid! Túl azon, hogy semmi ferdítési, csúsztatási szándékom sem volt (hiszen azt írtam, jelentõs, de nem drasztikus volt a lehûlés  -és ebben egyetérthetünk) azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a lehûlés jórészt advektív volt. Hiszen az idõszak túlnyomó részében felhõs volt az ég, és erõs a szél. Tehát, a napszakok olyan sokat talán nem számítottak (legfeljebb a ma hajnali, már gyengén felhõs, gyengébb légmozgású órák jelenthettek lefelé néhány fokot)
Az tényleg csalás lenne, ha valaki nagy napi hõingású helyzetben hivatkozna arra, hogy a délutáni 15 fokról reggelre -1 fok lett. De esetünkben egyáltalán nem errõl van szó.

Már akartam írni, de most direkt kihangsúlyozom: 2013 márc. 14-15-e évszázados (de legalább fél évszázados) ritkaság volt, ennek megismétlõdõsére természetesen nem számítok.

Valami ilyenre emlékeztet a hóviharos március 15.-elõtti pólós idõszak is.

Én a Tmax-ra gondoltam, de akkor is jogos, inkább 6-8 fok a csökkenés tegnaphoz képest.
 Link
A tegnapi jellemzõen 15-17 fokokhoz képest, most 8-10 fokok vannak, a napon nagyon kellemes az idõ, semmi drámai nem történt

Több helyen 7-8, néhol 9 fok az a 4-6, csak a pontosság kedvéért. A minimumokban pedig még nagyobb lesz a különbség holnap reggelre az ország jelentõs részén.

Persze ez csak játék a számokkal.

Igen, Te ebbõl ezt látod ki, én meg azt, hogy így február végén egy jeges-tengeri -6-8 fokos T850 ennyit ér nálunk tél szempontjából, tehát semmit.
-6-8 fokos T850 és most nálunk kereken 9 fok van. Abban meg, hogy reggelre gyenge fagy néz ki, semmi szenzációs nincs, sõt természetes februárban.
Ez egy kb.: 15 fokos csökkenés volt T850-en, tehát jelentõs lehûlés történt a magasban, de itt a talajon ez nem több 4-6 foknál.
 

Mondjuk nem volt nehéz drasztikus változást elérni, hiszen 5-7 fokkal magasabb középhõmérsékletek voltak az ilyenkor megszokotthoz képest. Én sem értek egyet több ponton az utóbbi két írásoddal, hiszen egymással összehasonlíthatatlan elemeket tartalmaznak. Ezekkel egy amatõr, hobbi szinten is képzetlen embert meg lehet téveszteni, de aki már 2 óránál többet áldozott idõjárási témájú cikkek olvasgatására, azt már nehezebb. Ugyesen ki lett választva Bécs példának, ahol a tágabb környék egyik legnagyobb hõingása történt, de tudjuk hogy az utóbbi napok 10 fokos minimumjaiba bõven beleszóltak a szélerõsség és felhõzeti viszonyok is.

Ha az általad leírt logikát elhinném, akkor azt gondolnám, ha az OMSZ hõmérséklet változás térképére ránézek, hogy a Dunántúl bizonyos részein a sarki hidegleszakadás felmelegedést hozott: Link

Továbbá a világ legegyszerûbb törvényszerûségeit ne fogalmazd meg atomfizikus módjára, mert semmi értelme. Mindenki tudja, hogy lehülés után felmelegedés, felmelegedés után lehülés, zonalitás után blocking vagy blocking után zonalitás fog következni valamikor. Ha ez nem így lenne, akkor elõfordulnának olyan helyek, ahol -3456532 fok lenne, illetve máshol hamuvá válna minden a forróságban. Semmi extra nem volt ebben a hideglöttyben, elõfordul az ilyen.

Nono,   -azért ez nem egészen a körte-alma kérdése. Csütörtöktõl péntekre egyébként voltak 10 fokot megközelítõ minimumok is, ha jól emlékszem. Ha számításba vesszük, hogy pl. Bécsben 20 fok fölé ugrott a maxi csütörtökön, ez a sarki-tengeri lötty bizony elég erõteljes volt. Nem drasztikus, de erõteljes.
Ha jól tévedek, az öreg Dr. Aujeszky írta, a korai melegek éppenhogy nem csökkentik, hanem növelik egy késõbbi, nagy lehûlés valószínûségét. Saját megfigyelések, meg fizikai meggondolások ezt alátámasztják. A zonális, de fõleg a meridionális-teknõ elõoldali helyzetekben erõsen felmelegedett tájak "vonzzák" a következõ meridionális epizódban a hideg légtömegeket. Ugyanis a tartós, erõs ciklonok nagyjából a legnagyobb hõgradiensû vonal mentén jönnek létre. Így kis keletre helyezõdés után is rászakad a hideg a "melegpontra"
Természetesen ez korántsem olyan egyszerû, hogy minden enyheségnek "meglesz a böjtje" De hogy van egy ilyen hajlam, az biztos.

Igen, ez a régi Bakonyvár-féle ferdítés, hogy mekkora lehûlést volt, mert x fokos Tmax után y fokos Tmin lett. Már jó ideje nem láttam a metnet-en, reménykedtem, hogy kiveszett, de ezek szerint sajnos nem. A maximumokat tekintve nagyjából 7-9 fokos lehûlés volt, ami nem olyan durva, persze önmagában jelentõsnek számít (illetve csütörtökön ilyen felhõzeti viszonyok mellett melegebb lett volna pár fokkal).

Hol volt 15 fokos minimum? Vagy a körtét hasonlítjuk az almához? Ennyi erõvel mindennap nyáron 10-15 fokot esik a hõmérséklet.

A meglesz ennek a böjtje tézis meg tudjuk, hogy nem létezik.  1-1 erõsebb hf elõfordul március végén, április elsõ felében, de rendszerint a március 20-a utáni kkeményvonalas tavaszt ezek már tartósan nem törik meg.

Így van, bár azért március közepe körül ilyen feltételek mellett már jó eséllyel megindulhat majd az elsõ gyümölcsfák virágzása, erre az utóbbi években jócskán volt példa.

Számból vetted ki a szót: a korán berobbanó igen enyhe, tavaszias idõ senkit se tévesszen meg! Nem akarok "népi" regulákra hivatkozni, sem olyan egykori vadász-írók bizonyos írásaira, mint Bársony István és Fekete István (noha õk tapasztalatból nyilván jól ismerték országunk idõjárását)
Inkább a saját megfigyeléseimet mondom el. Eszerint olyan telek után, mikor igazi zord idõszakok voltak, 1-2 igen jelentõs  lehûlés a tavasz elsõ felében szinte biztosan elõfordul. Ezzel szemben tartósan, komiszul enyhe telet követõen nagyon gyakran a március is lényegesen enyhébb/melegebb a szokásosnál. Azonban kisebb hidegbetörések az ilyen márciusokban sem kizártak.
Vessünk egy pillantást a konkrét makrocirkulációs folyamatokra: a szokatlanul hosszúra nyúlt január-februári blokk-idõszak után most nagy erõvel "tört ki" a zonalitás, az atlanti áramlatok. Ez egészen természetes. A nyugatias áramlási rezsim egyelõre a rosszabbik fajta: uralkodó amerikai hidegmagos. De azért valami gyengécske észak-uráli hidegdepó is maradt ellensúlynak. A játszma még nincs lejátszva.
A zóna nyilván meridionálisba, blokkba vált ( az viszont már ritka eset, hogy kora tavasszal hetekre blokkolódjon a nyugati drift   -bár elõfordulhat) Durván 3 hetes zónát feltételezve a váltás valamikor márc. 10-e környékén következhet be. A GFS idõrõl-idõre pedzegeti is a blokkot. A teknõ pedig valószínûleg a meleg területek felé nyúlik meg, azaz felénk.
Szóval, lehetnek itt még akár vaskos meglepetések is.

Hogy van még "koksz" a hidegáramlásokban, azt a mostani hidegbetörés is mutatja. A csütörtöki csaknem 15 fokos, nagy enyheség után a dinamikus sarki-tengeri hideglötty ma reggelre -1 fokig lerántotta a hõmérsékletet. Kék ég, kristálytiszta, csípõs levegõ  -szép idõ van!

A nappalok hossza fontosabb tényezõ, mint a hõmérséklet, így esélytelen.

De gyönyörû idõ van végre.

Én a kitavaszodás alatt legfõképp a tartósan tavasziasan magas hõmérsékletek megjelenését értettem, illetve azt, hogy nem látszik már jelenleg erõsebb lehûlés. Igazad van az április elejét illetõen. Viszont csak elõbbre fog tevõdni az idõpont, amennyiben bejön a várt tartósan enyhébb idõ . Ahogy Zivipötty írta, legalább - 6-7 fokkal lehet magasabb a hõmérséklet, ha csak 15 fok körül lesz, ha meg 20 fok körül lenne, az már több mint 10 fokos többlet lenne.

Teljesen igazat adok neked. A kitavaszodás még odébb van, ne tévesszen meg senkit ez a tartósnak kinézõ átlag feletti hõmérséklet. Ez még nem tavasz, csak tavaszias idõ, ami kinéz hosszabb távon. Ilyenkor még egy-egy gyengécskébb hidegfront, mint a mostani is tud itt-ott szilárd csapadékot hozni. Valóban kinéz a március elsõ felében  15-20 fokos T.max is, de én ezt nem nevezném például szélsõségesnek, mert a márciusba ez már benne van, többször is fordult már ilyen elõ. Mindenesetre egyre kevesebb az esély a téli hideg idõ visszatértének és ennek az az oka, hogy tartósnak néz ki a kialakult légköri helyzet.

Tudom, sapka sál!

Ilyen hülyeséget hogy lehet írni!? Jelenleg MÉG téli a vegetáció. Semmi kitavaszodás NINCS.
Még csak 21-e óta, 4 napja KEZDÕDÖTT el a változékony, melegedõ folyamat.
Ahhoz, hogy te tömegesen virágzó, zöldellõ tavaszt láthassál, ahhoz még nagyon jó esetben 1 hónapot kell várnod, úgy március végéig.
De igazából átlagosan április elején ölt igazi tavaszi ruhát a természet az országban. Az még legalább 5-6 hét.

És nagyjából április legvége, május legeleje az, amikor szinte minden fa kizöldül már teljesen a virágzás után.
Csak az akácok, és eperfák kopaszak még részben ilyenkor, plusz. egyéb  néhány kései fajta.
Na azok csak május közepén virágoznak tömegesen majd zöldülnek ki hirtelen.

Ezek Pilisvörösvár környéki megfigyelések részemrõl, de ezt nyugodtan lehet országos átlagnak venni, hiszen térségem nagyjából középértéket foglal el hõmérséklet terén az országban, tavasszal is.

Budapesten természetesen pár héttel korábban zajlanak le a folyamatok, mint nálam.
De az nem releváns.

A 2014-es év elsõ harmada rendkívül enyhe volt, kb. 3 - 3.5 fokkal volt melegebb az átlagtól.
De még ebben az évben is volt március legvége, április legeleje, mikor tömegesen kivirágzott szinte minden.

Azért az tényleg túlzás egy kicsit, hogy március 15-re már kizöldül minden.

Már az 5 fokot is elhagytuk, szerintem meglesz ma a 10 is.

Sõt, a korai cseresznyét már lehetne szedni.

Egyre inkább úgy tûnik, hogy március elsõ dekádja jelentõs pozitív anomáliát hozhat majd. A jövõ hét vége felé egy-egy napon a modellek szerint már közelebb lehetünk majd a 20 fokhoz, mint a 15-höz, amit persze nem kell készpénznek venni (már csak az idõtáv miatt sem), de legalább 14-15 fok körüli maximumokra jó esély van, és már ezek is 6-7 fokkal magasabbak lennének az átlagosnál.